A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 5. szám - Az országos közegészségügyi tanács felülvéleménye a Pribil-ügyben

42 A. JOG. A fentebbiekben körvonalozott álláspontunkhoz képest a tilalomellenes elidegenítés érvénytelensége egyedül az oltalmazott fél érdekében áll fenn; a miből következik, hogy az utóbbi az elidegenítéshez utólag hozzájárul, avagy a tilalommal egybekapcsolt jogáról lemond, akkor az elidegenítési ügylet következtében netán tényleg végbement traditio is érvényessé válik. Ezen eseten kivül azonban a tilalomellenes elidegenítés által sértett felet minden lehető jogeszközzel fel kell ruházni, hogy — ha egyébként absolut hatályú tilalomra hivatkozni képes — jogát teljes mértékben érvényesíthesse. Ehhez képest épségben hagyatván az oltalmazott félnek az a joga, mely szerint bizonyos körülmények közt (p. o. a feltétel függése alatt vagy utóöröklés esetében) a tilalommal terhelt tulajdonostól a teljesítés tárgyára nézve biztosítást követelhet, 17(1 az a fél, a kinek érdekére a tilalmi rendelkezés szolgál, feljogosítandó arra, hogy a tilalom által védett igényét a tilalmi rendelkezés megalkotásánál contemplált időpontban, alakban és terjedelemben nemcsak a vele közvetlen kötelmi viszonyban álló terhelt fél ellen érvényesíthesse, hanem a tilalom által lekötött dolog kiadását annak minden más birtokosától az ezen dologra vonatkozólag fentartott jog tartalmának megfelelő keresettel követelhesse, a nélkül, hogy előbb a tilalomellenes elidegenítés formaszerű érvénytelenítését lenne kénytelen kieszközölni. A kereset petituma pedig arra irányulhat, hogy az, a ki a tilalomellenes elidegenítésből kifolyólag a dologra vonatkozó közvetlen jogot formál vagy gyakorol, a tilalom által védett jogot nemcsak ismerje el, hanem hogy mindazt teljesítse, a mi az ezen jog gyakorlása elé gördített akadályok elhárítása végett megkívántatik.180 Ha azonban a tilalom utján biztosított jog érvényesítésének időpontja vagy egyéb előfeltételei még be nem következtek, avagy akkor is, ha ezt az oltalmazott fél az elidegenítés érvényességét vagy érvénytelenségét illetőleg felmerülhető kételyek eloszlatása végett szükségesnek találja, keresetet indíthat az iránt is, hogy a fenforgó controversia declaratorius Ítélettel döntessék el;,sl a mennyiben pétiig telekkönyvileg kitüntetett tilalommal ellentétes s e szerint eredetileg érvénytelen bekeblezés teljesítése által nyilvánkönyvi jogaiban sérelmet szenvedett, a telekkönyvi törlési perinstitutomot veheti igénybe.182 Lehetnek azonban esetek, a melyekben a most jelzett praejudicialis keresetek akkor, midőn a tilalom által védett jog teljes anyagi tartalmára nézve még nem érvényesülhet, célra nem vezetnek, avagy a fenforgó concret körülmények közt sikerrel igénybe nem vehetők; má.s tekintetben pedig képzelhető a tényállás olyatén alakulása is, a mely mellett a kártéritéshezi jog, mely a tilalmi viszonyban közvetlen kötelezett gyanánt jelentkező fél ellenében feltétlenül, a tilalomellenes elidegenítésnél közreműködő harmadik személy ellen pedig akkor érvényesíthető, ha ez — a tilalmat ismerve — a dolgot ismét tovább adja, a tilalom létjogosultságának előfeltételét képező jogi érdek megóvását illetőleg (sokszor ugyan csak az időelőttiség miatt) elegendő szálljon át, a telekkönyvi tulajdonos ezen ingatlanok felett nincs jogosítva rendelkezni s illetőleg intézkedése folytán telekkönyvi bejegyzések nem teljesíthetők. (Dtár VIII. Í73.) ; Curia 1884. évi 5,873. sz. A tulajdonjognak telekkönyvileg feljegyzett oly korlátolásai, melyek hivatalból nem törölhetők, minden további bejegyzés iránti kérelem elintézésénél tekintetbe veendők, habár a korlátozások olyanok, melyeket az anyagi jog az ingatlanok szabad forgalmának szempontjából meg nem enged. ÍB. J. T. IX. köt. 11. m.) Relatíve hatálytalan bejegyzés példáját csak a következő eset nyújtja. L e g f. Ítélőszék. 