A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 9. szám - Kérhető-e felperes ellen makacssági ítélet, ha alperes a birói illetőség ellen alapos kifogást tehet és melyek ezen eljárás consequentiái?

87 bekezdésben az »okraány« szó »k ö z o k i r a t«-tal lesz helyettesítendő, épen ugy, mint a 80. §. végbekezdésében is e szó »okiiattal« helyett »közokira11a 1« teendő. A 79. §. változatlan marad, hasonlóképen a 81 — 10-i. §-ok is azon egyedüli meojegyzéssel, hogy az egész címben ott, a hol »örökös«-ről tétetik emlités. elébe »önjogú« lesz használandó. A 105. ás 10G. §-ok itt elmaradnak és alább a nyolcadik címben a »kötelező hagyatéki eljárásnak nyernek alkalmazást. * * Az ötödik cím szól »az osztályáról. És itt ismét nem ártana megkülönböztetni azon önkéntes osztályt, melyről a 107 — 111. §-ok intézkednek, a hivatalos osztálytól, melyről a 112-122. §-ok szólanak. Ez a 107. és 112. §-ok elé alkalmazandó marginalis címzésekkel könnyen elérhető. Fentebb már volt alkalmunk kimutatni a 107. és 108. §-ok hiányait. E helyütt tehát csupán az azok helyébe általunk javasolt szakaszok szövegének közlésére szorítkozunk : »Ötödik cím « »Az osztály.« »107. §.« »Azon önjogú örökösök, a kik együttesen az egész örökséget magukénak állítják, a hagyatéki bíróságnál szabályszerű beadványnyal kérhetik, hegy állított örökösödési jogukról részökre örökösödési igazolványt adjon ki. Azon körülmény, hogy az örökösödési jognak netaláni terhelése vagy korlátozása nem valamennyi folyamodóra hat ki, vagy hogy a folyamodók öröklési joga különböző alapokon nyugszik: az örökösödési igazolvány kiadásának útjában nem áll«. »108. §.« »Ha az önjogú örökösök az örökséget maguk közt megosztották, a kérvényhez a közokiratba foglalt osztályegyezség és ha a hagyatéki ingatlanokat vagy azok egy részét felosztották, a telekkönyvi rendelet kellékeinek megfelelő térrajz is melléklendő.« »Ha az örökösök az örökséget osztatlan állapotban akarják átvenni, ezt a kérvén)ben kifejezni és egyúttal megjelölni tartoznak, hogy az örökösödési jog a folyamodók mindegyikét mily hányadban illeti.« »Az osztályegyezséghez harmadik személyek is hozzájárulhatnak és saját vagy onukat ugyanazon közokiratban osztály alá bocsáthatják épen ügy, mint az örököstársak.« Ezen módosításokkal elérjük először azt, hogy miután »szabályszerű beadványé alatt csupán ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott beadványt értünk (fentebb módosított 8. §.) a i-úgirászati beadványokat; másodszor pedig azt, hogy miután az örökösök között »osztályegyezség« érvényéhez közokiratot tartunk szükségesnek, a zúgirász-okmányokat gyökeresen kiirtottuk. A kir. közjegyzöségek jelen szervezete mellett természetesen a közokirati kényszer nem volna alkalmazható; de ha a jelenlegi 200 kir. közjegyző helyett az országban 1,00(J kir. közjegyző fog működni, ugy, hogy minden nagyobb községben s minden két vagy három jelenlegi körjegyzői te rületen lesz egy-egy kir. közjegyzőség ; ha a nép közel fogja érni a közjegyzőt és ügyvédeket: akkor valóban semmi nehézség nem állhat ellen az ügyvédi »beadvánvi ellenjegyzési«, valamint a »közokirati« kényszer kimondásának az örökösödési és telekkönyvi ügyekre nézve. A perenkivüli jogélet szabályozásának ez a kulcsa! A perenkivüli jogélet közhitelessége van egyedül hivatva a jogállamot teljes egészében megvalósítani. Az lesz hivatva a perek folyton növekvő számát legalább felével apasztani se mellett a nép perenkivüli jogügyei ellátása körül a teljes jogbiztonságot megteremteni; végül pedig a személyi és reálhitelt azon fokra emelni, melyen annak egy művelt jogállamban állania kell. Ennyi érdek kielégítése, ily eszmék megvalósítása valóban megérdemli a közokirati és beadványi kényszer ellen eddig táplált ellenszenv, mint előítéletnek leküzdését! A kényszer ellen emelt vádak csupa hangzatos frázis, üres jelszavak! A kényszer mellett felhozott indokok ellenben egytől-egyig alapos, messzekiható okok! E g y egész új eszmekör nyilik meg azok során, mely elfeledteti velünkazt, hogy kényszer egyáltalán létezik; mert annak behozatala után a jogélet oly természetes szabályozást nyer, hogy a mit mi ma kényszernek tartunk, nem az lesz többé: hanem jogrend! E nélkül pedig jogállam nem képzelhető! Kérhető-e felperes ellen makacssági ítélet, ha alperes a birói illetőség ellen alapos kifogást tehet és melyek ezen eljárás consequentiái ? Irta: dr. SZ1LASI ZSIGMOND, budapesti ügyvéd. A kérdés, melyre e lap t. olvasóinak figyelmét felhívni óhajtom, egész terjedelmében ekként áll előttünk. A. felperes perli B. alperest a járásbíróság, mint kereskedelmi biróságnál, kártérítés iránt, mely követelési joga egy oly ügyletből keletkezik, a melyből keletkezhető pereket a törvény a kereskedelmi bíróságok, a kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet pedig Budapest főváros területén a bpesti kir. keresk. és váltótörvéuyszék hatáskörébe utal. Alperes megjelenik a járásbíróság előtt azon szándékkal, hogy a birói illetőség ellen hatáskör hiányából fog kifogásr emelni. Felperes azonban nem jelenik meg. Már most mily eljárást kövessen alperes, hogy jogai kellőleg megvédessenek ? Két eset áll előtte. 1. Vagy makacssági ítéletet kér felperes ellen, vagy 2. a birói illetőség ellen felperes meg nem jelenése dacára is előterjeszti kifogásait. Ad 1. Ha felperes ellen makacssági ítéletet kér, eo ipso elismerte az eljáró bíróság hatáskörét és felperes igazolási kérelmével szemben esetleg nem is védekezhetnél? azon, különben kétségtelenül acceptabilis kifogással, hogy ezen ügy elbírálása nem a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A prts. szerint hasonló kifogások a sommás eljárásban kitűzött első tárgyaláson teendők meg. Szerény nézetem szerint itt ismét azon kérdés merül fel, váljon alpe res felperesnek meg nem jelenése dacára tárgyalhat-e az eljáró bíróval az illetőség kérdésében és szoros értelemben »tárgyalásnak« tekinthető-e az, ha felperes abban részt nem vesz? Én ngyan azt hiszem, hogy erre igennel felelhetni, mert lényegileg a makacsság is tárgyalás, a melynek során, ha az egyik fél nem jelent meg, vagy a kereseti állitások vétetnek valóknak, és akkor alperes marasztaltatik el; vagy pedig a kereseti állitások tagadtatván, a meg nem jelent felperes marasztaltatik el az ítéleti rendelkezés teljesítésében. De helyt foghat egy másik nézet is, mely azt mondaná, hogy felperes meg nem jelenése esetében alperes elmakacsolcathatja felperest az illetőségi kérdés érintése nélkül is. Valami csekély igazság itt is rejtőzik, habár kétlem, hogy igazolás esetében a bíróság figyelembe vévén a meg nem jelenés akadályait, az alperes által előterjesztett illetőségi kifogásnak helyt adna, habár ez sajátlag az első tárgyalás, a melyben a felek a contradictorius eljárás során a bíróság előtt jogaikat védik. Ad 2. Biztosabbnak látszik azonban felperes meg nem jelenése dacára is amaz expediens, hogy alperes előterjeszti az illetőségi kifogásokat és ennek alapján kér birói határozatot. Mert hiszen ezen kifogás nem alteralván alperes azon jogát, hogy később érdemi kifogásokat ne tehessen, bízvást megnyugodhatik abban, ha felperes azzal sújtatik, hogy ez alkalommal elutasittatván keresetével, még költséget is tartozik fizetni alperesnek. Később, midőn alperes illetékes bírója elé idéztetik, az érdemi kifogások és az általános védekezés csakúgy veendő birói figyelembe, mintha a kérdéses előzmények egyáltalán nem merültek volna fel. Ámde hoz-e a bíróság a feltett esetben határozatot ? Belcmegy-e az illetőség kérdésének tárgyalásába az ellenfél meghallgatása nélkül ? Nézetemhez képest a bíróság, pláne a sommás eljárásban, letárgyalhatja az illetőség kérdését és nyomban ki is hirdetheti ebbeli végzését, mert hiszen olyan esetben, midőn a törvény világos rendelkezése elvonja előle a kérdéses jogeset feletti bíráskodást, nincs ok arra, hogy az illetőségre nézve minden tartózkodás nélkül ne sankcionálja a törvényt felperes távolléte irreleváns következményeinek súlya alatt. Nyilt kérdések és feleletek. Hallgatólagos tényállítással lehet-e rágalmazást elkövetni l (Felelet.) Csupán a Himfy Lajos kir. aljegyző ur által felhozott s hinni akarom, hogy bíróilag páratlan módon elbírált eset hivott fel arra, hogy a kérdésre feleljek. A felhozott eset ez : Sz. J. A. J.-nének egy zsák búzáját ellopta s eladta. A J.-nének a lopást követő napon tudtára adta, hog\