A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 5. szám - Az országos közegészségügyi tanács felülvéleménye a Pribil-ügyben

44 Ji JOG. előterjesztett indítványokat nemcsak hogy elfogadja, hanem tekintettel a kérdés halaszthatlan sürgősségére, indítványozza, hogy az egyesület ezen kérdésben végrehajtó bizottsággá alakuljon s a sajtó utján, népgyűléseken és a Home Secretaryhez menesztendő deputáció utján a felebbezés behozatala érdekében mindent kövessen el. II. Javitó iskolák Angliában. Mr. D u g d a 1 e nem régiben egy javaslatot terjesztett a parlament elé a fiatal gonosztevők javítása érdekében. Ennek célja : feljogosítani a bíróságot arra, hogy a bűnösnek talált fiatal gonosz tevők büntetéssel ne sújtassanak, hanem javításuk céljából javítóiskolákban helyeztessenek el. A mostani jogrendszer szerint a iizenhatodik életévüket be nem töltött ifjak elitéltetésük esetén tegalább tíz napra fogházba szállíttatnak s csak azután helyeztetnek el javító-iskolákba. D u g cl a 1 e szerint ezen idő teljesen elég ahhoz, hogy erkölcsiségük megmételyeztessék s ha nem is válik lehetetlenné, de mindenesetre megnehezittetik a javítás hasznos munkája. III. Feltételes szabadon bocsátás Belgiumban. Belgiumban a feltételes szabadonbocsátás codificationális munkálatainak főbb elvei következők: A szabadságbüntetésre Ítéltek feltételesen szabadlábra helyezhetők, ha büntetésük felét, mindenesetre azonban három hónapot kitöltöttek. Visszeesés esetén legalább hat hónap töltendő ki s csak akkor bocsátható szabadon az elitélt, ha büntetésének kétharmadát elszenvedte. Az életfogytig tartó szabadságbüntetésre ítélt tíz év múlva, a visszaeső tizennégy év múlva helyezhető szabadlábra. A feltételes szabadság visszavonható. Ha a szabadság két annyi idő alatt nem vonatott vissza, a mennyi még a büntetésből kitöltendő volna, az elitélt teljesen visszanyeri szabadságát. Azon esetben, ha később kitűnik, hogy az elitélt büntetendő cselekményt követett el föltételes szabadon léte idején, akkor, habár az emiitett idő le is telt volna, a szabadonbocsátás visszavontnak tekintendő azon napon, midőn a cselekmény elkövettetett. A szabadonbocsátást az igazságügyminiszter rendeli el a felügyelő-bizottság ajánlatára. A visszavonás joga — az ügyész meghallgatása után — az igazságügyminisztert iileti. Azon esetben, midőn hat hónapnál hosszabb tartamú büntteés nem szabatott ki, a bíróságnak jogában áll a büntetést bizonyos időtartamig, a mi öt évet meg nem haladhat, felfüggeszteni. Ha az elitélt ezen időn belül újabb büntettet vagy vétséget nem követ el, az esetben az Ítélet hatályát veszti. Ezen intézkedés sokban hasonlít az Angliában dívó béke biztosításához, mely habár más alakban, a Z a n a r d e 11 i-féle olasz javaslatban is feltalálható. Ezen intézkedésnek jogosultságát abban keresik, hogy ha visszaesésnél a nagyobb bűnösségre, fokozottabb veszély mellett súlyosabb büntetés szabandó, praeventive a bűnözéstől való visszatartás ilyes intézkedések által jogosult, főkép akkor, mikor az amúgy is csekély jelentőségű vétség egészen izolált a vádlott életében. Vargha Ferenc, kir. cüügyész B -Gyulán. Sérelem.* Milyen gyorsan dolgozik a mohácsi kir. járásbíróság? A következő esetet nem mint unicumot közlöm, hanem mint olyat, mely ép azért oly sérelmes, mert mindennapi igen sok bíróságnál. — Csak nemrég is volt hasonló eset közölve. — Hir szerint az igazságügyi minister ur figyelemmel kiséri becses lapjuknak »Sérelmek« című rovatát.** A közóhajnak tenne tehát eleget, ha az e fajta visszaéléseket megszüntetné. A mohácsi járásbíróságnál az ingatlan árverés megkéretik még 1888. április elején. — 1,052/88. sz. a. árverés 1888. április 10-én elrendeltetik s foganatosítására egy alig kevesebb, mint öt hónapi határidő tűzetik ki. — Az árverés e határnapon, 1888. szeptember 1-én megtartatik, akadálytalanul jogerőre is emelkedik, ez ugyanazon év szeptember 19-én 3,216,88. sz. a. tudomásul vétetik és a sorrendi tárgyalás megtartására egy nem * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindigtudafandó. A szerkesztőség. " Nem egyszer volt alkalmunk erről