A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 11. szám - Haszonbérlő és zárlat

44 ü JOG F J. kérelmére a n.-váradi kir törvszék csődbírósága által csőd 1 nyittatván, vád emeltetett ellene, hogy a csőd nyitása előtt nejének megengedte, hogy a 300 írt tőke és jár. erejéig női hozomány cimén végrehajtást és bírói árverést foganatosítson, minek megtörténte vagyontalauságát és pedig a csődnek vagyon hiánya miatti megszüntetését és a hitelezők károsítását vonta maga után, figyelemmel arra, hogy a beszerzett polgári per adataival igazolást nyert, miszerint az 1885. július 1-én közjegyző előtt kiállított házassági szerződés alapján, mely női hozomány tárgyait elősorolja, a K. és U. kereskedő cég által I.-re vádlottól lefoglalt ingóságokra nézve 11.-r. vádlott K. S.-né bukottnak neje igénykeresetet támasztott és hogy a lefoglall ingókia nézve tanuk Sz. M. és T. B. földesi lakosok vallomása és a polgári bíróságok által odaítélt póteskii letételével tulajdonjogát igazolta, a végtárgyalás alkalmával pedig eskü alalt kihallgatott tanuk Ny. S. és F. M. bizonyították, hogy a házassági szerződésben kitett 300 frt készpénzt, melynek biztosításául bukott ellen a végrehajtás foganatosíttatott, az egybekelés alkalmával bukott neje női hozományául kapta, ily körülmények között sem az, hogy bukott oly adósságot vagy kötelezettséget valónak ismert volna el, mely egészben vagy részben valótlan, sem az, hogy egy vagy több hitelezőjét kielégítette, zálog vagy megtartási jognak engedélyezése, vagy vagyona valamely részének átangedése által kedvezményben részesítette, sem végre ok, hogy II.-r. vádlott K. S.-né a csalárd bukás büutettét szándékosan előmozdította vagy könnyítette volna, fenn nem forogván, vádlottakat az ellenük a btkv. 414. §. 2. és 3. valamint a btkv. 69. §. 2. pontjába ütköző csalárd bukás büntette s abbani részesség vádja és következményeinek terhe alul felmenteni kellet ; ellenben miután I.-r. vádlott K. S. fizetési kötelezettségét tudta és maga ellen csődöt nem ő, hanem F. I. kért ezen a btkv. 416. §. 4. pontja szerinti vétség miatt nevezett vétkesnek mondandó s tekintettel jó előéletére, az Ítélet rendelkező részében foglalt szabadságvesztés és mellékbüntetéssel fenyítendő volt. A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. törvszék ítéletét K. S.-néra vonatkozóan helybenhagyja, ellenben K. S.-re vonatkozóan megváltoztatja s ezt a vádlottat a btkv. 414. §-nak 3. pontja alapján a csalárd bukás bűntettében mondja ki bűnösnek s azért a btkv. 91. és 415. §. rendelkezéséhez képest 6 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre itéli. Indokok: A napló 13. sz. a. közjegyzői okirat igazolja, hogy a közadós a csődöt megelőző két hóval a nejétől átvett 300 frt biztosítására megengedte, hogy azt bármikor rajta végrehajtás utján megvehesse. K S-né mihelyt tudomására jutott, hogy férjét K. és U. cég beperelte, a kedvezmény biztosit isára készült közjegyzői okirat alapján 188"). aug 7-én férjének összes vagyonát végrehajtásilag lefoglaltatta. K. S. pedig ennek dacára csődöt nem kért maga ellen és igy időt engedett nejének, hogy a szerzett zálogjog a csőd rész'röl megtámadható ne legyen. A közadósuak ez a szándékos cselekménye magában rejti a hitelezők megkárosításának célzatát és igy a btkv. 414. § 3-ik pontját a kir. ítélőtábla bebizonyítva látja. A büntetés kimérésénél figyelembe vette a kir. tábla vádlott büntetlen előéletén felül a családi viszonyt, a mely cselekményének indító okát képezte; Il.-r. vádlottra vonatkozó részét az ítéletnek indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: Minthogy K. S. vádlottnak az a cselekménye, hogy felesége hozományáról közjegyzői okiratot adott ki, az annak alapján vezetett birói vgrhtást pedig meg nem támadta, a fenforgó körülmények közt nem képez oly kedvezményt, mely a btkv. 414. §. 3. pontja a'lá eső csalárd bukás bűntettét megállapítja ; ennélfogva a K. S. cselekményének minősítésére s büntetésére nézve a raásodbiróság ítéletének megváltoztatásával vonatkozó indokaiból az e.-b. Ítélete, egyebekben pedig szintén az elfogadott, az e.-b. ítélet indokainál fogva a raásodbiróság ítélete hagyatik helyben, az e.