A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 7. szám - A későbbi végrehajtatónak csatlakozása az előbbihez

64 IV JOC jelent meg s megállapíttatik 37 frt 52 kr. költség s ez összeg ugyanazon birtokra végrehajtásilag bekebeleztetik s az ingatlan bíróilag eladatik. Az árverés megtartása és a sorrendi tárgyalás kitűzése közti időben a minisztérium az alispánhoz küldött leiratban elrendeli, hogy azon Boronkay Zsigmond-féle, ezúttal 437 frt erejéig Boronkay Farkas ellen végrehajtást foganatosítson s annak fejébe a regaleváltság követelését tiltsa be s az meg is történik. Minthogy nincs praxisban, hogy kereset a miuiszterium előtt indittassék s mert másodsorban a végrehajtás az alispán által lett elrendelve, készítettem egy végrehajtás felfüggesztése iránti keresetet az alispánhoz, mely mellett kimutattam, hogy Boronkay Farkas azon kérdéses követelésből őt illethető részt kifizette; igazoltam, hogy ő sem Boronkay Zsigmond, sem Gyula után egy rossz krajczárt sem örökölt, becsatoltam azon végzést, mely szerint ezen kincstári követelésre már a Boronkay Zsigmond-féle birtok elárvereltetett s igy Boronkay Farkas ellen végrehajtást vezetui nem is lehetett s ezen kereset beadására felkértem egy sátoraljaújhelyi lakos kartársamat, ki be is vitte azt az alispán úrhoz, de ez el nem fogadta azt, mondván, hogy ő apellatorium fórum s ő keresetet nem tárgyal s azt egyszerűen visszaadta. Ekkor kartársam, hogy az időből ki ne fogyjon, a cím megváltoztatása mellett leirt keresetet beadta a járásbírósághoz, honnan azon hátirattal: »mivel a végrehajtás nem ott lett elrendelve, a kereset visszautasittatik« s igy nem akadván bíróság, mely az ügyet betekintse, a regale most is foglalva van. Megpróbáltam a később megtartott sorrendi tárgyalásnál a Boronkay Farkas által befizetett 196 frtot beszámíttatni, de a később keletkezett bírói Ítélettel szemben azt érvényesíteni nem sikerülvén, igy a kincstárnak marad a Boronkay Zsigmond-féle birtok vételára 506 frt, a már befizetett 196 frt, vagyis kap a kincstár 100 frtért 702 frtot, a mi csekélyen számítva 50%. Kell-e ennél különb uzsora? Szép Gedeon, ügyvéd, Bodrog-S~erdalielycn. Irodalom. Hitel-, kereskedelem- és iparügyi törvénytár. A fennálló rendeletekkel rendszeresen összeállította dr. Dárday Sándor. 8-ad rét 818 lap. Az Athenaeum könyvkiadó-hivatalában, Budapest (Ferenciek-tere, Athnaeum-épület) és minden hiteles könyvárusnál, Bécsben Szelinszky Györgynél (Stephansplatz 6) kapható: Csinos vászonkötésben. Ára 3 frt. Tartalom: I. Rész. A váltótörvényről. I. Rész: Az idegen váltóról. Váltóképesség. II. Rész. III. Rész: A saját váltó. — Szabályrendelet a váltóügyekben követendő eljárás tárgyában. Csődtörvény. I. Rész : Anyagi intézkedések. II. Rész : Csődeljárás. — Függelék. Kereskedelmi törvény. I Rész : Kereskedők és keresk. társaságok. II. Rész : Kereskedelmi ügyletek. — Függelék. II. Rész. Ipartörvény. 