A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 15. szám - Felebbvitel a sommás eljárásban

144 a JOG haladják a többi pályázókat, azok rendszerint tekintetben nem részesülnek, az ajánlásnál figyelembe nem vétetnek. Ennek következménye, hogy az ajánló bizottság egyoldalúságánál fogva oly erőknek a birói hivatalba jutása akadályoztatik meg, melyek által a birói kar emeltetnék és a tespedéstől és stagnatiótól megóvatnék. Viszont az ügyvédi kar tekintélye emeltetnék, ha tagjai jelentékeny számban birói állásokra kineveztetnének. Az ügyvédi állás emelésének egyik fontos feltétele az ügyvédek anyagi helyzetének javítása. Az ügyvédi hivatás sikeres gyakorlásához megkívántató függetlenségnek egyik biztositéka az ügyvéd kedvező anyagi helyzete. Elodázhatlanná válik tehát az ügyvéd anyagi helyzetére szerfölött fontos és a bíróságok kezében lévő gondnok-kinevezési és kőltségmegállapitási jognak olyképen való szabályozása, hogy az az ügyvédek függetlenségének és az ügyvédi állás tekintélyének megfelelőleg szigorúan a jogegyenlőség követelményeinek megfelelőleg gyakoroltassék. Különös figyelem fordítandó a tömeggondnoki kinevezések szabályozására, melyek gyakorlásánál eddig a jogegyenlőség elve minden felszólalás és sürgetés dacára — legalább sok helyen — szem előtt nem tartatott és melyek horderejét eddig gouvernamentalis körökben, — ugy látszik — nem eléggé méltatták. A bűnügyekben szükséges védőknek hivatalból kirendelése is szigorúan az ügyvédek közti egyenlőség szem előtt tartásával történjék. Mert az ezekben egyformán való részesedés által nemcsak az éretnék el, hogy az ügyvédek a büntető eljárásban is a szükséges gyakorlattal és jártassággal bírnának, hanem a szóbeli eljárás eddigi perrendszerünkben leginkább a végtárgyalások alkalmával jutván kifejezésre, az ügyvédi kar a behozandó szóbeli eljárásra előkészittetnék. Jó hatással lesz az ügyvédek helyzetére kétségtelenül az igazságszolgáltatás javítása már magában véve is. Mert az e téren érezhető bajok és hiányok a jogkereső közönség által első sorban az ügyvédnek tulajdonittatnak. A jó és gyors igazságszolgáltatás magában véve is lenditőleg fog hatni az ügyvédek anyagi, szellemi és erkölcsi viszonyaira. Hogy pedig addig is, mig a miniszter által tervezett szóbeli eljárás és annak megfelelő birói szervezet behozatik, a jó és gyors igazságszolgáltatás az eddigi rendszer alapján is eléressék, arról kellene gondoskodni, hogy minden bíróság az ügyforgalmának megfelelő személyzettel bírjon és különösen, hogy a bíróságok vezetői feladatuk magaslatán álló férfiak legyenek. Mert, hogy egy bíróság a mostani rendszer mellett is teljesen megfelelhet a feladatának a létszám és minőség tekintetében megfelelő személyzet és a kellő vezetés mellett, azt a tapasztalat bizonyítja. A hivatását tökéletesen betöltő hivatalfőnök vezetése az egész általa vezetett bíróság működésén érezhető és a kellő erők vezetése alatt a bíróságok működése rövid idő alatt kedvező eredményt fog felmutatni, annál inkább, mert a feladata sikeres teljesítéséhez szükséges tulajdonokkal bíró hivatalfőnök, ha az általa vezetett hivatal sikeresen nem működik, a legrövidebb idő alatt meg fogja találni, hogy hol van a hiba és ha az akár a létszám elégtelenségének, akár a személyzet minőségében lesz, a hiba helyrehozását és orvoslását illetékes helyen erélyesen fogja sürgetni és keresztülvinni. A jelenlegi miniszter által történt kinevezések egyébiránt a mellett tanúskodnak, hogy a miniszter teljes tudatában van annak, hogy a vezető egyéniségek személyes tulajdonai mily életbevágó fontossággal bírnak a bíróságok működésére nézve. A tervezett reformok keresztül vitele az ügyvédek tudományos és gyakorlati képessége színvonalának emelését igényli. E célra egyik hathatós eszköz gyanánt az ügyvédi egyletek szolgálhatnának. Kívánatos volna, ha minden törvényszék székhelyén ügyvéd-egylet alakulna. Mert az ügyvédek jelentékeny része oly vagyoni helyzetben nem lévén, hogy a folyton haladó jogirodalom termékeit magának megszerezze, az