A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 6. szám - A magyar bünvádi eljárás tervezete. 3. [r.]

Nyolcadik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1889. február 10. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIHEK KÉPVISELETÉRE, I tó AGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÚGÍÉS/I Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. i árak: helyben vagy vidékre bér­mentve küldve : egész évre 6 frt — fél • 3 » ­negyed > 1 » 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal kül­dendők. TARTALOM: A magyar bűnvádi eljárás tervezete. Irta: dr. M a y e r Salamon, jogtanár a bécsi egyetemen és a keleti akadémián. — Mi teendő, ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar? Irta: dr. Blum Béla, kir. közjegyző Pécsett — Hogyan értelmezendő a B. T. K. 53 §-nak a pénzbüntetés átváltoztaiására vonatkozó része? Irta: Zeke Kálmán, kir. jbiró B.-Gyarmaton. — A bűnvádi eljárási javaslat s a vagyoni igények érvényesítésének szabályozása. Irta : dr. Tass y Pál, kecske­méti kir. alügyész. — Nyilt kérdések és feleletek. (Egy érdekes telek­könyvi esethez. Irta :dr Kábdebó Ferenc, fogarasi kir. közjegyző.) — Sérelem. (Nagyobb gyorsaságot kérünk a módosi járásbíróságtól. Irta: dr. Szőke Károly, kir. jbiró Módoson ) — Irodalom. (Polgári törvénykezés. Irta : dr. Nagy Ferenc, egyetemi tanár Kolozsvárt. — Egyházpolitikai helyzetünk. Irta: dr. Laurán Ágoston, görög-kath. kanonok.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések — Hirdetések. TÁRCA: Végtárgyalás a jövő században. Irta: dr. Friedmann Bernát, ügyvéd Budapesten. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny'-bői. (Csődök. — Pályázatok.) A ,.,Toff Törvénytára" t. előfizetői jelen számunkhoz mellé ke ive veszik a mult éui tóruényeh 31. illetve utolsó ívét (473 —488 lap) és az összes 1888. évi törvények tartalomjegyzékét. Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk V „Jog" kiadóhivatala. - A magyar bűnvádi eljárás tervezete. * Irta : dr. MA VER SALAMON jogtanár a bécsi egyetemen és a keleti akadémián. j/ (Harmadik közlemény.) A javaslatnak, mely nem zárkózhatott el annak felisme­résétől, hogy azon mérvben, melyben az ügyészség tekinté­lyét öregbiti, kötelességében áll annak tévedései és vissza­élései ellen is ellensúlyt alkotnia, csak kettős út volt előszabva: lehetett-e a sértettet, a német büntető eljárás mintájára, arra feljogosítani, hogy a főügyészségnél sikertelenül érvényesített felfolyamodása után indítványt tehessen bírói határozatra? És határozhat-e a bíróság ily esetben a közvád emelése iránt ? Ez egyfelől ellenkeznek a vádelvvel; a bíróság vádlóvá tétetnék és az ügyészt azon természetellenes helyzetbe hozná, hogy ezen vádat meggyőződése ellenére képviselnie kellene, másfelől pedig figyelmen kívül hagyná a sértett azon jogát, hogy őnállólag és öncselekvőleg folyamodhassék a bíróhoz. A javaslat tehát 36-ik és következő §-aiban mindkét érdeket, ugy a vád monopóliumát, mint a sértett állampolgár azon jogát: minden körülmények között meghall­gattatni, oly módon egyenlité és engesztelte ki, mely sem az ügyészség tekintélyén csorbát nem ejt, sem pedig a sértett szeszélyének és önkényének tért nem enged. Ha ugyanis az ügyészség meggyőződése szerint a cselekmény nem büntethető, vagy ha az eljárás sikeréhez szükséges bizo­nyíték nem szerezhető meg, a kir. ügyészség a vád képvise­* Előbbi közlemények a »Jog« 3. és 5. számaiban. letét megtagadhatja, de köteles erről a sértett felet, illetőleg kárositottat Írásban, indokolás mellett mielőbb érte­síteni. A. sértett félnek vagy a kárositottnak azonban jogában áll a vád képviseletét átvenni. Habár a kir. ügyész­ség a vád képviseletét megtagadta, vagy erről az eljárás folyamában lemondott, — a magánvád alapján megindított, illetve folytatott (subsidiarius) bűnvádi eljárás folyama alatt a köz­vádló teendőit mégis elvállalhatja. A közelebbi előfel­tételek, — melyek mellett a sértett fél ezen subsidiarius magán­vádat érvényesítheti, — keresztülvitelének módozatai, a magán­vádlónak ebből folyó jogai és kötelezettségeinek összege — a javaslat IV. fejezetében teljes összefüggésben vannak kifejtve. Figyelemreméltó, hogy a sértettnek a bűnvádi eljárásba való közvetlen beavatkozásának eszméje az osztrák bűn­vádi eljárástól eltekintve, mindinkább tért hódit az újabb bűnvádi eljárások tervezeteiben. így a legújabb fr ancia reformjavaslat * szerint is a vizsgáló bíró vagy a közvád indítványa, vagy a sértett magánfél panasza folytán (la plainte de la partié lésééi lép közbe. Utóbbi panasz csak akkor hatályos, ha a közvád erről a panaszos részéről értesítést nyert és ez utóbbi kijelentette, hogy mint magánfél (partié civile) fellép. így a francia kormányjavaslat, mely a képviselőház tetszését kinyerte ; ellenben a senatus tervezete szerint nem áll jogában a sértett félnek az önálló indítványtétel. Ezen tagadó elméletet D a u p h i n ismert francia jogász a senatus­ban következőleg törekedett indokolni: »Az állam nem tartozik az egyszerű magánszemélyeknek vizsgálóbiráival; nem kötelessége minden panaszos részére a vád sikerét biztosítani, mely vád a törvényhozás által a társada­lom védelmére alkottatott s melyről képviselője, a közvádló kizárólag rendelkezhetik. Kétségkívül bizonyos veszély rejlik abban, a par­quettet (vádhatóságot) bűnügyekben a vád kizáró urává tenni. Tétlenségének veszélye fölé azonban, — mely a kötelesség­érzet és különösen a közvélemény felügyelete által csökken­tetik,— magát a köz vád hatóságának elvét kell helyeznünk, mely Franciaország becsületére válik és melynek sértetlennek kell maradnia.« A francia vádhatóság ezen illiberalis apotheosisának elmélete, valamint vádmonopoliumának kizárólagossága ellen már az igazságügyér Morlin Feuillée a képviselőháznak 1884. évi november hó 5-én tartott ülésében fordult: »Azon jog, a bíróhoz panaszszal fordulhatni, mindenkor a természet­jog bizonyos nemének, majdnem közjogaink és szabadságaink egyikének tekintetett. Ez egy népszerű jog, mely a minket környező népek majdnem minden törvényhozásában benfoglal­tatik és mely alakilag is létezik az új osztrák bűnvádi eljárásban. Ez tehát egy olyan jog, melyet valamennyi mon­archicus kormány, még Franciaország is minden időben elismert. Ha ezen jog meg lesz semmisítve, akkor tényleg a közvád * Lásd M a y e r S. : A legújabb reformtörekvések a francia bűnvádi eljárás terén. Gerichtssaal XLI. kötet 97. és köv. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents