A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 11. szám - A budapesti ügyvédi kamara

Kilencedik évfolyam. 11. szám. Budapest, 1890. március 16. Szerkesztőség: V. Rndolf-rakparl 8. s/. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. -/. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAK ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLEU MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre .. 6 frt — kr fél 3 > — » iiciTjed > 1 » 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A budapesti ügyvédi kamara. Irta : Neskovics Döme, bpesti ügyvéd. — Tengerjogi kérdések. Irta : Dr. Z a r e v i c h Antal, kir. törvényszéki biró Fiúméban. — A hagyatéki eljárás tervezete. Irta: fiésán Mihály, lugosi kir. közjegyző — Felebbvitel a sommás eljárásban. Irta: Dr. Hajós Emil, ügyvéd Székelyhidon. -- Nyilt kérdések és feleletek. (Haszonbérlő és zárlat. Irta. Dr. Fehér Manó, ügyvéd I'écskán.) — Sé elem. (Igazságszolgáltatás a magas pénzügyi bíróságnál. Irta : dr. A 1 b u Mózes, ügyvéd Szepsi-Szent-Györgyön.) — Irodalom. (A magyar házassági magánjog. Irta: dr. Jancsó György, pestvidéki kir. tszéki biró.) — Vegyesek, (l'gyvédi méltóság. Nyilatkozat dr. Friedmann Bernáttól.) Cuiiai és táblai értesítések. Hirdetés. TÁRCA : Vajkay Károly. Irta : Ny. MKLLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvénytk. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Fályázatok.) Ezennel ismételten értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy a folyó évre is, — dacára saját a lefolyt évben szenvedett tetemes anyagi kárunknak, — sikerült a »Jog Törvénytára« megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a folyó lS90-ik évben megjelenő törvényeket és igazságügyminiszteri rendeletekét, még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a hires »RÁTH - féle. legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. A lefolyt évben ez árban szolgáltatott törvények és rendeletek bolti ára 5 frt volt. A budapesti ügyvédi kamara.* Irta: NESKOVICS DÖME, budapesti ügyvéd. Az ügyvédi kamarák sem nem céhek, sem nem részvénytársulatok, sem nem állami hivatalok, sem nem választott bíróságok, sem nem legény-egyletek, hanem a mint saját körükben mozogni látszanak, oly vegyösszeállitások (mixtum compositum), mályek azok mindnyájából hordanak ugyan magukban valamit, de mégis egyikük állásának és szervezetének sem felelnek meg. Szabadelvüség, szabadelvű modern haladás, kölcsönösség, kölcsönös egyetértés, jogegyenlőség, testületi önbecsülés, helyzetük határozott emelése, a valódi jogigazság és törvényérzület, valódi jogtudomány fejlesztése s az ily alapokoni haladás helyett mintegy középszázadbeli bureaucratismus, conservatismus s a jelen korszakunkbeli pártoskodások és hiu szőrszálhasogató szónoktatok azon látható és láthatatlan jelenségek melyeknek takart fedezete alatt önmagukban senyvednek, sinlödnek és annyira szenvednek, hogy magukon sem segíteni, sem segittetni nem képesek. Szomorú állapotok ezek, de szembeszököleg annyira nyilvánvalók és ismeretesek, hogy ha felettük eddig elnézések és közönyösségek is történtek, azoknak tovább tartaniok nem lehet, nem szabad° Mióta Magyarország fennáll és létezik, az ügyvédi kar annyi kisebbítésben, Iealázásban és mondhatni megvetésben nem részesült, mint jelenleg, — az annyira fenhirdetett felvilágosodás, haladás, szabadelvüség és jogegyenlőség korszakában ! — s ez napról-napra növekedik és új meg új táplálékot nyer. Kétségbe vonhatatlan bizonyságai ennek maguk az évenkinti, közgyülésileg megerősített választmányi jelentések, melyek * A szabad véleménynyilvánításnak barátjai lévén, helyt adtunk e cikknek. A kérdések, melyeket