A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 11. szám - Haszonbérlő és zárlat

fl JOG. 4r: Olj esetben, midőn nz árú a megrendeltnél nagyobb meny nyiségben küldetik, a megrendelő a kereskedői gondosságnál fogva köteles az eladót értesíteni arról, hogy az árút átvenni nem fogjn. Ha ezen értesítést elmulasztja, az elküldött egész mennyiség Tételárát niesrtizetni tartozik. A mohácsi kir. járásbíróság;: Felperes keresetével feltétlenül elutasittatik. Indokok: Elutasítandó volt felperes keresetével, mert alperes tagadásával szemben semmi bizonyítékot nem hozott fel, hogy alperes nem 2ü0 liter, hanem 433 liter bort rendelt volna meg nála, söt miután a kereskedelmi ügyletet az ö nevében megkötő személyeknek, kik a megrendelés mennyiségéről biztos tudó mással bírhattak, mint tanuknak kihallgattatását is ellenzi: ennélfogva becsatolt könyvkivonatának semmi bizonyító erőt sem lehet tulajdonítani, mert felperes az ügyletet nem saját, hanem megbízottjának személyében kötötte és csak ez által bírhatott tudomással az ügylet megkötéséről s mert a kereskedelmi könyvek nem képeznek feltétlenül fél bizonyítékot, hanem ennek megállapitása a bíróság hatásköréhez tartozik. Eltekintve attól, hogy felperes a megrendelés mennyiségére semmi bizonyítékot sem hozott fel, elutasítandó volt még azért is, mert alperes által becsatolt és felperes által valónak elismert b-/. alatti levélből nyilván az tűnik ki, hogy alperes csakugyan 200 litert rendelt meg. Felperesnek a K. T. 347. §-ára alapított azon kifogása, hogy alperes nem értesítette őt azonnal az árú át nem vételéről: bírói figyelembe nem jöhet először azért, mert felperesnek saját beismerése szerint nem tőle egyenesen, hanem ügynökétől rendelte a bort, az pedig, hogy az ügynök az üzletet kifejezetten a főnök javára kötötte volna, be nem lett igazolva s így az át nem vételről alperes magát felperest nem is tartozott értesíteni; de másodszor azért sem, mert a K. T. 346. és 347. §-aiban érintett hiányok nyilván az árú minőségére és nem pedig annak mennyiségére vonatkoznak, felperes nem 200, hanem 433 litert küldött s ezért ugy tekintendő, hogy felperes nem a megrendelt mennyiséget küldötte, vagyis ily kereskedelmi ügylet felek között létre nem jött s ilyenről az árú küldőjét még értesíteni sem tartozik az, kinek a meg nem rendelt árú küldetett. Felperesnek azon további kifogása, hogy az ügynök nincs jogosítva az árú ellen történt kifogásokat felperes ellen joghatálylyal elfogadni: szintén nem jöhetett bírói figyelembe, mert felperes maga beismerte, hogy Sch . . ügynökének közvetítésével kötötte a jogügyletet, illetve, hogy ezen ügynök gyűjtötte felperes részére a kereseti megrendelést, a miből következik, hogy ez kereskedelmi meghatalmazottja volt felperesnek s mint ilyen a K. T. 43. §-a alapján a kifogást felperes ellen joghatálylyal elfogadhatta. Azt pedig, hogy alperes nem tette volna meg kifogását a küldött mennyiség ellen, felperes nem tagadván, az előbbiekből folyólag beismertnek kellett venni. Tekintettel arra, hogy felperes mitsem bizonyított, hogy a bizonyítékok elől elzár kőzik, mert a tanúkihallgatást ellenzi, holott a tanuknak épen az ő állítását kellett volna igazolniok; hogy az esküt csak arra fogadja e', hogy saját kereskedelmi meghatalmazottja nem értesítette őt azonnal a kifogásokról, a miből nyilván az következik, hogy ö csakugyan birt tudomással a megrendelés helyes mennyiségéről : felperest keresetével el kellett utasítani. A tanuk kihallgatása teljesen mellőzendő volt, mert felperest illeti a bizonyítás terhe; mert felperes semmit sem bizonyított; mert felperesnek előadásából alperes előadásának valószínűsége következik. Végül teljesen elutasítandó volt felperes keresetével, mert alperes által megkínált főesküt sem el nem fogadta, sem vissza nem kínálta. Miután mindkét félnek saját ténye forog fenn, még pedig döntő körülmények, melyekről felperesnek is pontos tudomással kell birnia ; azon döntő körülményre, hogy felperesnek ügynöke Bála 200 vagy 433 liter bort rendelt e meg, hogy felperesnek csak 43-3 liter bor megrendeléséről volna tudomása: felperes a neki megítélt főesküt sem el nem fogadván, sem vissza nem kínálván, a prdts. 234. §-a alapján keresetétől elmozdítani kellett. (1888. február 20-án, 376. