A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / Tartalommutató
13 Házépítés elvállalása kereskedelmi ügyletet nem képez; ily ügyletből eredő peres kérdésekre nézve tehát a tözsdebiróság hatásköre hatályosan ki nem köthető A felszámolás alatt álló részvénytársaság és annak tagjai között fenforgó jogviszonyokból származó keresetek azon törvényszék mint kereskedelmi bíróság hatáskörébe és illetékességéhez tartoznak, melynél az illető cég bejegyeztetett ; még akkor is, ha .1 követelés a felszámolás alatt átruháztatván, a jogutód által érvényesíttetik A betevő a takarékpénztárral szemben mint hitelező jelentkezik. A takarékpénztár csödbejutása következtében mint csődhitelező magánjogi igényét egyedül a csődbíróság előtt igényelheti, de nem a büntető biró előtt. A takarékpénztár igazgatósági s felügyelő bizottsági tagjai ellen csalárd bukás miatt megindított bűnügyében sértett félként nem is jelentkezhetik és igy követelésének biztosítása büntető uton nem érvényesíthető .... A csődnyitás után keletkezett követelések közül melyek nyernek a csődtömegből kielégítést ? (1881 : XVII. t.-c. 2. és 19. §§.) Tényleges kárt képez azon különbözet, mely a csőd folytán idő előtt megszüntetett béried szerződésben kikötött bérösszeg és a megszüntetés után elért bér között fenforog A fióktelep vezetője oly kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, a ki főnöke terhéie a fióküzlet folyta ásához rendszerint tartozó vételi megrendelésekre jogosult . . .... Ha egyik társlag löbbek közös tulajdonát képező terményeket biztosittatja és az elébe telt kérdésre kijelentette, hogy a biztosítottak még tűzkárt nem szenvedtek, holott nem az ajánlattevő, de tulajdonostársa külön vagyonában tüzeset korábban előfordult, e körülmény elegendő ok a szerződés érvénytelenité sére, mentségül nem fogadtathatván el az, hogy az ajánlattevőnek «t korábbi tűzesetről tudomása nem volt, mert a kérdőív kitöltése előtt kötelességében állott volna azon körülményekről, melyek iránt megkérdeztetett, magának biztos tudomást szerezni. A biztosítás érvénytelenségének következményeképen kimondatott, hogy a kárfelvétel körüli költségek a biztosító intézetnek megtérítendők ....... ...... Oly dolgokra nézve, melyek a csődtömegben nem találtainak, vagy melyeknek értéke a csődtömegbe be nem folyt, vagy a csődtömegnek követelését nem képezi : visszakövetelési igény nem érvényesi ihetö. A csődtörvény csak a csődtömeg elten irányuló kereseteket utalja a csődbíróság ügykörébe, de nem tartalmaz oly intézkedést, hogy a csődbiróság. csődben nem álló személy ellen indított perek eldöntésére, még ha a csődben nem álló alperes a csődtömegnek peitársa is, illetékes lehessen A kt. 254. §-ának azon intézkedése, mely szerint a szövetkezet tagjai elleni keresetek a társaság feloszlásától, vagy a társa sági tag kilépésétől vagy kizárásától kezdve egy év alatt é\ ülnek el, csak a szövetkezet hitelezőinek a szövetkezetet terhelő igények alapján a tagok ellen indítható keresetekre alkalmazható, de nem oly keresetekre is, melyeket maga a szövetkezet indit tagjai ellen. A szövetkezeti tag, ép ugy, mint a részvényes, jogosítva van a közgyűlés határozatait megtámadni, mert a Kt.-174. §-a a szövetkezetekre is alkalmazandó. A Kt. 174. § ában megállapított határidőhöz a megtámadási jog csak az esetben van korlátozva, ha a határozat az eiőszabott alakszerűségek miatt lámadtaiik meg, e korlátozás azonban elesik akkor, midőn a határozat, mint a törvénynyel vagy alapszabályokkal ellenkező támadtatik meg . . . . A kereskedelmi törvény 354. §-a nem értelmezhető oly képen, hogy annak, ha az egyik szerződő fél a másik késedelmes felet a teljesítésre kikötött idő elteltével azonnal nem érUsitette arról, hogy teljesítés helyett kártérítést kíván követelni, a kárléritéshez való igény elvesztése volna a jogi következménye, hanem az azonnali értesítés elmulasztásának csak az a következménye, hogy a késedelmes fél az utólagos teljesítéshez szintén ragaszkodható, vagyis késedelmét jóvá teheti az értesítés megtörténtéig ... . Kizárclagos kiadási és elárúsitási jogosítványnak eladása olyannak részéről, a ki ily kizárólagos joggal nem bírt . . ... Olyan csödügyekben, melyekben a valódisági Ítélet már meghozatott, az 1881: XVII. t.