A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / Tartalommutató

15 támasztható keresetek elévülését a felek között a kártérítési összeg iránt folyamatban volt alkudozás nem, hanem csak a kereset megindítása szakítja félbe . A váltóeljárási szabályok 43. §-ára tekintettel, a váltóperből fel­merült semmisége per, habár a 3. §. szerint váltóeljárásra utalt ügyek között felsorolva nincs, a váltóbiróság hatáskörébe A semmiségi per célja az alapper megsemmisítése s ennek folytán az érdemi kérdés újból tárgyalásának elrendelése ; n semmiségi per keretébe tehát az alapper érdemi kérdéseinek tárgyalása nem vonható A csődeljárásra rendszerint azon törvényszék illetékes, melynek területében közadós személyes illetőségénél fogva tartózkodik. Az adósnak a csödnyitási kérvény beadása utáni lakhelyváltoz­tatása az illetőségre befolyással nem bir .... Ila a szállítmányozó valamely cégtől az ennek nevére érkező kül­deményeknek átvételére általános megbízással bírt, ennek célja és rendelkezése csak az, hogy a fuvarozó közegekkel szemben a megbízó részére érkező küldeményeknek átvételéhez való jogosultságát igazolhassa, de ezen általános megbízás mellett nem érezheti magát a szállítmányozó felmentettnek egyszersmind attól a köte ezettségtöl is hogy minden egyes küldeménynél a megbízójának az iránti szándéka iránt tudakozódjék, kivánja-c a küldeményt átvenni vagy nem. A tulajdonszerzéshez a megbízó részéről oly akaratnyilvánítás hiányában a szállítmányozó által átvett árúk birtoka jogszerű­nek nem tekinthető, arra sem megtartási, sem zálogjog nem gyakorolható s igy a jogosulatlan birtokban levő árúnak a jogos tulajdonos részére való kiadására, esetleg az igazolt ér­téknek megtérítésére kötelezendő ' . A vaspályák kártériti okozott károkért ontok 30 118 adó Lölelezettségének terjedelme a halál által kártérítési összeg megállapításánál irány­A csődtörvény 241. § a második bekezdésében foglalt azon rendel­kezésből, mely szerint a csődtörvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó szabályai a kereskedőkre a cég törlése után is a törléstől számítandó egy év elteltéig alkalmazandók, szükség­képen következik, hogy ezen egy év eltelte előtt a cég törlé­séig fennállott bírói illetékességen sem történik változás . . . A váltói elévülést félbeszakítja az oly kereset is, mely hiánypótlás végett záros határidő kitűzése nélkül visszaadatott, ha a végzés vételétől a pótolt kereset beadásáig az elévülési idő el nem telt. Hogy az örökös kötelezhető legyen, a hitelezőnek már a per folyamán ki kell mutatnia, hogy az örökhagyó után hagya­ték maradt és hogy az miből áll A részvénykönyvbe irt részvényes ellen az osztalékra vezetett fog­lalás hatálya bemutatóra szóló részvényeknél Azon kifogás, hogy a váltóadás, bár még gondnokság alatt nem állott, a váltó aláírásakor elmebeteg volt, mint a szabad elhatá­dozást gátló szerződési akadály, az erről tudomással nem biró jóhiszemű harmadik irányában is sikerrel érvényesíthető . . . Ha a biztosítottak közösen tették a biztosítási ajánlatot s közös vagyonukat elválaszthatlanul s egységesen biztositották, bár­melyik szerződő félnél fenforgó fontos körülménynek elhallga­tása mindkét szerződő biztosítottra kihat s az egységes bizto­sítási szerződést egészben érvénytelenné teszi ...... Ha a váltón a telepítés törülve