A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 10. szám - A kunhalasi járásbíróság állapota

40 & joa. jogos védelem esete nem forog fenn. Tekintettel arra, miszerint az orvosi vélemény szerint a vádlott által előidézett csonttörés következtében előállott sérülés gyógyulása 6 hetet vett igénybe, de figyelemmel arra, hogy vádlott, a ki csendesen szántogatott, támadtatott meg sértett és mostoha apja által, sőt ezek által N. Misa tanú hittel megerősített vallomása szerint meg is fogatott, s igy a verekedés kezdeményezője nem vádlott, hanem sértett és mostoha apja volt s vádlott inzultálva lett, ezek alapján vádlott a btk. 92. §-a szerint vétséggé minősített súlyos testi sértésben volt bűnösnek kimondandó s a jelzett büntetéssel sújtandó. A budapesti kir. itélö tábla (1889. évi március 26-án :i,7l5/1889. B.): Tekintve, hogy a felhozott nagyobb számú nyomatékos emiitett körülmény mellett, figyelemmel az okozott kartörés huzamosabb gyógykezelés idejére vádlott cselekménye súlyosabb beszámítás alá esik, ennélfogva a kir. tábla vádlott büntetését 1 hóról 3 havi fogházra felemeli. A m. kir. Curia (1890. évi január 10-én 5,862 L889. B.): Tekintve, hogy sértett maga beismeri, hogy ő mostoha apjával állította meg vádlottat a szántásban; tekintve, hogy N. Misa tanú előadása szerint sértett és apósa voltak azok, kik vádlottat megtámadták s a tettlegességet kezdették; tekintve, hogy vádlott a támadások ellen kellőleg védekezni nem tudván, futásnak eredt, mi közben sértett bottal kezében őt üldözte s e közben botját utánna dobta s midőn vádlottat botjával nem találta, az üldözést folytatta; tekintve, hogy a folytonos üldözés behatása alatt vádlott az utánna dobott botot felkapva, arra az időközben közvetlen közelébe érkezett ellenfelének a bottal a karjára egy ütést mért: vádlott e tette annál is inkább a jogos védelem határai között mozog, mivel ő a jogtalan támadás elöl futással akart menekülni, noha köteles nem lévén, jogosítva volt e jogtalan támadás ellen hasonló eszközt alkalmazni: mindezeknél fogva mindkét alsóbb bíróság Ítélete megváltoztatik s vádlott a btk. 79. §. első bekezdése alapján a vád alól felmentetik. Hamisitott cselédkonyv alapján a K. B. T. E. 71. §-ába ütköző kihágás miatt emelt vád esetén, az elérülés nem a cselédkönyv meghamisítása, hanem a hamisitott cselédkönyv használata napjátál számítandó. (A kir. Curia: 1889. október 15-én 7,121. sz.) Mihelyt a kir. Ügyész a magáninditvány tárgyát képező bűnügyet magáéiá teszi, jogosítva van az ily ügyben hozott határozat ellenélien a felebbezési jogot még az esetben is aryakorolnl, ha a magánvádló a határozatban megnyugodott. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla a kir. ügyész felebbezését, szemben azzal, hogy a magánvádló nem felebbezett, visszautasítja s a vádlottra e.-b. főbüntetésként kimért 3 havi fogházat, büntetlen előéletére is tekintettel, 1 havi tartamra leszállítja s e változtatással a kir. tszék Ítéletét egyebekben indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: A kir. itélö tábla ítélete megsemmisíttetik, a kir. ügyésznek az e.-b. Ítélet ellen közbetett felebbezése e helyütt elfogadtatik s a kir. tábla utasittatik, hogy ez ügyet a kir. ügyész érintett felebbezése folytán is vegye vizsgálat alá s az ügy érdemében hozzon újabb Ítéletet. Indokok: A. kir. ügyészség hatáskörét meghatározó 1871 : XXXIII. t.-c. 1. §-a értelmében az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeit a kir. ügyészség képviseli s e meghatározás folytán ugyanazon törvény 17. §-a szerint a kir. ügyészek mindazokban a bűnvádi ügyekben, melyek azon tszék hatásköre s illetősége alá tartoznak, a mely mellé rendeltettek, a közvádlói teendőket végzik. Ez a törvény nem tesz különbséget a hivatalból vagy magánvádra üldözendő bűncselekmények közt s mihelyt a kir. ügyész a magáninditvány tárgyát képező bűnügyet magáévá teszi, jogosítva van az ily ügyben hozott határozat ellenében a felebbezési jogot még az esetben is gyakorolni, ha a magánvádló a határozatban megnyugodott. Midőn tehát a kir. tábla a kir. ügyész felebbezését abból az okból, mert a magánvádló nem felebbezett, visszautasította, a fenálló bűnvádi törvényes gyakorlatba ütköző oly szabálytalanságot követett el, mely Ítéletének megsemmisítését vonja maga után. Ezeknél fogva kellett a kir. ügyész felebbezésének elfogadása mellett, a kir. itélő tábla ítéletét megsemmisíteni s újabb ítélet hozatalát elrendelni. (1890. febr. 4. 7,312. sz.) A polgári perben bizonyítékul felhasznált okirat uaiuibitotl volta tekintetében a bűnvádi eljárás kérhető még a polgári per folyama alatt is és tekintet nélkül annak fejleményeire. A miskolci kir. törvényszék (1888. évi december hó 14. 