-b. Ítéletére m;gjegyezvén azonb.m, hogy vádlott terhére rótt cselekmény nem hamis, hanem vétkes bukás vétségét képezi. (1890. február 12-én 9034.) Ha a hitelező végrehajtható követelését éveken át nem éryényesiti, a btkv. 386. §-a nem alkalmazható, midőn az adós ingatlanát másra ruházza át. (M. kir Curia: 1890. évi január 9-én, 6,714.) A tizenhatodik életévet még be nem töltött egyéneknek cnlpa miatti büntethetőségére nézve, a mellettük szóló védelem ellenében, annak egyenes bebizonyítása szükséges, hogy a vád tárgyát képező esetben maguktartásának gondatlan voltát és e gondatlanság bűnösségét is képesek voltak belátni. (M. kir. Curia: 1890. február 4-én 7,363.) Tekintve, hogy a büntető eljárás folyamában a büntető I)Íróság hatásköréhez csakis a büntetendő cselekmény által vagyonában károsított fél, más uton nem biztosított kártérítési igényeinek bizlositása iránti intézkedés tartozik, tekintve, hogy az állaim kincslárnak a bűnvádi eljárás illetög a rabtartás által okozott költségei a fentebbi tekintet alá nem vonhatók, ezek tekintetében biztosítási végrehajtás a büntető bíróság által el nem rendelhető. A nyitrai kir. törvényszék: A kir. ügyészségnek 10,480/1889. számú átirata vizsgálati fogságban lévő, a gyilkosság bűntette miatt vádott H. R. és P). G. bűnügyében két db. bizonyítvány az iratokhoz csatolandó. Azon kéretnek pedig, hogy B. R. ingatlanaira 1,1)00 frt eljárási és rabtartási költség erejéig a biztosítási végrehajtás elrendeltessék, hely nem adatik, mert biztositásnak a polg. elj. analógiája szerint csak lejárt követelésre a veszély esetén lehet helye, veszélyt pedig a kir. ügyészség nem igazolt s lejárt követelésről nem lehet szólani, lejártnak tekinthető az elj. és rabt. költség iránti követelés csak érdemleges marasztaló ítélet meghozatalával; s ezen eset még be nem állott; elutasítandó a kéret végre még azért is, mert marasztalás esetén is a vagyoni teljesítésre nézve az ideiglenes elj. szab. 111. és 112. §-ai szerint a végrehajtást a polg. bíróság rendeli el s azért is, mert a kir. ügyészség nem is jelezte azon ingatlanokat, melyekre a végrehajtást kéri s azok a községi bizonyítványban sincsenek jelezve. A budapesti kir. ítélő tábla: Tekintve, hogy a fennálló büntető eljárási gyakorlat megállapodása szerint, a mely legutóbb a kir. Curia büntető tanácsainak 69. sz. döntvényében is kifejezést nyert, a büntető eljárás folyamában a büntető bíróság hatásköréhez csakis a büntetendő cselekmény által vagyonában károsított fél más uton nem biztosított kártérítési igényeinek biztosítása iránti intézkedés tartozik, minthogy az államkincstárnak a bűnvádi eljárás illetőleg rabtartás által okozott költségei a fentebbi tekintet alá nem vonhatók, ez okon a kir. ítélő tábla a kir. törvényszéknek végzését helybenhagyja. (1889. november hó 25 én 44,562. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. I'J9S- Ösztöndíj - alapítványok ingó vagyona: illetékegyenértékmentes. (1889. évi 8,887. sz.) 1.394. Jegyzökönyvek, melyekben a csödválasztmány meg alakítása kéretik: bélyegmentesek. (1889. évi 7,218. sz.) 1.395. Kiskoriiak neveltetésére rendelt és tényleg arra is fordított kamatjövedelem: tökekamatadó tárgyát nem képezi. (1889. évi 7,529. sz.) 1.396. Ha a végrehajtás tévedésből nem a fél közbenjótlével, hanem hivatalból s oly időben lett foganatosítva, a midőn a követelés már kiegyenlítve volt; a végrehajtási jegyzőkönyv bélyegilletéke nem követelhető. (1889. évi 8,113. sz-) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Weisz Béla e., nyíregyházai tszék, bej. april 14, félsz, april 28, csb. Mráz János, tmg. Kovács Zsigmond. — Hoffmann Kálmán <: , kaposvári tszék, bej. april 23, félsz. máj. 21, csb. Bogyay Kálmán, tmg. dr. Haidekker Károly. — fiauzer Hálint e., pécsi tszék, bej. márc. 15. félsz, márc. 29. csb. Kaufman Nándor, tmg. dr. Tarnay Károly. — Moskovits Johanna e., aradi tszék, bej. april 15, félsz, april 24, csb. Zubor Gyula, tmg. Steinitzer Félix. — Steill Vilmos e., bpesti tszék, bej. april 22, félsz, máj, 21, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Melha Kálmán. — Kohn Izidor e., nagybecskereki tszék, bej. april <i, félsz máj. 21, csb. Kiss Sándor, tmg. dr. Grandjean József. — Pollák Henrik e., pozsonyi tszék, bej. april li, félsz, april- 21, csb. Keifel József, tmg. Mossóczy István. — Gerébi IIlire e., kecskeméti tszék, bej. jun. 2, félsz. jun. 25, csb. Csilléry Kálmán, tmg. Papp Sándor. Pályázatok : A siklósi jbságnál aljegyzői áll. márc 22-ig. — A n.-mihályi és zólyomi jbságoknál birói áll. márc. 23-ig — A fogarasi és komáromi jbságnál joggyakornoki áll. márc. 23-ig. — Az ipolysági tszéknél aljegyzői áll. máre. 26-ig. — A rimaszombati tszéknél aljegyzői áll márc. 27-ig. — A miskolci és a n -kanizsai tszékeknél ll-o d oszt. jegyző áll. márc. 28-ig. — A zilahi jbságnál birói áll. márc. 28-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyoinda-rpazveny-taraasáq"-nál iHold-utczn 7. szám.i