van, alperes kifogása folytán fel­peres köteles bizonyítani, hogy a törlés alperes beleegyezésével történt . . A csödmegszüntetési kérvény folytán kitűzött tárgyalásra azzal a kijelentéssel, hogy a meg nem jelenés beleegyezésnek fog tekintelni, csakis azon csődhitelezők idézhetők, kik adtak ugyan beleegyezési nyilatkozatot, de nem közokirat vagy hitelesített magánokirat alakjában. A közadósnak valamely bejelentett követelés ellen a csőd­megszüntetési kérvényben érvényesített kifogása egyáltalán figye­lembe nem jöhet I. A váltókezességnek időbeli korlátozása a kezességi nyilatkozatot érvénytelenné nem teszi; mert ez nem foglal magában a váltói kötelezettség tartalmától eltérő korlátozást. 2. A váltókezesség a nyilatkozat tartalma szerint lehet csak érvényes, azt többre kiterjeszteni, mint a hogy vállaltatott, nem lehet. Az idő lefolyásával tehát, a melyre szoríttatott, elenyé­szik, ha annak lefolyta előtt a kezes ellen váltókereset nem indíttatik Ha a szerződő felek próbaidő kikötése mellett abban állapodtak ineg, hogy oz árú el- vagy el nem fogadására nézve nem a vevő tetszése, hanem a megejtendő próba objektív eredménye lesz az irányadó, akkor nem a k. t 359. §. szerinti vétel pró­bája, hanem közönséges adásvétel esete forog fenn . A kereskedelmi törvény 254 í;-ának azon intézkedése, mely sz 30 118 30 119 31 122 32 126 32 127 33 130 33 130 33 130 34 134 34 134 35 138 35 138 35 138 Az Még 142 142 143 143 a szövetkezet tagjai elleni ken vagy a társasági tag kilépésétől seték a társaság feloszlásától, vagy kizárásától kezdve egy Szám Lap év alatt évülnek el, nem alkalmazható oly keresetekre, melye­ket maga a szövetkezet indít a tagok ellen. A mint a részvényes, ugy a szövetkezeti tag is jogosítva van a közgyűlés határozatait megtámadni, mert a 174. §. a szövetkezetekre analóg alkalmazást talál A megtámadási jog akár kereset, akár kifogás alakjában gyakorolható és tizenöt napi záros határidőhöz kőzve csak akkor van. ha a törvény vagy alapszabályokban előirt alakszerűség me'lőzésére, nem pedig érdemleges sérelemre fektettetik . ... 35 138 a jogkedvezmény, hogy a könyvkivonati vagy számlakövetelé­sek azon hely bírósága előtt perelhetők, hol a könyvek vitet­nek, a hitelezőt csak az esetben illeti meg, míg könyvei bizo­nyító erővel bírnak. A kamatbejegyzések, mint nem önálló új ügyleteken alapulók, a könyvek bizonyító idejének megálla­pításánál figyelembe nem vehetők 36 intézvényezett neve me.lett előforduló utca és házszám, annak a városnak vagy a helységnek kitüntetése nélkül, melyben ez az utca létezik, határozott fizetési helynek nem tartható . . 36 ; az egyszerű ügynökök jogköréhez is épen az ügyletek köz­vetítése tartozván, az e jogkörben tehát a megrendelésekre nézve tett megállapodások tekintetében az, ki az ügynököt ki­küldötte, nem hivatkozhatik arra, hogy az ügynök erre fel­hatalmazva nem lett volna 36 Feltéllenül marasztaló elsőbirósági ítélet, habár még nem jogerős, a csődnyitás szempontjából igazolt követelésnek tekinthető . . 