meggyőződni. A szerkesztőség. kevesebb, mint hat hónapi határnap (ls89. márczius 19.) tűzetik ki. Előre látható, hogy ezekhez hasonlók lesznek a későbbi időközök is, mig végre az utalványozó végzés a bírói letéthivatalI hoz kerül foganatosítás végett, mi mellett figyelembe veendő, hogy e végrehajtás szabad folyását a felek közül senki sem akasztja meg. Hogy ily körülmények között végrehajtási törvény, mint a I hiteuörvények fontos kiegészítő része, ekként illusoriussá tetetik s I hogy az ily visszaéléseket igazságügyünk érdekében irtani kell: j abban, ugy hiszem, mindnyájan megegyezünk. Dr. Kiss Károly, bpesti ügyvéd és 1'est-Pilis-^ottnwgye t. t. ügyésze. Irodalom. Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási javaslat irányeszméi felett. Irta: Dr. Friedmann Bernát, h. ügyvéd Budapesten. Pfeiffer Ferdinánd bizománya. 1889. L. 54. Ára 40 kr. Szerző a javaslat irányeszméit következő feliratú fejezetekben tárgyalja: bírósági szervezet; a személyes szabadság garanciái; vádrendszer: védelem ; közvetlen szóbeliség. Egyik másik intézkedéssel ugyan nem ért egyet, de nagyban és egészben mind e felsorolt szempontoknak eleget tesz — szerző nézete szerint — a javaslat, Szerző azonban a legfőbb vívmánynak tekinti egyáltalán, hogy végre-valahára a törvényjavaslat elkészült, mert úgymond, oly államnak, melynek a XIX. század végén sincsen még bűnvádi eljárási szabályzata s ugy mint századok előtt, most is csak a gyakorlat ingadozó és változó megállapításai szerint jár el a jogszolgáltatás ezen a határozott formákra leginkább szoruló terén, nincs ideje bevárni, mig az elvek harca mind e kértlésre nézve befejezve lesz. Ily államnak sietnie kell, hogy ugy, a hogy e téren is elfoglalja helyét valahára a modern államok közt Beküldetett: »T>J agyar könyvkereskedelmi s z oj kásjog.« Egybeszedte Benkö Gyula. Külön lenyomat a »Jog«ból. Budapest, 1889. Pallas írod. és nyomdai rvtrs. Ara 30 kr. | Olvasóink figyelmét újból felhívjuk ezen a mult év folyamán lapunkban megjelent és már azóta is számos irodalmi perben hézagpótlónak bizonyult, nagy gonddal összeállított dolgozatra. Igazságszolgáltatásunk sommás kisebb polg. és telekkönyvi téren. Irta Bereghy Endre. Ungvár, 1888. Szerző sajátja. Ara 40 kr. Megjelentek.: 1888. évi törvénycikkek díszes vászonkötésben. I Vastag kötet. Ára 4 frt. Félvászonkötésben 3 irt 20 kr. R á t h Mór kiadása Budapesten. Előfizetőink az előbbit — a díszkötéaü kiadást — 3 frt 20 kr.-ért, a félvászoukötésü kiadást 2 frt 80 kr.-ért kaphatják kiadóhivatalunk utján. — Magyar jo^ászejryleti értekezések. Alapitványaink és a legfelső felügyeleti jog. Irta : Csorba Ferenc. — A magyar büntető törvénykönyv büntetési és börtönrendszere. Irta: dr. Kelemen Mór. — Fegyházaink betegedési és halálozási és légürtav talmi viszonyai. Irta . A t z é 1 Béla. — A birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat. Irta : dr. Székely Miksa. Franklin társulat kiadása. Vegyesek. Követésreméltó példa. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság vezetője : K i s s Károly járásbiró ur — a mint értesülünk — már hosszabb idő óta ép oly célszerű, mint eredményében üdvös eljárást honosított meg. Ugyanis azon ügyeket, melyekben vidéki bíróságok a végrehajtásnak hivatalból leendő foganatosítása iránt kerestetnek meg, nyilvántartásba véteti s ha a megkeresett vidéki bíróságtól a végrehajtás foganatosításáról 45 nap alatt értesítés nem érkezik, a megkeresés sürgős foganatosítását, illetve az esetleg fenforgó akadályok közlését hivatalból megsürgeti s az eredmény soha el nem marad. A ki a vidéki bíróságok legtöbbjénél fenálló ügymenetet ismeri s a ki tudja, hogy évenként több százezer frtra rug azon követelések összege, melyek ép az ily megkeresések sónapokon át elhúzódó foganatosítása folytán válnak behajthatlanokká, csak az fogja ezen intézkedés célszerű és üdvös voltát teljes mértékben méltányolhatni. Vajha e jó példa minél számosabb követőre találna ! Az ügyvédi szólásszabadság kérdésébez. A budapesti ügyvédi kamara: A fegyelmi eljárásnak hely nem adatik. Kisebb kötelességszegés miatt azonban panaszlott ügyvéd az 1871.