A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / Tartalommutató
M Szám Lap gatósági jelentésben felhozottak alapján*, nem tekinthető a kt. 176. §-ának megfelelően részletes tárgymegjelölésnek. A kt. 299 §. második bekezdésének ama rendeletéből, mely szerint közgyűlési határozat és az illetékes törvényszék engedélye esak az eredeti alapszabályokban megállapított kisor-olás utján történő alaptőke leszállításhoz nem szükségeltetik, nyilvánvaló, hogy a leszállításnak minden egyéb alakzata, bármi okból történjék is az, az ezen törvénytételben előirt alakisá goknak alávetett alaptökeleszállitást képez 17 G6 A k. t. 1(51, §. első bekezdésében foglalt tiltó rendelkezésnek, mely szerint a részvénytársaságnak saját részvényeit sem megszerezni, sem zálogba venni nem szabad, e törvénytétel helyes értelme mellett nincs egyéb következménye, mint az eme szabályt meg nem tartó igazgatósági tagoknak ugyanazon §. második bekezdésében a társaság hitelezőivel szemben megállapított egyetemleges felelőssége, maga az ügylet azonban, legyen az akár tulajdonszerzés, akár zálogbavétel, a törvénynél lógva semmisnek nem tekinthető. A megtartási jog gyakorlásáról szóló azonnali értesítés elmulasztásának nem magának a megtartási jog j gyakorolhatásának az elvesztése, hanem csakis az értesítés elmulasztásából esetleg származhatott hátrányért való felelősség lehet a törvényes következménye .... 18 70 A csőd megszüntetésével a zár alól feloldott csődtömegnek a volt közadó* részére leendő kiadatása is elrendeltetvén, a csődbíróság az ez irányban tett rendelkezésének, szükség esetében az érdekelt feleknek meghallgatása mellett ugyan, de minden esetre a peres eljárás mellőzésével, foganatot is szerezni tartozik 1871 A csődtörvény 241. §. második bekezdésében foglalt azon rendelkezésből, mely szerint a csedtervénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó szabályai a kereskedőkre a cég törlése után is a törléstől számítandó egy év elteltével alkalmazandók, — szükségképen következik, hogy ezen egy év eltelte előtt, a cég törléséig fennállott bírói illetőségen sem történik változás . . 19 74 Az árkülömbözetre alapított keresetnek törvényes alapja nincs, ha leiperes az alperes, mint az árú átvételében késedelmes vevő ellen a K. T. 351. §-ára alapított jogával kívánván élni, az árút nem a rendeltetés helyén és annak piaci . árainak alapul vétele mellett, hanem az árú feladása helyén s csakis a hely piaci árának alapul vétele mellett eszközölte 19 74 A váltókezességnek időbeli korlátozása a kezességi nyilatkozatot érvénytelenné nem teszi ; mert ez nem foglal magában a váltói kötelezettség tartalmától eltérő korlátozást. A váltókezesség a nyilatkozat tartalma szerint lehet csak érvényes, azt többre kiterjeszteni,^ mint a hogy vállaltatott, nem lehet. Az idő lefolyásával tehát, a melyre szoríttatott, elenyészik, ha annak lefolyta előtt a kezes ellen váltókereset nem indíttatik. ... . 20 77 Adalék a vasúttársaságnak fuvardíj megállapítási jogához. Valóságos távolság és virtuális távolság 20 78 A váltó hátán levő nem pénzbeli szolgáltatásra irányuló megállapodás fosztja-e a váltót hatályától » Ily megállapodás bírhat-e érvénynyel a váltó hatályban léte dacára ? Ha a sommás végzés ellen' csak^az egyik marasztalt él kifogással, ez a másik marasztaltra ki nem terjed, mert a váltóeljárási rendelet 23. §-a szerint a ptrtás 112. ij-a csak akkor alkalmazandó, ha alperesek tárgyalásra idéztettek ... '21 82 Az, hogy a megrendelésnek haladéktalan teljesítése kiköttetett, nem teszi még az ügyletet fix ügyletté. Ebből folyólag az eladó mindaddig jogosítva van az árút szállítani, mig a vevő őt nem értesiti, hogy a szállításban való késedelem miatt a szerződéstől eláll . 