1. Fejezet: Az ipar megkezdéséről. II. Fejezet: Az ipar gyakorlásáról. III. Fejezet: A segédszemélyzetről. IV. Fejezet: Az ipartestületekről. V Fejezet: Az ipartársulatokról. VI. Fejezet. A luhágásokról és ezek büntetéséről. VII. Fejezet: Az iparhatóságról és az eljárásról. — Függelék. — Kereskedelmi és iparkamarák. — Hajózás. — Függelék. — Vasút. — Függelék: A vasúti üzletszabályzat. III. Rész. Árú- és értéktőzsde. A budapesti árú- és értéktőzzde árúüzleti szokásai (Usancen). A m. kir. postatakarékpénztárról. A cheque- és clearing forgalomról. — Függelék. Uzsoratörvények. — Az állami italmérési jövedékről. — Függelék. A) Az italmérési adó beszedése zárt városokban. B) Az italmérési adó beszedése nyilt helyeken. Az üzletvilág eddig nélkülözött hitel-, kereskedelmiés iparügyi törvények és rendeletek egységes kiadását s ezért kénytelen volt a kellő tájékozhatás hiánya folytán a szükségelt felvilágosítást többnyire nem csekély anyagi áldozat árán megszerezni. Ezen állapottal szemben a fennebbi munka lehetővé teszi a kereskedelemmel és iparral foglalkozó közönségnek, hogy saját ügykörében a könnyű tájékozást önmagának megszerezheti. E munka, melynek megbízhatóságáért a szerző neve kezeskedik, magában foglalja nemcsak az összes hitel- és iparügyi törvényeket, hanem a kereskedelmet és ipart üző közönség ügykörét érintő összes anyagot, minő pl. a tőzsde árúüzleti szokásait (Usancen), a vasúti üzletszabályokat, a vasutak engedélyezésére, a szabadalmak és iparvédjegyekre vonatkozó szabályokat stb. A három részből álló munka mindegyik része kimerítő tárgymutatóval van ellátva, mely által is a munka hasznavehetőségében jelentékenyen nyer. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886: XXIX. t.-c. az összes ide vonatkozó törvényekkel, azok indokolásával és ministeri rendeletekkel. Összeállította O s v á t h Imre kir. tszéki bíró. Budapest, Franklin-társulat kiadása 1890. Ara 60 kr. Szerző ezen kis műve mindem ez ügyre vonatkozó törvényes intézkedést tartalmaz és gyakorlati irányánál fogva használható útmutatóul szolgál. Biztosítási üg-yi reformok. Irta : dr. B e c k Hugó budapesti ügyvéd. Felolvasás a magyar jogászegyletben. Budapest, Franklintársulat 1890. 25 1. Hová helyezzék el ii kir. táblákat. M.-Sziget Vider M. könyvnyomdája 1890. 8°. 24 1. Ama nagy igazságügy - politikai kérdés, mit a kir. táblák decentralisatiója alatt ismerünk, mind nagyobb hullámokat ver. Az ez idei igazságügyi vita a parlamentben jóformán saturálva volt e kérdéssel. De a parlamenten kivül is megeredt a küzdelem Küldöttségek járnak a ministeri előszobákban az illető aspiráns városok részéről, hírlapok és röpiratok hirdetik majd ennek, majd annak a városnak előnyeit és hordják össze mindenünnen az adatokat és érveket, mik az egyik vagy másik város mellett vagyellen harcolnak. A kis füzet, mely fenti cím alatt uapvilágot látott, igen erélyesen sorompóba lép Mármaros-Szigetért. Ervei, miket a magyarság erősítése szempontjából fölhoz, teljes figyelembe vételt érdemelnek és mit az igazságügyszolgáltatás nagy nemzetcsitö hivatásáról nálunk állit, mi is aláírjuk. BekUldetett: 1889. törvények gyűjteménye, jegyzetekkel és magyarázatokkal. Budapest, 1889. Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) könyvkereskedése. 