A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 13. szám - A szerzői jog rendszeresen előadva [könyvismertetés]

50 A JOG meg, ennélfogva felperes többet, mint a foglaló kétszeresét követelni nem jogosult. (1890. évi február hó 4-éa, 1889. évi 9,538. sz.) Árverés kitűzéséért a végrehajtónak díj nem jár; napi díj pedig csak akkor, ha székhelyéről eltávozott. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság végzését nem neheztelt részében érintetlenül hagyja, a bírósági végrehajtó díját megállapító neheztelt részében azonban megváltoztatja s a bírósági végrehajtó részére díjat és költséget meg nem állapit. Indokok: A bírósági végrehajtót csak az 1881. évi LI. t.-c. 21. §-ában felsorolt díjak illetik meg, ezek között pedig árverés kitűzéseért díj nem foglaltatik; mert továbbá napi díj csak akkor jár a bírósági végrehajtónak, ha székhelyén kívül eső hivatalos eljárást teljesít, mivel pedig a végrehajtó nem is állítja, hogy az foganatosítása végett székhelyétől eltávozott volna, a napi díj sem volt megállapítható. (1889. július 4-én, 7,509. sz.) A in. kir- Guria: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik : mert a neheztelt végzés a másodbiróság azon végzései közé tartozik, melyek ellen az 1881. évi LX. t.-c. értelmében további felfolvamodásnak helye nincs. (1890. évi február hó 5-én, 1889. évi 7,230. szám.) Kereskedelmi, csőd*- és váltó-ügyekben. Habár a keresk, törvénynek 346. §-a keresk. helyi ügyleteknél nem is alkalmazható, mégis kétségtelen, hogy a helyi ügyleteknél sem hagyhatja vevő az eladót az árú sorsára nézve hosszú időig bizonytalanságban, hanem tartozik ez utóbbit az árú elleni kifogásairól halogatás nélkül értesíteni. A budapesti kir. itélö tábla : Az első biróság ítéletét megváltoztatja s alperest feltétlenül kötelezi, hogy felperesnek 139 frt 50 kr. tőkét, ennek 1888. június 18-tól járó 6°/o kamatát megfizessen, egyszersmind alperest 173 frt 70 kr. iránt érvényesített viszonkeresetével feltétlenül elutasítja. Indokok : Alperes beismerte, hogy a megrendelés tárgyát képezett vasfüggönyöket felperes már 1888. március 8. előtt átszolgáltatta, hogy azok a rendeltetésükre szánt helyre beépíttettek, hogy ott használatba vétettek és a per adatai szerint jelenleg is használtatnak, hogy továbbá azok vételára fejében 1888. május 26-án felperesnek 130 frt részletfizetést teljesített. Ezen körülmények a vételügyletnek felek között teljesedésbe mentét és alperesnek a kereset tárgyát képező vételár hátralék fizetése iránti felelősséget állapítják meg, mert a kérdéses árú természeténél fogva nem olyan, hogy az a szállítás alkalmával, de legkésőbben a beépítéskor azonnal megvizsgálható ne lett volna, miután pedig rejtett hibát (keresk. törv. 349. §.) alperes maga sem emlit, a ker. törv. 346. §. értelmében köteles volt az árút a szállításkor, de legkésőbben a beépítéskor megvizsgálni és a mennyiben annak minősége ellen kifogása volt, azt eladó felperesnek azonnal rendelkezésére bocsátani és az árú használatba vételétől tartózkodni. Alperes azonban nem így járt el, mert bár vitatta, hogy a kérdéses redőnyöket felperes rendelkezésére bocsátotta, ennek dacára ezen redőnyök mégis nemcsak használatba vétettek, a miért alperes minden körülmények között felelős, hanem ezekre 1888. május 26-án vételár részletfizetést is teljesített, a mely cselekménye azt a következményt vonja maga után, hogy a mennyiben előzőleg rendelkezésre bocsátotta volna is kellő időben az árút, ezen rendelkezésre bocsátástól elállottnak és az áiú használatba vétele által az árú átvettnek és megtartottnak tekintendő, ha pedig a rendelkezésre bocsátást csak a fizevés teljesítése után eszközölte, az nyilván elkésett, mert mint fentebb érintetett, az előbb már több időn keresztül használt vasfüggönyökre nézve alperes maga sem hozta fel, hogy azok a rendes kezelés szerinti vizsgálat alkalmával fel nem ismerhető rejtett hibával bírtak. A felperesi követelés megítéléséből folyik alperes viszonkeresetének elutasítása s alperesnek a perköltségben elmarasztalása. A ni. kir. Guria : A másodbiróságnak Ítélete helybenhagvatik. Indokok: A másodbiróságnak ítélete azért hagyatott helyben ; mert habár a keresk. törvénynek 346. §. keresk. helyi ügyleteknél nem is alkalmazható, a mennyiben ezen §. csak azon esetekről intézkedik, midőn az árú más helyről küldetik a vevőnek, mégis kétségtelen, hogy a helyi ügyleteknél sem hagyhatja vevő az eladót az árú sorsára nézve hosszú időig bizonytalanságban, hanem tartozik ez utóbbit az árú elleni kifogásairól halogatás nélkül értesiteni ; mert jelen esetben a perbeli adatok szerint a vasredőnyök alperesnek