A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 6. szám - Az új hagyatéki eljárás. 5. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 6. számához. Budapest, 1890. február 9-én. Köztörvényi ügyekben. A születés törvénytelenségének kérdésében helye van a főeskü általi bizonyításnak. Az anyának azon beismerése, hogy a gyermek bázasságon kiviili. a gyermeket törvényes születésétől egymagában meg nem fosztja, söt olyan részbizonyitékot sem képez, mely mellé az atyának póteskü megítélhető volna. A gyermek törvényes születésének vélelme ellenében az atya az általa való nemzés tt ljes lehetetlenségét tartozik igazolni, hogy a gyermek törvénytelen születése niegállapittassék. A nagyszebeni kin törvényszék (1888. július hó 12-én 4,850/p. 1888.): Cimponeriu Athanáz ügyvéd által képviselt M. Tuon felperesnek, P. Anna és ennek kiskorú gyermeke Georg alperesek elleni törvénytelen születés kimondása iránti perében itélt: Alperesek kötelesek elismerni, hogy az 1887. évi aug. hó 5-én szül. »Georgie« fenn érintett fiúgyermek nem a M. Juon felperes és neje P. Anna között kötött házasságból született, következőleg, hogy ezen gyermek születése törvénytelen, ha felperes leteszi a pótesküt arra, hogy ö az 1887. évi augusztus hó 5-töl visszaszámítva 10 hó alatt felesége P. Annával nemileg nem közösült.« Okok: Habár az anyának beismerése magában a gyermek törvényes születési jogát nem szünteti meg, mindazonáltal a jelen esetben I. rendű alperesnek közjegyzőileg felvett okiratban foglalt azon állítása, hogy »George« gyermeke atyja nem felperes, egybevetve a kihallgatott bárom tanú által igazolt azon körülménynyel, hogy 1885. éven innen felperes nejével együtt nem élt s ezen időn innen I. rendű alperesnő Nagyszebenben is szolgált s a szolgálatbóli haza menetele után szülte a nevezett gyermeket egv fél próbaerejű bizonyítéknak elfogadandó és annak kiegészítéséül felperes részére a trts. 236. §. értelmében a póteskü megítélendő és a per kimenetele attól volt függővé teendő, mint a melv által igazolva lesz a felperessel \aló nemzés lehetetlensége. Eltekintve I. rendű alperesnőnek a közokiratbeli beismerésétől, miután a perbe nem avatkozott be, ennek elmarasztalása a trts. j.12. §. értelmében volt kimondandó. A budapesti kir. itélö tábla (1888. december hó 5-én 6,901/p. 18S8J: Az elsőbiróság ítéletét azon módosításokkal, hogy a felperes által leteendő eskü nem pót., hanem főeskünek tekintendő ; továbbá miszerint a főeskü arra teendő le, hogy felperes ó naptári számítás szerint 1886. évi október 5-én és 1887. évi február hó 5-ike közötti időben I. rendű alperes P. Annával nemileg nem közösült, helybenhagyja. Indokok: Felperes annak bizonyítására, hogy neje által ó-számitás szerint 1887. évi aug. hó 5-én szült George nevű gyermek nem felperestől származott, hivatkozik az anya beismerésére, továbbá a tanuk által bizonyított azon körülményre, hogy a gyermek születését megelőzőlegtöbb mint két éve nejével nem éltközös háztartásban, hanem neje ötet elhagyva, részint szülőinél, részint Nagyszebenben szolgálatban élt; és felperes saját esküjét ajánlotta fel annak bizonyítására, hogy azon időben, melyben a gyermek nemzése történhetett, nejével nemileg nem közösült. Tekintve azt, hogy felperes nejének 1. rendű alperesnek közjegyző előtt tett ama nyilatkozata, hogy a gyermek nem férjétől származik, valamint a tanuk fennebb előadott vallomásai olyan körülményeket képeznek, melyek mellett a trts. 235. §. rendelete szerint a felperes főesküje általi bizonyításnak hely adható, ennélfogva a per kimenetelét ezen főeskütől függővé tenni s ebből kifolyólag az elsőbiróság által megítélt pótesküt főeskünek kellett nyilvánítani. A m. kir. Curia (1890. évi január hó 16-án 3,313/p. 1889.) : Mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik, egyúttal az elsőbiróság utasittatik, hogy a M. Georg születésére vonatkozólag az anyakönyvbe történt törvényellenes bejegyzés megtorlása és a bejegyzés szabályszerű kiigazítása iránt szükséges lépéseket hivatalból tegye meg. Indokok: A peres felek előadásából és a per adataiból nyilvánvaló, hogy