36 Oly esetben, midőn a megtámadási jog kifogás utján érvényesíttetik, az elévülés szempontjából nem az az időpont irányadó, a melyben a kifogás a perben felhozatott, hanem az, a melyben a csőd­tömeg képviselője az ellenfél igényét a megtámadási jog alap­ján megtagadta s erről az ellenfelet értesítette. Ha a közadós gyermekei valamely engedmény megszerzése­kor ismerték azon körülményt, mely az engedmény tárgyát képező ügyletet a csődtörvény 38. §-ának 3 pontja alapján megtámadhatóvá teszi, ellenük a megtámadási jog, tekintet nélkül jó- vagy rosszhiszeműségükre, feltétlenül gyakorolható 37 145 Ha az alperes által átvett árút nem alperes, hanem egy harmadik személy rendelte meg, ez esetben felperes igazolni tartozik, hogy ezen harmadik személy alperes számlájára rendelte az árút, ha alperest a vételár iránt perli. Azon körülmény, hogy felperes a vételár biztosítása végett ezen harmadik személytől váltóelfogadványt vett, vélelmet alkot a mellett, hogy felperes ezen harmadik személyt tekintette vevőnek 37 146 Az eladó visszkövetelési joga mindaddig fennáll, a míg az árúk átküldése teljesen be nincs fejezve s a míg azokat a közadós akár személyesen, akár egy harmadik személy által, a ki he­lyette, vagyis az ő nevében, az ő részére gyakorolja a birtok­lást, birtokba nem vette, ily harmadik személynek a közadós szállítmányozója nem tekinthető'; mert az ő megbízása csak arra terjed, hogy az árúkat a fuvarozó intézettől átvéve, a címzetthez továbbitsa és annak kiszolgáltassa, de nem terjed arra, hogy az árúkat címzett nevében és részére birtokba vegye és birtokolja. Az árúk tehát azzal, hogy ő azokat a fuvarozótól átveszi a továbbítás céljából, az ő birlalatába kerülnek ugyan, de a címzett birtokába csak akkor kerülnek, mikor a szállít­mányozó azokat a címzettnek kiszolgáltatja vagy rendelkezése alá bocsátja. A szállítmányozó egyáltalán nincs jogosítva a vevő által megrendelt árúk el- vagy el nem fogadása fölött határozni s azokat a vevő nevében tulajdonul átvenni .... 38 150 Az örökhagyó hagyatékához leltározott s az örökhagyónak kitöltet­lenül átadott váltón, a kitöltésre vonatkozó valamely megálla­podás hiányában, jogosítva van az örökös mint jóhiszemű váltó­birtokos magát a váltó beszavatolása nélkül kibocsátóképen megnevezni ... 39 154 A rendelkezésre bocsátás csak akkor bir joghatálylyal, ha egyszer­smind a minőségi hiány, mely miatt a küldemény rendelkezésre bocsáttatott, az eladóval kellő időben közöltetett. Ehhez ké­pest az árú visszaküldése is csak akkor bírhat rendelkezésre bocsátás joghatályával, ha egyidejűleg az árú el nem fogadá­sának oka az eladóval közöltetett 3!) 151 1. A keresk. törvény 350. §-ában emiitett csalás fogalmához. — Csalás fenn nem forog, ha az eladó valóságos bor helyett félbort küldött, mert ezzel a vevőt meg nem tévesztette, mód­jában állván az árút megvizsgálni és rendelkezésre bocsátani. 2. Az utazó külön felhatalmazás nélkül nincs jogosítva oly megállapodás kötésére, hogy a vevő az árút csak az esetben köteles megtartani, ha az neki megfelel • 40 15í> Az esetben, ha a megtámadási kereset biztosítási vagy kielégítési végrehajtás ellen, mely ily esetben a közadós jogcselekvényét helyettesíti, intéztetik, az emiitett kereset azon törvényszék előtt indítható, mely a biztosítási, illetve kielégítési végre­hajtást elrendelte, melynek hatásköre, a dolog természeténél fogva, az általa elrendelt végrehajtás hatályon kivül helyezésére is kiterjed 40 159 [la az eladó a rendelkezésre bocsátó levélre válaszolva a rendel­kezésre bocsátás ellen elkésés indokából észrevételt nem tett,

Next

/
Thumbnails
Contents