21 83 1 la az árú fuvarozás közben megsérült, de nem veszett el, nem az árú egész értéke, hanem csak a különbözet vehető alapul, mely a megsérült árú eladási ára és azon rendes kereskedelmi érték közt létezik, melylyel az sérelem nélkül a kiszolgáltatás helyén és idejekor birt .... ... 22 85 Sem az iparjegy, sem pedig az igénylő nevének a keresk. cégjegyzékbe történt bevezetése egymagában annak a férj ellen vezetett végrehajtás alkalmával lefoglalt árúcikkhez való tulajdonjogát nem igazolhatja, szemben azon körülménynyel, hogy igénylőnö végrehajtást szenvedett férjével közös háztartásban él. Ily esetben a nő azt is tartozik bizonyítani, hogy oly külön vagyonnal birt, a melyből a lefoglalt ingókat megszerezhette vagy kereskedelmi üzletet kezdhetett .... .22 85 Nem bizonyitlatván alperes részéről, hogy a biztosítás kölcsönös megállapodás folytán szüntettetett volna meg, ö az első díjrészlet megfizetésére, mely után felperes biztosító a kockázatot a kötvény kiállítása következtében már viselte, feltétlenül kötelezendő 22 85 A csődtörvény 27. §-nak a célja és helyes értelme, hogy a csődkérvény beadása vagy a fizetések megszüntetése után a közadósnak vagyona az összes hitelezők egyarányú kielégittetésére szolgáló oly vagyont képezzen, melyből sem a közadós, sem egyes hitelező semmit el ne vonhasson. Szám Lap Habár a csődtörvény 244. §. kifejezetten meg nem határozza, hogy a kereskedő vagy a kereskedelmi társaság mily esetekben tekinthető fizetéseit megszüntetettnek, arra nézve még sem foroghat fenn kétség, hogy az a kereskedő, ki törvényes végrehajtásokkal támadtatván meg, árúinak lefoglalását tűri, fizetéseit tényleg megszüntette .... . . . • • • b Felszámoló részvénytársaság azzal a kifogással, hogy a peresített elsőbbségi kötvény alapszabályszerüleg még ki nem sorsoltatott, csak az esetben élhet, ha eme kötvények alapszabályszerű kisorsolása a felszámolás tartama alatt is foganatosittatik . 23 í)0 A kereskedelmi bíróság peren kívüli eljárás során és jogorvoslattal meg nem támadható határozattal csak abban az esetben rendelhet ki felszámolót, ha magának a felszámolásnak helytfoghatósága nem vitás és csak a felszámoló személyének kijelölése eszközlendő. Ellenben, ha a közkereseti társaság tagjai közölt az válik vitássá, hogy felszámolásnak egyáltalán lehet-e helye ? a felszámolást kérő fel ebbeli igényét, mint bármely más vitássá vált jogot csak szabályszerű peres eljárás utján érvényesitheti. Ugyancsak peres eljárás útjára tartozik annak eldöntése is, hogy a közkereseti viszony kötelékén kívül álló harmadik személy a birtokába került társasági üzleti könyveket és okiratokat kiadni tartozik-e? Ily vitás kérdések fenforgása esetében és azok tisztába hozatala előtt tehát a bíróság sem felszámolót nem rendelhet ki, sem a könyvek és okiratok birlalóját azok kiadására nem kötelezheti 23 91 Ha eladó a rendeltnél több árút szállított, a vevő nem köteles a többletet átvenni • 24 94 A kereset megindítása megszakitja ugyan az elévülés folyamát, de az elévülés a kereset beadása napjával ismét folyamatba lép és a váltótörvényben meghatározott határidők alatt befejeztetik, ha a kereset kézbesíthető nem is volt, de felperes a kézbesítés iránt újabb lépést nem tett . . . 