azon időben, a midőn P, Anna I. rendű alperesnek Georg nevű gyermeke született, felperes és I. rendű alperes, mint törvényes házastársak, habár tettleg külön laktak, de törvényesen elválasztva nem voltak ; ebből folyólag nevezett Georg II. rendű alperes törvényes házasságból születettnek vélelmezendő mindaddig, mig az ellenkező bizonyítva nincs. Ezen jogi vélelemmel szemben, tehát a törvénytelen születés igazolása céljából felperesnek az általa történt nemzés lehetetlenségét kellett volna, hogy bizonyítsa, c tekintetben azonban felperes mi bizonyítékot sem nyújtott, mert az általa felhozott és a tanuk által is igazolt ama körülmény, hogy I. rendű alperes 1885. év tavaszától kezdve nem élt felperessel együtt, a felperes általi nemzés lehetetlenségét annál kevésbé zárhatja ki, mert a tanuk vallomása szerint is a házas felek a különélés ideje alatt is többnyire egy községben laktak és Nagyszeben város is, hol I. rendű alperes egy ideig szolgálatban volt, a peres telek állandó lakhelyétől nem esik távol; ugyanezen indokból volt a másodbiróság által felperes részére megítélt főeskü is mellőzendő, az anyának pedig azon beismerése, hogy a gyermek házasságon kívüli, a gyermeket törvényes születésétől egy magában meg nem foszthatja; mindezeknél fogva felperest bizonyitatlan keresetével elutasítani kellett. Végül, minthogy a bemutatott keresztlevél szerint a keresztelő lelkész ellen az anyakönyvbe történt szabályellenes bevezetés folytán a btk.-be ütköző cselekmény jelenségei látszanak fenforogni, ennek kiderítése és megtorlása és az anyakönyv szabályszerű kiigazítása iránt a szükséges lépések megtételére az elsőbiróság utasítandó volt. A beltelekre vonatkozó sommás visszahelyezés! kereset soha sem tartozik a kisebb pelgári peres ügyekben eljáró bíróság hatásköréhez, az 1877 : XXII. t.-c. 11. §. 9. pontjában emiitett > földbirtok* alatt csak külső birtok értendő. A budapesti kir. itélő tábla (1889. július 8-án, 31,683' p. 1889.) : Az elsőbiróság Ítéletét s az azt megelőző eljárást hivatalból megsemmisíti és a kir. járásbíróságot utasítja, hogy a periratokat további eljárás végett a kisebb polgári peres ügyekben eljárni hivatott illetékes bírósághoz tegye át. Indokok: AB. a. csatolt nem kifogásolt szerződés, valamint az ebben a perben felvett térvázlatban kitüntetett méretek szerint a kereset tárgyát tevő kert területe, az egy kat. holdat meg nem haladja. A felperesnek az erre a területre vonatkozó sommás visszahelyezési keresete tehát az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §-ának 9. pontja értelmében a kisebb polgári peres ügyekben szabályozott eljárás alá tartozik és miután az idézett törvényben meghatározott birói illetőségtől eltérésnek helye nincs; az eljáró kir. bíróság a kereset érdemében eljárni és határozni illetéktelen volt. Ezen ok miatt az elsőbiróság ítéletét az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §. a) pontja alapján megsemmisíteni s ugyanazt a bíróságot az idézett törvény 5. §-ában előirt intézkedésre utasítani kellett. A m. kir. Curia (1890. január 16. 7,603/p. 1889.): A másodbiróság végzése megváltoztatik, jelen pernek a kisebb polgári ügyek bíróságához leendő áttételének hely nem adatik s ennek folytán a másodbiróság a per érdemleges felülvizsgálatára utasittatik ; mert a fenforgó kereset tárgyát egy házhoz tartozó kert, tehát belső telek képezi, jelen esetre ennélfogva az 1877 : XXII. t.-c. 9-ik pontja nem alkalmazható, mivel ezen törvény szerint a kisebb polgári eljárásra csak oly visszahelyezési keresetek tartoznak, melyek egy kataszteri holdat meg nem haladó föld, vagyis külső birtokra vonatkoznak, a beltelek azonban ily földbirtokkal azonosnak nem tekinthető. A három év alatt nem köreteit kamat elévül akkor is. ha a kamat bíróilag megítéltetett, söt arra a végrehajtás is elrendeltetett. A liptóujvári kir. járásbiróság": Ha a végrehajtást szenvedett a következő esküt leteszi: »En, K. Adolf esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy azon 148 frt 09 kr. tökét és járulékokat, melynek fedezésére f. évi január 31-én végrehajtató V. Ignác javára