A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 19. szám - Tanulmányok a német perrend köréből. 2. r.

76 A JOG tekintve, hogy eddig büntetve sem volt, büntetése az Ítélet rendelkező részében meghatározott mértékben volt megállapítandó. (1890. március 11. 8,734.) Terheltnek levele egyáltalán nem lévén alkalmas arra, hogy a címzettben alapos félelmet gerjeszthessen, a további eljárás beszüntetendő. Az evvel kapcsolatos rágalmazás vétségére nézve hozott vádhatározat, az összefüggés megszűnte miatt, illetékességre nézve nem a törvényszék, hanem a járásbíróság elé tartozik. A budapesti kir. törvényszék (1889. június 17. 20,545/B. 1880. sz.): Levéltitok megsértése, zsarolás vétségének kísérlete és rágalmazás vétsége miatt vádolt Ch. Sándor elleni bűnügyben végzett: a) A levéltitok megsértése vétségére nézve a feljelentés, mint bűnvádi eljárásra alka'matlan félretétik ; b) a btk. 352. §-ába ütköző zsarolás vétségének kísérletére vonatkozólag pedig a további eljárás megszüntettik; c) a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségére nézve a további eljárás e helyütt szintén megszüntetvén, az összes iratok az illetékes budapesti IV—X. ker. kir. járásbírósághoz áttétetni rendeltetnek. Mert a) a levéltitok megsértésének vétsége a btk. 327. §. végső bekezdése értelmében a sértett fél indítványára lévén kizárólag üldözhető; tekintve, hogy panaszos saját előadása szerint már 1888. évi május havában értesült a vétség elkövetéséről és annak tetteséről, hogy annak dacára csak 1888. évi december 11-én tett indítványt M. Sándor megbüntetésére, az eljárás a btk. 112. §. értelmében a közbejött elévülés folytán meg nem indítható. A vizsgálat során kihallgatott tanuk vallomásai szerint terhelt panaszos nejének megbízása folytán tényleg M.-ra utazott. Miután pedig megbízása értelmében felvett 200 frtot Budapestre érkezte alkalmával az indóházban panaszos vette el tőle és maga járt el azon kölcsön ügylet közvetítése körül, melylyel panaszos neje által terhelt lett megbízva : nem igazolható, hogy terhelt jogtalan vagyonszerzési szándékkal járt el akkor, midőn járandóságáért járó 50 frt tiszteletdíjat panaszostól követelte s igy a panaszolt zsarolás tekintetében megszüntetendő volt. Miután azonban a vizsgálat adatai szerint terhelt többek előtt oly tényeket állított, melyek valódiságuk esetében panaszos ellen a büntető eljárás megindításának okát képeznék, az iratok áttétele a btk. 258. §-a alá eső vétség elbírálására illetékes hatósághoz indokolt, — a pótvizsgálat által sem cáíoltatván meg ama föltevés, mely szerint terhelt jogosítottnak tartotta magát panaszostól 50 frtot a panasznak neje érdekében tett lépései jutalmazása végett követelni. A budapesti kir. itélö tábla (1889. december 10. 40,950/B. 1889. sz.) : A kir. törvényszék végzését részben megváltoztatja s terheltet a btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének a btk. 65. §-a szerinti kísérlete, ugy a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt további szabad lábon hagyása mellett vád alá helyezi. A végzésnek a levéltitok megsértésére vonatkozó részét pedig a kir. tábla helybenhagyja. Indokok: Terhelt a vizsgálat során beismeri azt, hogy a napló 1. sz. a. becsatolt levelet ő irta panaszos L. Józsefnek, melyben őt különféle fenyegetések közt bizonyos 50 frtnak még a kitűzendő polgári per tárgyalása előtt lefizetésére hivja fel. Eltekintve attól, vájjon jogos-e terheltnek ebbeli követelése, a kir. tábla azon módot, melylyel ezt érvényesíteni akarta, találta azon indoknál fogva jogtalannak, mert a kérdéses levélben irt oly fenyegetések súlya alatt kívánta a fizetést, még pedig az egyidejűleg megindított törvényes lépések mellőzésével panaszostól kierőszakolni, melyek természetüknél fogva alkalmasak panaszost erkölcsi kényszer helyzetbe hozni; ugyanazért őt a btk. 350. §-ába ütköző zsarolásbüntettének a btk. 65. §-a szerinti kísérlete miatt vád alá kellett helyezni. De egyidejűleg vád alá volt terhelt helyezendő a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt is, mert vizsgálat szerint terhelt többek előtt panaszosról oly tényeket állított, melyek valódiságuk esetén