24 94 Az ítélet hozatala után árúvételéből, mint kereskedelmi ügyletből a feleknek egymás irányában fennálló jogait és kötelezet'ségeit az ítéletben foglalt rendelkezés szabályozván, a marasztalt fél kötelezettségének miként történendő teljesítésére nézve a ker. törv. 347., illetve 351. §-ai többé alkalmazást nem nyerhetnek, hanem ez irányban a végr. törv. idevonatkozó részei irányadók 25 97 A vevő azon kijelentése, hogy az árút nem használhatja, a minőségi hiányok tüzetes megjelölése nélkül, a rendelkezésre bocsátás hatályával nem bír .... .... . . ..... 25 99 A részvénykönyvbe irt részvényes ellen az osztalékra vezetett foglalás esetében is a társaság a részvény-szelvények birtokosától nem tagadhatja meg az osztalék kifizetését 2(5 102 A váltói elévülést félbeszakítja az oly kereset is, mely hiánypótlás végett záros határidő kitűzése nélkül visszaadatott, ha a végzés vételétől a pótolt kereset beadásáig az elévülési idő élnem telt 2(í 102 A ki névre szóló és hátirattal el nem látott részvényt annak tulajdonosától jogszerűen megszerzett, jogcímmel bír ugyan arra, hogy a tulajdonjogot a maga részére igényelje, vagyis az így megszerzett részvényeknek hátirattal való ellátását esetleg per utján is követelje, de a tulajdonjogot, mi csak hátirat utján szerezhető meg, még meg nem szerezte 2(5 102 A kereskedelmi törvény büntető határozatainak alkalmazása oly részvénytársaságot vagy szövetkezetet tételez fel, melynek cége a cégjegyzékbe szabályszerűen bevezetve van és a keresk bi róság hatásköre a bejegyzés nélkül működő részvénytársaság, illetve szövetkezet irányában csak arra terjed ki, hogy a kt. 21. §-a értelmében a cégjegyzésre vonatkozó törvényes rendelkezéseknek érvényt szerezzen 27 10(> Felperes, ki a vételár-követeléssel tulajdonképen a szerződés teljesítését követeli, egyoldalulag el nem állhat az adásvételi ügyletnek attól a lényeges feltételétől, hogy alperes fix határnapon fizesse meg a vételárt. Ezen határidő helyett felperes a fizetésre más tetszés szerinti időt annál kevésbé választhat, mert ha a szállított árúnak a vevő részéről át nem vétele, vagy későn átvétele felbontó hatálylyal bírna a vételi ügyletre, ugy ez esetben felperesnek sem lenne joga vételárt követelni . 27 106 Felperesnek váltóbirtokosi minősége a váltó tartalmával igazolva lévén, nem vehető figyelembe alperes azon kifogása, hogy azt felperes férjének kitöltetlenül adta át. Felperes, mint váltóbirtokos jogosítva volt kibocsátóképen saját személyét megnevezni, mert nem rosszhiszemüleg jutott a váltó birtokába . 28 110 11a az árú a megrendeltnél nagyobb mennyiségben küldetik, a megrendelő a kereskedői gondosságnál fogva köteles az eladót értesíteni arról, hogy az árút átvenni nem fogja, mert különben az elküldött egész mennyiség árát tartozik megfizetni .... 28 110 A csödválasztmány elrendelheti oly követelés megtámadását, melyei a tömeggondnok leszámoláskor valódinak elismert 29 11 I A váltóeljárás 25. S-ának a tanuk általi bizonyítást korlátozó rendelkezése nem terjed ki a felperesi tanukra 29 114 Kereskedelmi csőd a cég törlése után. Helyi illetőség 29 114 A telepítés a váltón törölve lévén, alperes kifogása folytán felperes kötetes bizonyítani, hogy a törlés alperes beleegyezésével történt . . 29 115 A fuvarozó vasút ellen az árú teljes vagy részbeni elveszése miatt