A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 15. szám - Adalék a lutri-joghoz

JOGESETEK TÁRA FELSŐBÍRÓSÁG! HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 15. számához. Budapest, 1890. április 13-án. Köztörvényi ügyekben. Valamely jogügylet kötésénél e jogügyletben részt nem vett harmadik személyek javára is lehet törvény szerint jogokat kikötni. A pécsváradi kir. járásbíróság: Sz. János ós neje születni V. Gertrúd szellői lakos alperesek tartoznak egy dunyhát, egy nyoszolyát, egy szalmazsákot, három vánkost, egy finom és egy goromba lepedőt, egy ágyteritöt, egy magas almáriumot egyetemleg nyolc nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett Sz. Ferenc p.-laki lakosnak kiszolgáltatni és ugyan egyetemleg 20 frt készpénzt Sz. Ferenc felperesnek megfizetni, azon esetre pedig, ha alperesek az ingóságokat természetben ki nem szolgáltatnák, ugy Sz. János és neje született V. Gertrúd kötelesek egy dunyha egyenértékét 3 frtot, egy szalmazsák egyenértékét 1 frtot, három vánkos egyenértékét 9 frtot, egy finom s egy goromba lepedő egyenértékét 2 frtot, egy ágyterítő egyenértékét 1 frtot és egy magas almárium egyenértékét 10 frtot, összesen 32 frt egyenértéket egyetemleg nyolc nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett Sz. Ferenc p.-laki lakos felperesnek megfizetni. Indokok: Felperes Mohácson 1883. évi július hó 29-én kiállított közjegyzői okirattal igazolta, miszerint Sz. János s neje V. Gertrúd szellői lakosok kötelezték magukat egy dunyhát, egy nyoszolyát, három vánkost, egy szalmazsákot, egy finom és egy goromba lepedőt, egy ágyteritőt és egy magas almáriumot természetben kiszolgáltatni és 20 frt készpénzt megfizetni. Miután ki mint kötelezte magát, ugy és akként tartozik eleget tenni, annálfogva alperesek a közjegyzői okmány alapján, egy dunyha, egy nyoszolya, három vánkos, egy szalmazsák, egy finom és egy goromba lepedő, egy ágyterítő és egy magas almárium természetbeni kiszolgáltatására, ugy nemkülönben 20 frt készpénz megfizetésére kötelezendők voltak. Miután a teljesített s a felek által kérelmezett bírói becsüvel a keresetbe vett ingóságok egyenértéke, ámbár a keresetben előadott egyenértéknél magasabbra becsültetett, tekintve azonban, hogy a bíróság a felek kérelmén túl nem terjeszkedhetik, annálfogva az ingóságok természetbeni ki nem szolgáltatása esetében alperesek a keresetben előadott és a birói becsüvel igazolt egyenérték megfizetésére kötelezendők voltak. A mi alperesek azon kifogását illeti, hogy a kereseti ingóságok kiszolgáltatása és a 20 frt készpénz megfizetése Sz. Adám által köttetett ki felperes részére és igy a kereseti ingóságokat, ugy nemkülönben a 20 frt készpénzt csak Sz. Adám lenne jogosítva követelni, birói figyelembe vehető nem volt, mert jogügylet létrejötte alkalmával jogok egy harmadik személy javára is kíköthetők, és ez esetben a kinek a részére követelés kiköttetett, jogosítva van azt per utján követelni a nélkül, hogy a jogügylethez hozzájárult volna. (1888. évi január hó 28-án, 312. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével kereshetőségi jog hiányából elutasítja. Indokok: A szerződés teljesítését csak a szerződő felek követelhetik; minthogy azonban a kereset alapját képező A. alatti szerződés alperesek, továbbá Sz. Adám és annak neje E. Katalin között jött létre, az A. alatti szerződés alapján tehát felperes csak akkor bírhatna kereshetőségi joggal, ha a szerződéshez felek közös megegyezésével utóbb hozzájárult volna; ezt azonban felperes önmaga sem állította ; ezeknél fogva az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatni s felperest kereshetőségi jog hiányából elutasítani kellett. (1888. évi november 27-én, 9,320. sz.) A m. kir. Curia : A másodbiróság fentebbi számú és keletű Ítéletének megváltoztatása és felperes kereseti jogának megállapítása mellett ezen pernek érdemleges megbirálására utasittatik. Indokok: A másodbiróságnak Ítélete megváltoztatandó és felperesnek alperesek elleni kereseti joga megállapítandó volt: mert a kereset alapjául szolgált és Mohácson 1883. évi július hó 29-ik napján 1883. évi 167. ügyszám