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja és alperest kötelezi, hogy felperesnek 80 frt 11 kr. tőkét fizessen. Indokok: Alperes beismeri, hogy felperesnél bor megrendelést tett és a felszámított vételár mennyisége ellen sem tesz kifogást és csak azzal védekezik, hogy felperes a megrendelt 200 liter helyett 433 liter bort küldött, minélfogva az árút el nem fogadván, azt felperes rendelkezésére bocsátotta és erről Fr. Gyula ügynöke által Sch. József felperes ügynökét, kinél a megrendelés történt, értesítette. Habár azt, hogy a 433 liter bor rendeltetett meg, alperes tagadása ellenében felperes tartozik bizonyítani, a mit nem igazolt, alperesnek kifogása még sem vehető figyelembe, mert felperes akkor, midőn alperesnek 200 liter helyett 433 liter bort küldött, a 2(M) literen felüli bormennyiség iránt vételi ajánlatot tevén, a K. T. 320. §-a értelmében alperes tartozott felperest az ajánlat el nem fogadásáról azonnal értesíteni, alperes azonban ezt nem tette, mert Sch. József ügynök, ki csupán a megrendelés átvételével és főnökéhez való áthozatalával lévén megbízva, az értesítést joghatálylyal át nem vehette; a b) alatt csatolt levéllel igazolni szándékolt értesítés pedig, mint elkésett, figyelembe nem vehető. Ily körülmények közt az árú nem kifogásoknak lévén tekintendő és így a vétel teljesedésbe menvén, az elsöbiróság ítéletét megváltoztatni és alperest az árú vételára és kamatja fizetésére kötelezni kellett. (1888. december 28-áu, 2,044. v. sz.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztatik s alperes csak arra az esetre köteleztetik 80 frt 11 kr. tőkét felperesnek megfizetni, ha felperes leteszi a főesküt arra, »hogy I8ö7. évi október hó folyamában nem kapott ügynökétől Sch. Józseftől, értesítést arról, hogy alperes a neki 1887. évi október 5-én küldött 433 liter bor átvételét megtagadta az okból, mivel az a megrendeltnél nagyobb mennyiségben küldetett^ I r. d okok: Alperes Sch. József felperesi ügynökkel, mint tanúval és a felperesnek kinált főesküvel bizonyítani kivánta azt, hogy Sch. József a 2 /. alatti 1887. évi október 9-én kelt levél következtében felperest értesítette arról, hogy alperes a neki küldött 433 liter bort el nem fogadta az okból, mert ő csak 200 litert rendelt. Sch. Józsefnek tanukénti kihallgatása elrendelhető nem volt, mert alperesnek közvetlen tudomása nem lehet arról, hogy Sch. József az értesítést megtette és ezt felperes megkapta-e s ekkép Sch. Józsefnek vallomása még az értesítés elküldése tekintetében sem volna alperes pótesküjével teljes bizonyítékká emelhető, az értesítés megkapására pedig a bizonyíték teljesen hiányoznék. Az értesítés vétele tekintetében ennélfogva felperesnek az általa elfogadott főeskü volt megítélendő és felperes pernyertessége vagy vesztesége annak le- vagy le nem tételétől függővé teendő, Az eskü letétele esetében ugyanisbizonyitva lévén az, hogy felperes az árú átvételének megtagadásáról kellő időben értesítést nem kapott, ez esetre alperest a mennyiségileg nem kifogásolt vételár és járulékai megfizetésére kötelezni kellett, mert oly esetben is, midőn az árú a megrendeltnél nagyobb mennyiségben küldetik, a megrendelő a kereskedői gondosságnál fogva köteles értesíteni az eladót arról, hogy az árút átvenni nem fogja: a 6/. alatt csatolt levélben foglalt értesítés pedig, mint már elkésett, figyelembe nem vehető. A főeskü le nem tétele esetére ellenben felperes keresetével elutasítandó volt, mert annak bizonyítását, hogy alperes 433 liter bort rendelt, meg sem kísérletté, mert alperes az egy hordóban küldött nagyobb mennyiségből a megrendeltnek beismert 200 litert kivenni, a többit pedig felperes rendelkezésére tartani kötelezve, de jogosítva sem volt és mert az értesítésnek a megrendelést átvett ügynök utján való eszközlését a törvény nem tiltja, az tehát, ha a főnökhöz kellő időben eljutott, ugy tekintendő, mintha közvetlenül a felek között történt volna. (1890. január Ili., 1889. évi 1,026. váltószám) Bűnügyekben. A bukottnak azon csilokméuye, hogy neje hozományáról a csődnyitást két hóral megelőzőleg közjegyzői okiratot állított ki és az annak alapján vezetett birói végrehajtást meg nem támadta, nem képez oly kedrezményt, mely a btkv. 414. §. 3 pontja alá eső csalárd bukás bűntettét megállapítja. A nagyváradi kir. törvényszék: K. S. 27 éves, izr. és neje K. S-né izr. földesi lakosok, az első a btk. 414. §. 2-ik és 3-ik pontja szerint csalárd bukás büntette, a második pedig ezen bűntettbeni a btkv. 09. §. 2. pontja szerinti bíínrészességének mint bűnsegéd vádja és következményeinek terhe alul felmentetnek. Ellenben I.-r. vádlott K. S. a btkv. 416. §. 4. pontjába ütköző hamis bukás vétségében vétkesnek mondatik ki s ezért a jogerejű Ítélet napjától számitandó 14 napi fogházra és 1 évi hivatalvesztésre Ítéltetik. Indokok: A vizsgálati átlátok szerint I.-r. vádlott K. S. ellen 1885. szeptember 2-án mint m.-telegdi kereskedő ellen