16-odrét fűzve. Ára 1 frt 80 kr. Vegyesek. Élelmi szerek meghamisítása. Berlinben a minap egy hentest meg nem engedett »míífestés« miatt, mint az élelmi szerekről szóló törvény ellen történt kihágás miatt fenyítő eljárás alá fogtak. Vádlott ugyanis egy rakás hurkát kis mennyiség piros növény festékanyaggal színezett ez által akarván a hurkák megszürkülését mi beáll, ha azok tovább tartatnak raktáron, — meggátolni. Ő avval vídekezett, hogy a használt festékanyag nem ártalmas ; a törvényszék azonban mégis bűnösnek Ítélte. A hurkák mesterséges uton előidézett vörös színük miatt, a közönség azon téves nézetre jutott volna, hogy itt friss árút kaphat és már ezen körülmény elegendő, hogy ez eljárás az élelmi törvény elleni kihágást megállapítsa. Igy nevelik a népet becsületességre Németországban. Válóperek az egyesült államokban. CarrollS. Wright az egyesült államok munkás-biztosa, az 1866 — 1886. terjedő húsévi időtartamra kiterjedőleg előfordult válóperekről kimerítő jelentést szerkesztett. Ezen húsz évi időközben a nagy köztársaságban 340,000 válás mondatott ki, azoknak növekedése 150 százalékot tesz ki, míg ugyanezen időben a népesedés növekedése csak 66 százalékot tett ki. A lajstromban első helyen áll 111 i n o i s állam 36,072 válással, második helyeu Ohio 26,307 és harmadik helyen Pennsylvania 16,000 válással van fölemlítve. 1886. évben csak l'ennsylvaniában 1,156 válás mondatott ki. Az összes államokban a százalék a válások számában emelkedett, kivéve Dél-Carolinát, hol az inkább leszállott. Ezen jelentés új bizonyíték arra nézve, hogy az egyesült államokban mily könnyelmű módon kötnek és bontanak fól házasságokat. Az ajánló felelőssége. A berlini törvényszéknél ez időszerűit több érdekes per van folyamatban, melyek azon a jogcímen lettek az illetők ellen indítva, hogy ezek az árfolyamban pauaszosoknak utóbb alábbszállt tőzsdei papírokat, vagy más értéket vételre ajánlottak, vagy bizonyos cégeket, kiknek panaszosok hitelt vagy alkalmaztatást nyújtottak. Ily módon per lett indítva számos nagyobb és kisebb bank, bankár és más kereskedők ellen. Az eddig köztudomásra jutott és már elbírált ügyeknél mind az-első tvszék, mind a már felebbezett ügyekben a birodalmi bíróság kimondta azon alapelvet, hogy öntudatos valótlanság, melyből az ajánlónak csalárd szándékára következtethetni, utóbbit az ajánlás folytán beálló kárért mindenesetre felelőssé teszi. Ott, hol ez a következtetés nem vonható, a kárkövetelés csak akkor indokolt, ha az ajánló ellen bebizonyítható, hogy a rendes kereskedői vagy bizományosi gondosságot megsértette. Bírósági kinevezések. Kineveztettek: Bírákká: a kalocsai törvényszékhez: Barbur László lévai jbirósági albiró ; Fornszék Béla nagyvárad-vidéki jbsági albiró a nagybecskereki, dr. Schulek Kálmán újvidéki ügyészségi alügyész a pancsovai (székhez, és Vekerdy Máté kisvárdai jbsági albiró a tiszalöki jbsághoz; alügyészekké: dr. Baloghy György n.-bereznai jbsági albiró a miskolci és dr. A r g a y Béla győri, tszéki jegyző a pécsi ügyészséghez; albirákká: dr. W í p1 i n g e r Ödön kaposvári tszéki jegyző a csurgói, dr. Pap Sándor nagyváradi tszéki jegyző a királyhelmeci és Rojkovich Miklós bártfai jbsági aljegyző a késmárki járásbírósághoz, dr. F o r g á c h Béla temesvári tszéki jegyző a módosi, Béren te Antal gödöllői jbsági aljegyző a szeghalmi, J á n o s s y Ferenc orsűvai jbsági aljegyző az orsovai, B i s z e Alajos nagy-