még 1888. március 8-án szállíttatván, alperes azokat nemcsak beépítette, hanem azok vételára fejében 1888. május 26-án 130 frtot, tehát majdnem a fél vételárt kifizette ; mert a redőnyök folytonos használatban lévén, alperesnek a minőség elleni kifogásai annál kevésbé voltak kellő időben megtörténteknek tekinthetők, mivel az alperes által felperesnek arra nézve kínált főeskü, hogy a redőnyöket a szállítás után rövid idő múlva nem kifogásolta és rendelkezésére nem bocsátotta, mint épen a kifogásolás és rendelkezésre bocsátás idejére nézve határozatlan, meg nem ítéltethetett. A viszonkeresetre és a perköltségre nézve a másodbiróság ítéletének indokait a kir. Curia is elfogadta s azok alapján hagyta helyben azon Ítélet ezen részét. (1890. február 14-én, 1,020.) Habár a fuvarozó felelős azon károkért, melyek az árúban az átvételtől annak kiszolgáltatásáig beállanak és habár a károsult árú nem is vétetett át, mégis felmentendő a fnvaros a kártérítés kötelezettsége alól az esetben, ha a kár az árúnak különös minőségéből származhatik és ha a fuvarozó ilyen árúkban esett kárért világosan a szavatosságot át nem vállalta. Kereskedelmi törvény és üzletszabály. A VI. ker. kir. járásbíróság (188«. november 7-én 27,606/p. 1888.): Dr. Rexa Pál ügyvéd által képvisel: K. János felperesnek dr. Hollós Béla ügyvéd által védett m. kir. államvasutak alperes elleni 12 frt iránti perében itélt: Alperes által felperes kereshetőségi joga tekintetében emelt kifogásának hely adatik s felperes keresetével kereshetőség hiányában elutasittatik. indokok: Jóllehet a ker. törv. .398. §-a értelmében a fuvarozó minden kárát, mely az árúban a kiszolgáltatásig történik — a mennyiben az ott emiitett feltételeket igazolni nem képes — felelős; még sem lehetett felperes kereshetőségi jogát megállapítani, mert keresetében maga beismeri, hogy a 20 láda szállítmányból egyet, melynek összetöréséről szállítója meggyőződött, át nem vett s igy az részére kiszolgáltatva nem lett, minél fogva — a mennyiben a ker. törv. 409. §. korlátain belül az árú mibenlétét meg nem állapította — a ker. törv. 346., illetve 347. §. értelmében feladó rendelkezésére bocsátás után az lett volna jogosított felperesként fellépni és mert a ker. törv. 407. S-a nem állapítja meg felperesnek azon jogát, hogy a ki nem váltott árú értékét követelje, csak szabadságot ad fuvarozó alperes ellen az árú kiadására vonatkozó igényeket érvényesíteni, mit hogy alperes megtagadott volna, maga sem állítja. A budapesti kir. itélö tábla (1889. július 4-én 8,2 »5 V 1888.) : Az első biróság Ítéletét megváltoztatja, alperest a kereseti töke megfizetésére kötelezi. Indokok: A ker. törv. 407. §-ai szerint, mihelyt az árú rendeltetési helyére megérkezik, a fuvarlevélben kijelölt átvevő gyakorolhatja a fuvarozási szerződésen alapuló jogokat. Ebből következik, hogy az átvevőnek nemcsak a fuvarlevél átadása és az árú kiszolgáltatása iránt van kereseti joga, hanem a mennyiben az árú egy részének elvesztése vagy megsérülése folytán — a fuvarozót kártérítésre kötelezettnek hiszi, a dolog természete szerint ennek megtérítését is saját nevében követelheti. Felperesnek kereshetősége ellen tett kifogás tehát törvényes alappal nem bir'; és minthogy alperes a keresetben körülirt kárnak felmerültét s annak összegét tagadásba nem vette, az irányú védekezése mellett pedig, hogy a sérülés az árú göngyölésének kívülről fel nem ismert hiánya miatt következett be, az alperes saját közegei által, felperes közbenjötte nélkül felvett 2Valatti tényálladéki jegyzőkönyv perrendszerü bizonyítékot nem képez: ellenben az a körülmény, hogy 20 csomag táblaüveg közül 19 csomag ép állapotban érkezett meg, a mellett állapit meg vélelmet, hogy a göngyölés megfelelő volt, alperest a ker. törv. 398. és 424. §-ai alapján a kereseti kárösszeg s jár. megfizetésére kötelezni kellett. A m. kir." Curia (1889. március 5-én 1,138/V. 1889.): A kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az első biróság Ítélete olyképen hagyatik helyben, hogy felperes keresetével érdemileg utasittatik el és pedig azért, mert a vasúti üzletszab. 67. §. 1 — 6 pontjaiban a ker. törv. 425. §-ában megengedett azt a kikötést tartalmazza, hogy a vaspálya oly árúknál, melyek sajátszerű minőségüknél fogva a teljes vagy részbeni elpusztulás vagy károsulás, nevezetesen a törés veszélyének vannak kitéve és melyek közt az üveg is név szerint meg van jelölve, nem felelős azokért a károkért, melyek ezen veszélyből eredhetnek és a ker. törv. 525. §-a azt rendeli, hogy ily kikötéssel az ellenkező igazolásáig, az a vélelem is kikötöttnek tekintendő, hogy a bekövetkezett kár, ha ez