alatt kiállított közjegyzői okirat szerint alperesek Sz. Adám és neje Cz. Katalin szülőik vagyonának jelentékeny részét, többek között azon kötelezettséggel vették át, hogy testvéreinek, ezek közt felperesnek a keresetben felsorolt ingóságokat természetben és menyegzői ruhára 20 forintot készpénzben kiszolgáltatni tartoznak. Jóllehet felperes ezen szerződés kötésénél közvetlenül részt nem vett, felperesnek kereseti jogát a részére kötelezett ingóságok és készpénz követelésére megtagadni még sem lehet; mert valamely jogügylet megkötésénél, az abban részt nem vett harmadik személyek javára is lehet törvény szerint jogokat kikötni és minthogy felperesnek a fentemiitett szerződéshez való hozzájárulását a jelen kereset is nyilvánvalóvá teszi és minthogy végre alperesek felperesnek kereseti joga ellen más kifogást nem érvényesítettek, felperesnek kereseti jogát megállapítani és miután a másodbiróság felperest keresetével csakis kereseti jog hiánya miatt utasította el, további érdemleges határozat hozatalára utasítani kellett. (1890. február 7-én, 1889. évi 3,755. sz.) Ha a peres fél a járásbirósági eljárásban az ítélet kihirdetése után nem nyilatkozik, az ítélet nyolc nap mnlva jogerőre emelkedik és ezt az újabban elrendelt kézbesítés sem gátolja. A ni. kir. Curia: A másodbiróság végzése helybenhagyatik indokainál fogva és azért, mert az elsőbiróság Ítélete 1888. április 11-én a felek előtt kihirdettetvén és az ellen nyolc nap alatt felebbezés be nem jelentetvén, sem be nem adatván, ezen ítélet 1888. évi április 19-én jogerőre emelkedett, az ügy állásán pedig nem változtat, hogy azért, mert alperes a nélkül, hogy nyilatkozott volna, eltávozván, részére az ítélet mégis szabályszerűen kézbesittetni is rendeltetett, mert a kézbesítés 1888. április 21-én, tehát azon Ítéletnek jogerőre emelkedése után eszközöltetvén, alperes azzal sem védekezhetik, hogy a kézbesítés folytán, e felebbezési jogának mely időben leendő érvényesítése iránt tévedésbe ejtetett, mikor felfolyamodásában nem is állítja, hogy a célba vett kézbesítésről előzetesen értesíttetett. (1890. február 6-án, 1889. évi 9,119. szám.) A vagyonközösség megszüntetése iránt indított perben, a mennyiben a közösség megszüntetését kérő birtokban nincs, a tényleges bírlaló a tlkvi tulajdon megszerzésére vonatkozó rosszhiszeműség kimutatásától és jogainak érvényesítésétől elzárva nem lehet. A. jelzálogos hitelezők a vagyonközösség megszüntetése iránt indított perbe idézendök. A kaposvári kir. törvényszék: Felperes azon keresetével, hogy a boglári 32. sz. tjkvben foglalt A + 68. és 107. hr. számú ingatlanokra nézve a közösség megszüntettessék, hogy ezen ingatlanok V3 részének birtokába leendő átadására vagy az elvont évi haszon fizetésére III. rendű alperes özv. S. S.-né köteleztessék, elutasittatik. Indokok stb. A budapesti kir. itélő tábla: az e. b. ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperesnek mint az A) alatti tkv. szerint bekebelezett közös tulajdonostársnak a vagyonközösség megszüntetését kérni feltétlen joga lévén, ellenben olyan kifogások, melyek tulajdonjogának megtámadását irányozzák, a közösség megszüntetése iránti perben sikerrel nem érvényesíthetők és ugyanazért felperes keresetének a közösség megszüntetésére vonatkozó rész kérelmével a B. P. és F. tanuknak módosított és illetve utóbb tett vallomásával igazolt ama körülmény miatt, hogy az A) alatti tjkvben foglalt ingatlanokat néhai S. S. megvette, nem utasítható ugyan el, tekintettel azonban arra, hogy felperes a közösség megszüntetését a B) alatti és illetve a szemlejkvhez •/• alatt mellékelt vázrajz szerint csakis bejegyzés útján kívánja eszközöltetni és a mikéuti felosztás létesítésére más tervet a perben fel nem hozott. azt pedig, hogy a kérdéses ingatlan jelzálogos követelésekkel terhelve nincs, avagy hogy terheltetés esetén a jelzálogos hitelezők, a kiknek meghallgatását sem kérte, a lejegyzésbe beleegyeztek volna, mivel sem igazolta, e nélkül pedig a telekkönyvi rend. 56. §-ára figyelemmel, a vagyonközösségnek lejegyzés útján való megszüntetését illetően határozat nem hozható : az e. b. Ítéleté-