A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 7. szám - A későbbi végrehajtatónak csatlakozása az előbbihez

R. J A végr. törv. 107. §-ának 2. pontjában foglalt fennebb jelzett póthirdetményi eljárás tehát, mint nagyon általános és a végr. törv.^ 138. §-ával ellentétben álló, a fennebb jelzett irányban szintén módositandó volna. A végr. törv. 167. §-ának 3. pontja végre azt rendeli, »hogy az árverési határnapot megelőző 15 nap alatt póthirdetmény többé ki nem bocsátható és ha ezen árverési határnapon ;iz ingatlan el nem adatott, a későbbi végrehajtató kérelmére a 147. és következő §-ok szerint újabb árverési hirdetmény bocsátandó ki.« Ezen rendelkezés folytán azután az történik, hogy ha valamely végrehajtató adósa ellen a már az ellen kitűzött árverés napja előtt 15 napon belül kér árverést, ezen végrehajtató kérvényére csak akkor rendelhető el az árverés, ha a már kitűzött árverési határnapon az ingatlan el nem adatott; első pillanatra kitetszik azonban, hogy a törvény ezen intézkedése végrehsjtatóra nézve sérelmes és hátrányos és pedig először azért, mert árverési kérvénye addig, mig a már elrendelt árverés meg nem tartatik, elintézetlen marad, sőt ha az árverés megtartatik, mint meghaladott és tárgytalan, elutasittatik és akkor árverés kérvényi költségeitől esik el; sérelmes másodszor azért is, mert bármelyik végrehajtató, tekintet nélkül a már elrendelt árverésre, jogosítva van mindaddig árverést kérni, mig a részére végrehajtási zálogjoggal terhelt ingatlan el nem adatik. Hogy tehát ezen jogsérelem elkerültessék, szerény nézetem szerint a végr. törv. 167. §-ának 3. pontja olykép volna módositandó, hogy a már elrendelt árverés határnapja előtt 15 nappal, illetve 15 napon belül is elrendelendő az arra jogosult végrehajtató kérvényére az árverés, illetve a csatlakozás volna ki mondandó és póthirdetmény kiadandó, mert ezen intézkedés végrehajtást szenvedőre nézve semmi joghátránynyal nem járna, sem azt ki nem zárná, hogy a csatlakozást kimondó végzés ellen a végrehajtást szenvedő jogorvoslattal élhessen, sem a korábbi végrehajtatókra nézve jogsérelemmel ezen eljárás nem járna, hanem csakis azt kellene ez esetben is vizsgálni, hogy az árverést kérő végrehajtató bir-e feltétlen végrehajtási zálogjoggal és beállt-e reá nézve a törvény 144. §-ában előirt feltétel? végrehajtást szenvedőre pedig majdnem teljesen közönyös, hogy az árverés alá került ingatlana egy, vagy pedig több hitelezője javára kitűzött árverésen adatik el. Mindezekből kifolyólag azon következtetésre jutottam, hogy a 166. §. szerinti csatlakozás elrendelése csakis a feltétlen végrehajtási zálogjogot nyert végrehajtatok között mondandó ki mindaddig, mig ezek közül valamelyik az árverést a végr. törv. 144. §-a szerint nyert joga alapján nem kérte, ha pedig valamelyik végrehajtató részére árverés kéretik és az részére a 144. §. szerint elrendelhetőnek találtatik, akkor a 167. §. 1-ső pontja szerinti együttes árverési hirdetmény csak azon feltétlen végrehajtási zálogjogot nyert csatlakoztatott végrehajtatok részére adandó ki, kik már a 144. §. 1-ső pontja szerint az árverés elrendeléseért folyamodhattak volna, mert ezen eljárás által sem a végrehajtatok jogai sérelmet nem szenvednek, mert ők utóbb, ha arra jogosultak, a 144. §. szerint árverést kérhetnek és ez esetben a végr. törv. 167. §-ának 2-ik pontja alkalmazandó a póthirdetmény kiadása által, sem pedig a végrehajtást szenvedők a törvény 140. § ában biztosított felfolyamodási joguktól el nem üttetnek. Nyilt kérdések és feleletek. Részvények lefoglalása szelvény nélkül. (Felelet.) r. A »J o g« folyó évi 5. számában a fentebbi cím alatt felvetett kérdésekre a következőkben vagyok bátor nyilatkozni. Az első kérdésre, hogy helyesen és alaposan megfelelni lehessen, azt kellene tudni, miszerint A. ellen C. által foganatosíttatott végrehajtás alkalmával a takarékpénztári részvények mellett lefoglaltattak-é a B.-nek zálogba át-, majd később ugyanannak tulajdoni joggal eladott szelvények is? Mert ha a szelvények is le lettek foglalva, akkor B.