panaszos ellen a büntető eljárás megindításának okát képezhetnék. A végzésnek a levéltitok megsértésének vétségére vonatkozó része indokainál fogva hagyatott helyben. A m. kir. Curia (1890. április 10-én 2,813/1889. B. sz.): A kir. tábla végzésének részbeni megváltoztatásával a zsarolás vétségének kísérletére, valamint az iratoknak a rágalmazás kérdésében leendő további illetékes intézkedés végett, a budapesti IV—X. kerület kir. büntető járásbírósághoz leendő áttételére nézve, az első bíróság végzése hagyatik helyben. Egyebekben a kir. tábla végzése érintetlenül hagyatik. Indokok: Minthogy terheltnek 1. sz. a. levele egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a címzettben alapos félelmet gerjeszthessen elő: a kir. tábla végzésének megváltoztatásával az elsöbiróság végzése volt helybenhagyandó. E szerint a panaszlott bűncselekmények közül az, a mely a kir. törvényszék hatáskörébe tartoznék, további eljárás tárgyát nem képezvén, a rágalmazás vétségére nézve hozott vádhatározat, az összefüggés megszűnte miatt, meg volt változtatandó és az illetékességre nézve az elsöbiróság rendelkezése volt érvényre emelendő. A bűnvádi eljárásnak a rágalmazás miatti folytatására vonatkozó elsőbirósági végzés ellen Ch. Sándor, a levéltitok megsértése miatti feljelentésnek félretétele iránti másodbirósági végzés ellen pedig L. József nem felebbezvén, e részben a kir. tábla végzése érintetlenül volt hagyandó. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,4.04.. Nyilvános számadásra kötelezett társulat vagy vállalatnál; más ilynemű társulat vagy vállalattól élvezett bárminő jövedelme, az üzleti adó megállapításánál a nyert jövedelemből levonandó. {1889. évi 8,146 sz.) 1,403. Az illeték megszabásához szükségelt adóbizonylatnak felhívás dacára elmulasztott beterjesztése miatt járó birság a jogügylet illetékénél magasabb nem lehet. (i88g. évi 6,670. sz ) 1,406. Állami adóssági kötvények és egyéb, a biedapesti esetleg bécsi tőzsdén jegyeztetni szokott értékpapírok az ül. egy. megszabásánál nem névértékükben, hanem az emiitett tőzsdéken az ül. szabályok 71. ,§'-ában meghatározott időpontban jegyzett árfolyam-pénzrovata szerinti értékben veendők fel. (1889. év. 8,611. sz.) 1,407. 1. Társládáknak tkvi bejegyzés iránti kérvényei bélyegmentességben nem részesülnek. 2. Társládák javára eszközölt tkvi bejegyzések illetékkötelesek. (1889. évi 9,914. sz.) 1,408. Ha közjegyzői letétbe helyezett takarékpénztárt könyvecske fizetésképen egy harmadik személynek adatik ki, az erről felvett jegyzőkönyv II. fokozat szerinti illeték alá esik. {1889. 6,171. sz.) 1,409. Bíróilag megállapított szakértői díjak behajtása iránti kérvények: bélyegmentesek. (1889. évi 8,348. sz.) 1,410. Tanítók fizetésére rendelt alapítványok ingó vagyona : illeték-egyenértékí/ientes. {1889. évi 6,341. sz.) 1,411. Közjegyzői kinevezés után kivetett díjak helyessége és jogossága tárgyában határozni: a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság nem illetékes. (1889. évi 7,792. sz,) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Wanitzky Ferencz e., soproni tszék, bej. jun. 9, félsz, jun. 30, csb. Uhlig Károly, tmg. Berecz Ábel. — Szteriády János e., nyíregyházi tszék, bej. jun. 8, félsz. jun. 25, csb. Fejér Barna, tmg. Frank Imre. — Kremsir Miksáné e., zágrábi tszék, bej. máj. 3, perügy.< és id. tmg. dr. Salamon Jakab. — Richtmann testvérek c, zágrábi tszék, be;, máj. 30, perügy. és id. tmg. dr. Steiner Miksa. — ÍJ. Keresztesi e., brassói tszék, bej. jun. 4, félsz. jun. 23, csb. Kovács Károly, tmg. Jekel Gyula. Pályázatok : A topánfalvi jbságnál aljegyzői áll. máj. 18-ig. — A nagyajtai jbságnál a 1 b i r ó i áll. máj. 18-ig. — A rózsahegyi tszéknét díjas joggyakornoki áll. máj. 21-ig. — Az újonnan rendszeresített nagymihályi közjegyzői áll. máj. 22-ig. — A tokaji jbságnál járásbírói áll. máj 22-ig. — A gyergyó-szt.-miklósi jbságnál díjas joggyakornoki áll. jun. 6 ig. — Az 1886. évi XXIX. t.-cikk értelmében vidéki tkönyvi hatóságok területén leendő alkalmazás mellett betöltendő több a 1 b i r ó i áll. május 23-ig. Nyomatott a .Pesti köny vrjyomda-ré9zvény-tarsaeáq"-nál. (Hold-uteza 7. szám.)