egylet azokat beszerezné és az egyleti könyvtár mindegyik tagnak rendelkezésére állván, ez által, valamint az egylet kebelében szakkérdéseknek időnként való megvitatása által elérhető lesz, hogy az ügyvéd a vidéken és kedvezőtlen kereseti viszonyok közt is a jogfejlődéssel lépést tarthasson és hivatását a fokozott követelményekkel szemben is sikeresen betölthesse. Ily egyletek segélyével az ügyvédek nemcsak szellemi és erkölcsi, hanem anyagi érdekeiket is hathatósabban érvényesíthetnék és netaláni sérelmeiknek is könnyebben orvoslást szerezhetnének. Ily egyletek alakítása nem ugyan a kormány dolga, hanem az ügyvédi kar önkormányzati jogához tartozik; de az igazságügyi kormány ily egyletek alakításának előmozdítása által szintén igazságügyi érdeket mozdítana elő. Sőt — az ügyvédi és birói kar közt érdekellentét nem lévén — a bíróság és ügyvédi kar összetartozandósága és összműködése előmozdítására minden törvényszék székhelyén ügyvéd egyletek helyett jogász egyletek volnának szervezhetők, melyektagjai ugy az ügyvédek, mint az igazságügyi hivatalnokok lehetnének és melynek egyik osztályát az ügyvédi szakosztály képezné az ügyvedegyletet megillető feladat- és hatáskörrel. Az anciennitás elvének alkalmazása által is — miként azt már más alkalommal volt szerencsém kifejteni, — az ügyvédi kar helyzete némileg javulna. Ha a bizonyos időn át folytatott kifogástalan önálló gyakorlati ügyvédkedés némi kedvezményekkel köttetnék össze. Példának okáért a tömeggondnokok csak a bizonyos számú éveken át működött ügyvédek közül volnának kinevezhetők, a mint ez a Dell' A d a m i-féle ügyvédi rendtart. javaslatban is contempláltatott. Ha a birói és közjegyzői állásokra való kinevezéseknél is a hosszabb ügyvédi működés elsőbbséget biztositana. Az igazságügyminiszter az ügyvédi állás fontosságát és coordinatióját a bírósággal elismerte. E tekintetben jó példát adott az alantas hatóságoknak. Kívánatos volna, hogy e helyes felfogásának a gyakorlatban is érvényt szerezzen. Ha ez sikerül neki, nemcsak a hazai ügyvédi karnak teend vele nagy szolgálatot, hanem az ügyvédi kar emelésével a legerősebb és legmegbízhatóbb támaszát fogja nyerni magas röptű reformterveinek és azok sikerét a legjobban fogja biztosítani. Felebbvitel a sommás eljárásban. Irta : GAZDY BÉLA, kir. járásbiró Székesfehérvárott. Dr. P 1 ó s z Sándor egyetemi tanár az igazságügyminiszter ur megbízásából a fenti cím alatt egy előadói tervezetet készített, mely hivatva lenne a járásbirósági eljárás, illetve igazságszolgáltatás javítására. Ugy olvastam, hogy ugyancsak dr. Plósz Sándor megbízatott az intő eljárás tervezetének elkészítésével is. Az első tervezet már elkészült s előttünk fekszik. Tekintve, hogy a már kész javaslat részletes megvitatása bő anyagul kínálkozik s így az külön kell, hogy tárgyaltassék ; egyelőre csak a javaslat ez idö szerinti szükségessége vagy mellőzhetősége, szóval általában véve képezendi véleménynyilvánításom tárgyát. De kiterjeszkedem egyúttal az intő eljárásra is ugyancsak általában véve. Nem vélem célszerűnek a végleges perrend életbeléptetése előtt sem az intő eljárás behozatalát, sem a kir. törvényszékek, mint felebbezési forumok hatáskörének még jobban való kiterjesztését. Nem hiszem, hogy ezen ideiglenes intézkedések által a hazai bíróságok színvonala emeltetnék, a hazai igazságszolgáltatás javíttatnék, olcsóbbá tétetnék, gyorsabbá lenne; már pedig, ha sem jobbá, sem gyorsabbá, sem olcsóbbá nem lesz, az újabbi foltozásnak célja nincsen. Magát az intő eljárást épenséggel szükségtelennek tartom hazánkban, de szükségtelennek tartom a jelen perrendünk mellett is. És pedig azért, mert ezen intő eljárásnak csak sűrűbb népességű, nagyobb iparú s kereskedelmű s ezzel összekötött nagyobb forgalmú országban van helye ; vagyis ott, hol valaki tartozását nem azért nem fizeti meg, mert nem tudja vagy nem akarja, hanem azért, mert a halasztás által időt s így az angol szerint pénzt nyer; előnyösnek tartja azt, ha a pénzt ő s nem a hitelezője forgathatja.