-nek az igényfelhivási hirdetmény kibocsátása után, a hirdetmény keltétől számított 15 nap alatt tulajdoni igénykeresetet kellett volna, a tulajdonát képező szelvényeknek birói zár alóli feloldása iránt az illetékes bírósághoz beadni. Ha pedig az igénykereset beadására a törvény által előirott 15 nap alatt keresetét be nem adhatta, akkor C. követelése és járulékainak vagy az igényelt szelvények értékének biztosítékul OQ. 63 való letétele mellett igénykeresetét a részvényeknek C. részére jegyzőkönyvileg lett átadása után is megindíthatja. És ha B. tulajdoni igénykeresetét a szelvényekhezi tulajdoni joga bebizonyítása mellett megnyeri, akkor a szelvények a birói zár alól feloldatván, a takarékpénztárnál történt letiltás is hatálytalanná válik és B. az A.-tól megvett szelvényeket minden további akadály nélkül értékesítheti. Ha azonban C. által A. ellen intézett végrehajtás mellett csupán a takarékpénztári részvények foglaltattak le, a szelvények pedig nem, az esetben alaptalanul tiltatott le az osztalék a takarékpénztárnál és a minden törvényes alapot nélkülöző letiltásnak hatályon kivül helyezését B. a végrehajtás foganatosítását elrendelő bíróságnál kérelmezheti, esetleg annak megtagadása ellen felfolyamodás jogorvoslatával élhet. Ha pedig ezen az uton sem volna képes a letiltás akadályát elhárítani és a tulajdoni joggal megvett szelvények alapján az őt megillető osztalékhoz hozzájutni, akkor B.-nek nem marad egyéb hátra, mint a szelvényeket elzálogosító, illetve eladó A. és az osztalékot a takarékpénztárnál jogtalanul letiltató C. ellen kártérítési keresetet indítani. A második kérdésre pedig az a feleletem, hogy C. a takarékpénztári részvényeknek szelvények (nélküli átvételével semmi mást nem ért el, mint azt, hogy A. elleni követelése a részvények értéke erejéig fedezve van, illetve a részvények eladása mellett azok árából követelését egészben vagy részben kielégíttetheti, de szelvények nélkül osztalékra nem számithat. Csanády István, kir. járás biró Szent-Endrén. II. B. -nek, miután a takarékpénztár a szelvényre eső osztalék kifizetését megtagadta, be kell perelni a szelvény alapján az osztalék megfizetése iránt a takarékpénztárt, a kereseti összeg feltétlenül megítélendő ; mert a szelvény jogszerííleg le nem foglalható, az esetleges foglalás érvénytelen, a takarékpénztár a szelvény kibocsátásakor arra kötelezte magát, hogy a szelvényre eső osztalékot a szelvény b e m u t a t ój á n a k kifizeti. A szelvény bemutatóra szóló papír, az tehát a bemutató kezére fizetendő azonnal. C. tudja azt, hogy a szelvény B.-é, a foglalás alkalmával a kérdés alapját tevő tényállás szerint a szelvény le sem foglaltatott, a szelvény tehát B.-é marad, C-nek pedig, mint a részvény tulajdonosának, majd az esetleg újabban kibocsátandó couponokhoz lesz joga, felszámolás esetében pedig a takarékpénztár vagyonából a részvényre esedékes összeg illeti őt. Dr. Krisanich József ügyvéd Kaposvárott. Sérelem.* A kincstár mint hitelező. Hogy mennyire üldözi az államkincstár az egyes embert, ha valami követelése van igazolja az alábbi eset. Kieszelte az államkincstár, hogy Boronkay Zsigmond alsóberecki birtokos 100 frttal több úrbéri kötvényt vett fel, mint illette volna, tehát annak közigazgatási uton leendő behajtását az örökösök ellen elrendelte s a végrehajtás a Boronkay Zsigmond nevén álló birtokra 5,547/82. sz. alatt 386 frt 47 kr. és 875/88. sz. alatt újabban 388 frt 54 kr. erejéig bekebeleztetett, vagyis kétszer egymásután. Ekkor egyik örökös: Boronkay Farkas felfolyamodik, hogy miután Boronkay Zsigmondnak négy örököse maradt, tehát ő kész a reá eső 1/i részt kifizetni s azt meg is tette, de a minisztérium azt válaszolta, hogy miután egyik testvér: Boronkay Gyula is elhalt s igy ő azután is örökölt, tehát fizésse ki az '/3 részt s azt is megtette, tehát igy kifizetett 196 frtot, csakhogy tovább ne zaklattassék; bár sem Boronkay Zsigmond, sem Boronkay Gyula után semmit sem örökölt. 1887. évben kapja magát az államkincstár s beperli a járásbíróság elébe a három Boronkay Zsigmond örököst, ugyanazon követelésre 428 frt 08 kr. s járulékai erejéig s mivel épen akkor Boronkay Farkas távol, fürdőben volt, a keresetet felszegezik az ajtajára; a másik két örökös részére ügygondnokot neveznek s elmarasztaltatnak makacsságból, miután az ügygondnok sem * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük. hn kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig.