A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 14. szám - Illetéki mizériák

56 ;i kérdéses fél házat H. Károlynak adta el. Ez eladásnak létrejötte után vádlott D. Kálmánné F. Józsefet a békés-csabai kir. járásbíróság előtt az adott foglaló kétszerese, vagyis 100 frt s annak járulékai iránt beperelte. A per folyamán F. József vádlott 100 trtnyi követelésének fenállását nem tagadta ugyan, azonban azt állította, hogy a 100 frt kétszeressel vádlott keresetének beadása előtt megkináltatott, de vádlott azt el nem fogadta, hogy tehát sem kamatok, sem perköltség fizetésére nem kötelezhető. Vádlott a foglaló kétszeresével történt megkináltatását tagadván s neki erre a főeskü megítéltetvén, azt a következő szövegezésben leteti e: »En D. Kálmánné született N. Julianna esküszöm stb., hogy az A. alatti szerződésből kifolyólag a kereset beadása előtt, a foglaló kétszeresével, vagyis 100 frttal megkínálva nem lettem, Isten engem ugy segéljen*. A jelen bünper folyamán vádlott maga sem tagadta, hogy keresetének beadása előtt H. Károly által a foglaló kétszeresével, habár csak szóval, t. i. a pénz előmutatása nélkül, megkináltatott, de ezt H. Károly, T. József és B. Károly tanuk a végtárgyalás alkalmával hit alatt szintén bizonyították, hozzáadván, hogy vádlott a H. Károly által a foglaló kétszeresének fizetése iránt neki tett ajánlatot azon szavakkal utasította vissza, hogy ő neki ház és nem pénz kell. Minthogy ezek szerint vádlott tényleg oly döntő ténykörülményie tette le az esküt, mit utóbb saját vallomásával is valótlannak ismert el; minthogy továbbá az a védekezése, hogy ö az esküt abban az értelemben tette le, miszerint a 100 forinttal F. József, mint a vele perben álló fél — részéről nem lett megkínálva, el nem fogadható, mert a polgári per folyamán is csak arról van szó, hogy vádlott akkori felperes a foglaló kétszeresével megkináltatott-e vagy sem és sehol sem állíttatott az, hogy F. József részéről kináltatott meg; minthogy végül az eskü szövege előtte felolvasva s neki megmagyarázva lett s igy tudnia kelletett, hogy abban a megkinálás nem a F. József részéről történtnek állíttatik : mindezeknél fogva vádlottat a B T. K. 219. §-ába ütköző hamis eskü bűntettében bűnösnek kimondani s tekintettel arra, hogy feddetlen előélete, mint enyhítő körülménynyel szemben súlyosító körülmény egyátalában fenn nem forog, őt a B. T. K. 91. §-ának alkalmazásával az Ítélet rendelkező részében kitett büntetésre ítélni kellett. (1889. január 21-én, 50,289. sz.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy vádlott nem H. Károlylyal, hanem F. Józseffel szerződött a házra nézve és ez okból ez utóbbit perelte be a foglaló kétszerese iránt; tekintve, hogy ez okból az eskü szövegét jóhiszemííleg értelmezhette akképen, hogy F. József perbeli alperes által nem kináltatott meg a foglaló kétszeresével, annyival inkább, mivel a megkinálás módja és körülményei a perben fel nem soroltattak és H. Károlyról említés sem tétetett, tekintve, hogy vádlott H. Károlytól, a kivel szerződési viszonyban nem állott, hanem a ki a ház megvételére nézve versenytársa volt, az összeget elfogadni köteles nem volt, különösen oly időben, melyben H. Károly és F. József közt a szerződés megkötve és Írásba foglalva nem volt; tekintve, hogy a vizsgálat adatai szerint, a most emiitett szerződés megkötése után vádlott senki részéről, de különösen F. József részéről egyáltalában az összeggel tettleg meg nem kináltatott : azzal a körülménynyel, hogy a polgári perben nem álló H. Károly egy alkalommal, midőn vádlottat a szerződéstőli elállásra kérte, egyúttal hajlandóságát jelentette ki arra, hogy ő a foglaló kétszeresének megfizetésére kész, az, hogy vádlott jobb tudomása ellenere a valóságtól eltérő körülményre tette le az esküt, meg nem állapitható és ezeknél, valamint ez elsőbirósági Ítéletben leihozott indokoknál fogva a kir. itélő tábla Ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben. (1889. november 21-én, 3,779. sz.) A csödhitelezök, akár egyenkint, ukár összeségükbeu, a csődtömeg vagyonhiány miatt való megszüntetése esetétől eltekintve, nem birnak a sértett fél minőségével és ebből kifolyóan nem élhetnek a kir. Cnriának 9. sz. döntvényében a sértett fél részére megilllapitott azzal a jogos inditványnyal, hogy a hivatalból üldözendő csalárd bnkás büntette miatt indított bünvidi ügyben a kir. ügyész indítványára hozott megszüntető határozatot felebbezéssel megtámadhassák. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. Ítélőtábla dr. O. M. mint H. R. L. csődtömege gondnokának 5,193/89. B) sz. alatt beadott felebbezését, úgyszintén H. szül. V. S-nak 5,194/89. B) sz. a. közbevetett felebbezését hivatalból visszautasítja ".és az iratokat a felebbezett határozat érdemleges felülvizsgálata nélkül a kir. törvényszékhez visszaküldi. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-réi 1 n d okok: A csödhitelezö részéről a csődben bejelentett követelés felett Ítélni nem a büntető, hanem a csődbíróság hivatott és <-z utóbbinak e részben hozandó Ítéletét a büntető bíróságnak a bukás csalárd vagy vétkes volta miatt megindított bűnvádi eljárás folyamán hozott határozata vagy Ítélete nem befolyásolhatja. Minthogy pedig sértett félnek a bűnvádi ügyben csak az a fél tekinthető, ki oly kárigénynyel lép fel, melynek érvényesítése a bűnösség megállapításától függ: kétségtelen, hogy a csödhitelezök akár egyenkint, akár összességben, a csődtömeg vagyonhiány miatt való megszüntetése esetétől eltekintve, nem birnak a sértett fél minőségével és ebből kifolyóan nem élhetnek a kir. Curiának 9. számú döntvényében a sérteti fél részére megállapított azzal a jogos inditványnyal, hogy a hivatalból üldözendő csalárd bukás bűntette miatt indított 'bűnvádi ügyben a királyi ügyész indítványára hozott megszüntető határozatot felebbezéssel megtámadhassák. Minthogy továbbá H. született V. S. a férje H. R. L. ellen panaszolt szándékos emberölés kísérletéből kifolyóan kárigényeket a bűnvádi eljárás folyamán nem támasztott, ugyanőt a királyi Curiának hivatkozott döntvénye értelmében a határozatnak ama része ellen sem illeti meg a felebbezés joga, melyben a királyi törvényszék a H. R. L. ellen szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt megindított bűnvádi eljárást megszüntette. (189". február 20-án, 51,690.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Kamarai titkárnak az ügykezelés körüli mulasztása kisebb kötelességszegést képez. A ( úrin íntési joga ily kisebb kötelességszegés esetében. A gyulafehérvári ügyvédi kamara (1890. február 2-án 274/1889.): I —tz János elleni fegyelmi ügyben határozott: A kir. ügyészségnek f. évi június 12-én kelt fegyelmi feljelentése a kamarai titkár igazolásának bekérése és a megejtett kamarai vizsgálat alapján elég támpontot a fegyelmi vizsgálat megindítására magában nem foglalván, az visszautasittatik, mert a m. kir. igazságügyministernek a névjegyzék iránt leirt átirata az 1888. december 31-én beküldött névlajstrommal elenyésztetve lett, s mert az 1888. december 12-én bekivánt statistikai kimutatás, tekintettel arra, hogy kamaránk nagymérvű ügyforg .Ima a titkár munkaerejét más irányban vette igénybe, 1889. május 28-án küldetvén fel, e meghagyásnak a fegyelmi panasz beadása előtt elég lett téve. A m. kir. Curia (1890. március 15-én 9l/f. 1890.): Tekintve, hogy az ügyvédi kamara az igazságügyministernek 1888. szept. 29-én 3,539. sz. a. és ugyanazon évi dec. 12-án 44,520. sz. alatt kelt meghagyásait ismételt sürgetés dacára csak 1889. május 31-én teljesítette, s hogy ezen késedelmesség első sorban a vonatkozó ügyek elintézésével megbízott kamarai titkárt, I. Jánost terheli ; de tekintve másrészt a kamarai titkár nyilatkozatában és a kamarai választmány jelentésében felhozott mentséget is, melynél fogva elvárható, hogy a választmány s ennek elnökének sikerülni fog a jövőben hasonló mulasztásoknak elejét venni : az ügyvédi kamara határozata mogváltoztatik s a fegyelmi eljárás ezúttal mellőzendőnek határoztatik, azonban I. János kamarai titkár az ügykezelés' körüli mulasztása miatt az 1874 : XXXIV. t.-c. 73. §-a alapján megintetik és jövőre nézve tisztében való serényebb eljárásra utasittatik. * Az 1874 : XXXIV. tv. 73. §-a világosan a választmánynak tartja fenn ezen intési jogot. Honnét meriti a nagyméltóságú Curia a jogosultságot arra, hogy hivatalból intse meg az ügyvédet ? A szerkesztőség. Kivonat a ,,Budapesti Közlönyéből. Csődök : Rosenthal Ignác és fia e., z.-egerszegi tszék, bej máj. 12, félsz. jun. 10, csb. Mihálovics Károly, tmg. Boschán Gyula. — Jnszt Hermán e.. nyitrai tszék, bej. ápr. 15, félsz. ápr. 22, csb. Névery Ignác, tmg. Schober Ernő. — Haas Frigyes e., budapesti keresk. és váltótszék. bej. máj. 2, félsz. máj. 29, csb. Wettstein Gyula, tmg. Szmik Lajos. — .Handl testvérek e., budapesti keresk. és váltótszék bej máj. 2, félsz, máj. 29, csb. Wetzel Gyula, tmg. Mallaszkovszky István. — ifj. Klein [glláC e., egri tszék, bej. ápr. 26, félsz máj. 20, csb. Farkas Pál, tmg. Altorjay Sándor. Pályázatok: A medgyesi jbságnál albirói áll. ápr. 12-ig. — A Selmecbányái jbságnál díjas joggyakornoki áll. ápr. 12-ig. - A szatmári tszéknél aljegyzői áll. ápr. 12-ig. — A nyírbátori jbságnál járásb i r ó i áll. ápr. 13-ig. — A veszprémi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. ápr. 13-ig. - A lippai jbságnál aljegyzői áll. ápr. 13-ig. — A zalaegerszegi jbságnál aljegyző áll. ápr. 15-ig — A kunszentmártoni jbságnál aljegyzői áll. ápr. 15-ig. — A győri tszéknél aljegyző áll. ápr. 16-ig.—A budapesti ügyészségnél alügy és zi áll. ápr. 16-ig. — A nyitrai tszéknél aljegyzői áll. ápr. 16 ig. — Az ó-radnai jbságnál albirói áll. ápr. 17-ig. — Az aradi tszéknél jegyzői áll. ápr. 17-ig. ény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szim.l