5,798/1888.): Magánokirathamisitás miatt panaszolt D. Mihály elleni bűnügyben végzett: a kir. ügyész indítványa elfogadtatik, D. Mihály ellen okirathamisitás és csalás miatt tett feljelentés félretétetik. Mert az előadott tényállás alapján D Mihály ellen a bűnvádi eljárás folyamatba nem tehető, mert a D. eljárásában a csalás alkatelemei fel nem találhatók, hogy pedig okirathamisitás fenn forog-e vagy sem, az csak akkor tehető vizsgálat tárgyává, ha a polgári biróság a prts. 10. g-a értelmében a polgári eljárást felfüggeszti és büntetendő cselekmény feuforgását látván, azt hivatalból teszi át a bűnügyi útra, mert hogy mennyiben lát büntetendő cselekményt fenforogni, vagy mennyiben fektet súlyt a panaszolt levélre, az egvelőrc a polgári bírósághoz tartozik. A budapesti kir.' itélö tábla (1889. április 8-án, 9,320./b. 1889.): Az első biróság végzését indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1890. január 9. 6,700/B. 1889.) : Mindkét alsó biróság végzése megváltoztatik s a bűnvádi feljelentés a bűnvizsgálatra alkalmasnak találtatván, az elővizsgálat elrendeltetik. Indokok: A bűnvádi feljelentéshez csatolt válasziratból, melyet panaszlott a panaszos és érdektársa ellen folyamatba tett perben benyújtott, világosan kitűnik, hogy panaszlott a panaszos és érdektársa ellen támasztott kártérítési igényének per ittjáni érvényesítése céljából panaszos és érdektársának egy levelét csatolta, illetve bizonyítékul használta, melyet panaszos meghamisitottnak állit; minthogy pedig panaszos állítása szerint ezen levél jelzett perbeli védekezésre befolyással látszik lenni, sőt állítólag az érintett polgári per sorsa ezen hamisitott okirat alapján reá nézve kedvezőtlen kimenetelű lenne s minthogy panaszos a polgári per folyamán történendökre illetve ennek fejleményeire tekintet nélkül s a polgári pertől függetlenül is a kérdéses okirat hamisítása miatt a bűnvádi eljárást szorgalmazhatja, a vizsgálatnak lévén azután feladata a feljelentésben foglalt állítólagos hamisításnak, illetve hogy létezik-e büntetendő cselekmény, kiderítése: ugyanazért mindkét alsóbb biróság végzésének megváltoztatásával a benyújtott bűnvádi feljelentés a bűnügyi vizsgálatra alkalmasnak találtatván, az elővizsgálat elrendelendő volt. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.301. A perfelvételi jegyzőkönyv bélyegét alperes akkor sem köteles előlegezni, ha a felperes bélyegfelje gyzési jogot élvez. (r88p. évi 7,060 sz.) 1.302. Oly határozatok ellen intézett felfolyamodások, a melyekkel a gazda a cselédje részére felmerült gyógyítási költségek fizetésében elmarasztaltatott: az ül. díj/. 13. t. IV. főpontjában meghatározott bélyegilleték alá esnek. {1880. évi 6,4.80. sz.) Kivonat a ,,Budapesti Közlönye-bői. Csődök : Veres Lajos e., debreceni tszék, bej. ápr. 15, fels/. máj. 7, csb. Komlóssy Dezső, tmg. Hetey Ignác. — Tollovits Ferenc e., győri tszék, bej. márc. 31. félsz. ápr. 11, csb. Guóth István, tmg. Schönberger Soma. — ItartOS Lajos e., budapesti ker. és váltótszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 15, csb. Horvay Árpád, tmg. dr. Burián Béla. — EraUsz Ede e., z.-egerszegi tszék, bej. ápr. 19, félsz. máj. 13, csb. Mihálovics Károly, tmg. dr. Obersohn Mór. — Scheinberger Károly e., nagybecskereki tszék, bej. már. 26, félsz. ápr. 16, cs. Kiss Sándor, tmg. dr. Gyorgyevits Milos. — Fnhrmann Zsigmond c, szegzárdi tszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 17, csb Borsódy György, tmg. dr. Steiner Lajos. — A magyar hitel- és takarékszövetkezet e., budapesti ker. és váltótszék, bej. ápr. 29, félsz, május i9, csb. Wettstein Gyula, tmg. dr. Paczolay Gábor. — Schleiuz Károly és társai e., bpesti ker. és váltótszék, bej. ápr. 14, félsz. máj. 10, csb. Wettstein Gyula, tmg. dr. Horváth János. — Schvarcz Izidor e., szolnoki tszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 25, csb. dr. Haraszty Emil, tmg. Kulifay Márk. — Kubaszek István e., tordai tszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 15, csb. Pozsonyi Antal, tmg. dr. Bogdánffy Lajos. — PetrOVÍCS Lázár e., szegedi tszék, bej. ápr. 1, félsz. ápr. 19, cs. Nagy Ferenc, tmg. dr. Kicsin György. — Adamicza János e., nyitrai tszék, bej. ápr. 8, félsz. ápr. 22, csb. Néveiy Ignác, tmg. Koronthály Lőrinc. — Igritzi JáUOS e., békésgyulai tszék, bej. ápr. 19, félsz, máj 3, csb. Miskovits Száva, tmg. Sárréti János. — MarkUS Adolf e., győri tszék. bej. ápr. 8, félsz. ápr. 18, csb. Gouth István, tmg. dr. Beliczay Elek. Pályázat: A deési királyi tszéknél díjas joggyakornok áll. márc. 19-ig. Nyomatott a „Pesti kiinyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. sz,)