t. kartársunk egész őszinteséggel itt megpendít, mélyen érintik a budapesti ügyvédi kart. Kívánatos volna ezért azokat minden oldalról behatóan és nyíltan megbeszélni. Mi szívesen tért engedünk erre. A szerkesztőség. Lapunk mai száma a mindinkább való sülyedést egész a kétségbeesésig fenhangon hir detik, a nélkül, hogy csak valami is történnék, a mi e szomorú állapotoknak csak némileg is segítő jelensége gyanánt mutattathatnék fel. Minden, annyira a mennyire rendezett államában a földkerekségének a legelső és legfőbb intelligentia az ügyvédben van, mert az államok jogalapokon nyugszanak, a jognak, az igazi jognak, a jogtudománynak avatottjai és felkentjei pedig az ügyvédek s az ügyvédek összesége, mely a jogot, a jogtudományt, jogvédelmet és jogi támadások alkalmazását hivatásszerüleg gyakorolja. A politikában is az ügyvédek az első hazafiak s azoknak kell lenniök, mert egyedül ők a politikai jogtudományoknak felavatottjai, mig a többiek a képzettségek hiányában csak laicusok vagy volontairek. Honnan, miképen és mily első sorbani okokból keletkezett tehát az esés, sülyedés és lealázás, az más térre tartozik, mely külön és nem e helyeni megvilágítást szükségei, mit fenforgó sajnos viszonyaink között maga idején megtenni is kívánunk. Itt csak azokra utalunk, a mik önmaguknak az ügyvédeknek, az ügyvédi kamaráknak, kiválólag a kamara választmányainak mulasztásából, tévesztett felfogásából és hibás erőlködéséből folyólag táplálták és növesztették azon szerencsétlen állapotot, mely immár elviselhetlenné vált. Mondhatni első sorbani szerencsétlenség az ügyvédi kamarának választmánya által másfél évtized óta következetesen gyakorolt conservativ magatartás, csontossá vált bureaucratismus, hivatalos minőségbe öntött önuralma, az ügyvédi kamarávali ugyanazonositása, sőt annak fölébe való emelkedése, az ügyvédi kamara egyes tagjai védelmének elhanyagolása, állásának hivatalos színben való tüntetése és megfeledkezése arról, hogy a választmány még ott is, hol fegyelmi eljárásról van a szó, csak is mint választott bíróság, nem pedig mint állami közeg járhat el és intézkedhetik az ügyvédi érdek, védelem és tekintél) emelése érdekében. Szabadelvüség, parlamentarismus, házirend, hasonló szép szavak hangoztatása, által elhitetni óhajtanák velünk, hogy csakis a választmány tagjai a legjobbak, legképesebbek és legtudományosabbak és hogy munkával túlhalmozva lévén, legnagyobb áldozatokat tesznek lc az ügyvédek oltárára, midőn választmányi tagsági minőségeikben hivatásukat teljesitik. Pedig, ha igaz, hogy annyira meg vannak terhelve munkával, vájjon miért igyekeznek s iparkodnak ezen terheltetésüket folyton és folyton a törvény által megszabott 3 éven túl is tovább fentartani és vájjon miért nem adják szívesen helyeiket oda más tagtársaiknak, hogy ezek is a munkában és teherben részesüljenek, hanem mint a nyerészkedő részvény társulatoknál meg van, újból engedik magukat megválasztatni és azzal szépítik a dolgot, hogy a többség bármikénti korteskedés szüleménye, reájuk szavazván, ők a közbizodalomnak — pedig dehogy az! — engedelmeskednek s állásukat megtartják! Nem akarjuk a bensőket szellőztetni, de el nem zárkózhatunk azon fogalombeli kérdés elöl, hogy: »a választmányi tagsággal van-e valami haszon egybekötve? Ha van? miért ne részesüljenek abban a többi egyenjogú ügyvédi tagtársak is ? A mi méltó is, jogos is, törvényes is s igazságos is, s a mit a nemesebb gondolkodás is megkövetel. Ha pedig nincs, akkor miért ne részesüljenek mások is a teherviselésben ? Vagy talán az igy hangoztatott közbizalom és többség annak legyen bizonysága, hogy a 24, — többség által megválasztott 10 oldalra terjed.