-c. életbelépte előtt, azon kérdés elbírálása is a régi csődtörvény szerint történik, hogy helye van-e perújításnak a valódisági Ítélet ellen vagy sem. Ha a valódisági és osztályozási ítéletekben, ugy a külön tömegekben, mint az általános csődtömegben ugyanazon követelés külön-külön kétszer ismerletik el a perügyelő, illetőleg tömeggondnok beismerése alapján, akkor a közadósnak a csödmegszüntetés után nem perújításra, hanem önálló keresetindításra van joga, oly kérelemmel, hogy a két követelés azonosnak kimondassák . . \ alamely részvénytársaság vezérigazgatója Írásbeli vagy szóbeli kötelező nyilatkozatot csak az alapszabályokban megállapított formaszerüségek megtartása mellett tehet Minden külföldi részvénytársaság a bejegyzés kérelmezésekor köteles Lap 18 5 18 fi 23 26 7 '.'7 Az Hab; II) igazolni, hogy az itteni üzlete folytatására szánt s számszerűleg kifejezendő tőke a belföldön van elhelyezve . . . A kényszeregyezség csak annyiban terjedvén ki kötelezöleg valamennyi hitelezőre, a mennyiben az a csődeljárás befejezésére a hitelezőnek adandó kielégítés mennyiségére és ennek biztosítási módjára vonatkozik, következőleg abba egyedül többségi megállapodással oly kikötést felvenni nem lehet, mely szerint a kényszeregyezséget el nem fogadó vagy távol lévő hitelezők a közadós részvénytársaság igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai ellen is lemondanak minden kárról vagy más igényekről ... . . .... . • • • • Oly esetben, midőn az árú a megrendeltnél nagyobb mennyiségben küldetik, a megrendelő a kereskedői gondosságnál fogva köteles az eladót értesíteni arról, hogy az árút átvenni nem fogja. Ha ezen értesítést elmulasztja, az elküldött egész mennyiség vételárát megfizetni tartozik a körülmény, hogy a váltóbirtokos valamely váltó alapján, midőn az még kellék hiányában szenvedett, keresetet indított s azzal ez okból hivatalból elntasittatott, nem szolgálhat indokul arra, hogy az utólagos kitöltés folytán most már minden kellékkel ellátott ugyanazon váltó alapján, annak elfogadója fizetésre ne köteleztessék ... keresk. törvénynek 346. §-a keresk. helyi ügyleteknél nem is alkalmazható, mégis kétségtelen, hogy a helyi ügyleteknél sem hagyhatja vevő az eladót az árú sorsára nézve hosszú időig bizonytalanságban, hanem tartozik ez utóbbit a/ elleni kifogásairól haloga'ás nélkül értesíteni Habár a fuvarozó felelős azon károkért, melyek az árúban az átvételtől annak kiszolgáltatásáig beállanak és habár a károsult árú nem is vétetett át, mégis felmentendő a fuvaros a kártérilés kötelezetlsége alól az esetben, ha a kár az árúnak különös minőségéből származhatik és ha a fuvarozó ilyen árúkban esett kárért világosan a szavatosságot át nem vállalta. Kereskedelmi törvény és üzletszabály . . . . . A fuvarozó felelőssége meg van állapítva azon esetre, ha a begöngyölés hiányossága kivülröl felismerhető és a fuvaros ily begöngyöléssel elfogadta az árút Ma valamely részvénytársaság által az ügyvéd számára kiállított meghatalmazáson a cégaláírás nem alapszabályszerű, az ilyen meghatalmazás alapján való képviselet el nem fogadható és a részvénytársaság a tárgyaláson meg nem jelentnek ttkinlendö. Alperes meg nem jelenése dacára felperesi kereset elutasítása Ha valamely követelés felett kötelezvény állíttatott ki bekeblezési engedélylyel és ugyanazon követelés biztosítására váltóelfogadvány is adatott, ez nem tartalmaz újítást és a váltó elfogadók nincsenek jogosítva a kötelezvényt visszakövetelni mindaddig, míg a követelés kifizetve nem lett, habár a hitelező a fedezett váltót tovább forgatta ... A vasúttársaság felelősége uti-podgyász elkésett kiszolgáltatása esetén . . . személyek, kik valamely üzletben csak időnkint bizonyos teendők véghezvitelére mint kisegítők, habár rendes díjfizetés melktt is felfogadtatnak, de a mellett szabadon más foglalkozást is űznek, a kt. 55. §-a alá eső kereskedősegédek sorába nem tartoznak és igy a kereskedői segédeket megillető felmondáshoz sem lehet igényük Törvény alapján, más megállapodás nem létében, felmondást csak a kereskedőnek és iparosnak segédszemélyzete igényelhet, vagyis azok, kik főnöküknek alárendelt és segédi ügykörükbe tartozó üzleti szolgálatok teljesítésére kötelezett közegei. Ilyen viszony a lapszerkesztő és kiadó között, különösen, ha a szerkesztőnek, a szerkesztés tekintetében feltétlen függetlenség biztosíttatott, nem áll fenn. A szerkesztő tehát az alapon, hogy a kiadó a szerződéstől egyoldalúlag és indokolatlan elállott, nem felmondást, hanem igazolható kára megtérítését kérheti Alperes biztosítási ajánlata felperes biztosító által vissza nem utasíttatván, a biztosítási szerződés létrejöttnek tekintendő, tekintet nélkül arra, vájjon kiadatott e a biztosítottnak a biztosítási szerződés, vagy sem. Az életbiztosítási szerződés hatályát veszti, ha a visszatér időszakokban fizetendő díj, tehát az első után bármely díj részlet 30 nap alatt be nem fizettetik és annak lefizetésére hosszabbítás nem adatik. Kelperes tehát nincs jogosítva az ekként a törvénynél fogva hatálytalanná vált szerződés alapján további díjrészletek fizetését követelni . . . Az alapszabályokban foglalt az a kikötés, hogy a részvénytársaság a részvények bizonyos értékének be nem fizetése esetén a nem fizető részvényét semmisnek nyilváníthatja, csak jogot ad a társulatnak, de nem kötelezi a társulatot arra, hogy a késedelmes részvényes részvényét semmisnek s ebből folyó kötelezettségét mpgszüntnek tekintse Az alaptőke leszállításának közgyűlési összehívásban oly módon történt megjelölése : »az alapszabályok módosítása az igazSzám Lap 10 39 Oly 11 42 11 43 12 46 13 50 13 50 13 51 14 5 4 14 54 15 58 15 58 Lő Ifi 62