1872. évi 8,695. sz. . íHitbizom. helyettesítéssel terhelt vagyonra is engedhetők a haszonélvező tulajdonos ellen telekkönyvi bejegyzések, azonban mindig azon határozott kijelentéssel, hogy ezek a várományosok jogainak sérelmére nem lehetnek. (Dtár r. f. X. mut. 186 ) V. ö. Z 1 i n sz k y — I m 1 i n g. Tkvi rendtartás III. kiadás 213. 1. 179 V. ö. E n t w u r f 133., 1,815., l,818.é s 1,004. §-ai. Molive. I. 261. 1. V. 96. 1. 180 A kereset természetesen különböző lesz a szerint, a mint a keresetindításra feljogosított fél a dologra vonatkozólag vagy tulajdoni igényt vagy | más jogot támaszthat. Az előbbeni esetben tulajdoni keresettel (rei vindicatio, | actio negatoria) léphet fel, az utóbbi esetben pedig azt fogja követelni, hogy a birtokos a dolgot a fentartott jog gyakorlása végett adja ki. Egyébiránt 1. erre nézve U n g e r i. m. II. köt. 148. 1. 35. jegyz. Szász polg. törvény- | könyv 2,535. §. Motive I. köt. 215. 1. > Rechte gegen den nicht geschützten ! Erwerber bei relativem Veráusserungsverbot« és I. 259. I. » üebundenheit des bedingt Verpflichteten hinsichtlich rechtlicher Verfügung bei bedingten Uebertragungsgescháften usn.« Apáthy i. m. 83. 1. A jogérvényesítését gától akadályok elhárítása közzé tartozik természetesen az is, hogy az érvényesített jog telekkönvvi bejegyzése is lehetővé tétessék. 131 L. U n g e r i. m. 148. 1. ls-' M. kir. Curia. 1887. évi 8,622. sz. Ítélete B. J. T. XVI. kötetének 22. melléklapján. garanciát nem nyújt. És miután a kereseti kérelem oly alakba foglalásának, hogy a tilalom ellenére jogszerző harmadik az elidegenített dolgot a felperesi minőségben fellépő jogosult féltő; különböző elidegenítőnek tartozzék visszabocsátani, jelentékeny perjogi nehézségek állják útját: m nyilvánvaló, hogy — az imént vázolt helyzetbeír és megfelelő correctivum nélkül — az a fél, a kinek javára a tilalom rendelve van, a tilalomellenes elidegenítés megtörténte után is tétlenségre volna kárhoztatva mindaddig, mig joga a kereset indításra megérik.184 A védtelenség emez állapotának megszüntetése nézetünk szerint akként eszközölhető, ha — az oltalmazandó érdek szem előtt tartása mellett — az a fél, a kit a tilalom terhe illet, a ki a tilalom megszegésével a dolgot elidegenítette, a kitől azonban a tulajdon, vagy a lekötött tárgyra vonatkozó másnemű dologi jog a tilalom ellenére jogszerző harmadikra jogérvényesen át nem szállt,18"' feljogosittatik, miszerint azon vagyoni ellenérték egyidejű felajánlása mellett, a melyet tőle az elidegenítési ügylet tartalmához és egyéb körülményeihez képest az elidegenítési ügyletnél közreműködött másik fél a dologi jog meg nem szerezhetése in' dókából követelhet (9. §.), a dolgot revindikálhassa.186 Erre való tekintettel az oltalmazott félnek jogában áll követelni, hogy a vele szemben közvetlenül kötelezett (tilalommal terhelt tulajtionos) a revindicatio jogának igénybevételére itéletileg köteleztessék. Hátra van még annak a kértlésnek megoldása, vájjon az elmondottak alkalmazhatóságára nézve különbséget tesz-e az, hogy az elidegenítési jogosultságnak elvonása általában az elidegenítés, vagy csupán csak a terhelés tilalmának alakjában történt? Mi azt tartjuk, hogy a tulajdon szabadságát korlátozó rendelkezések szorosan magyarázandók s ez okból az elidegenítési tilalom által ugy az alienatio translativát, mint az alienatio constitutivát, a terhelési tilalom által azonban csak az utóbbit tekintjük kizártnak. (4. §. 15. bek.) 187 Az országos közegészségügyi tanács felülvéleménye a Pribil-ügyben. Irta : Dr GRUBER LAJOS, budapesti ügyvéd. »A J o g« f. é. 1. számában az e sorok feliratát képező cím alatt egy cikket tettem közé, melyben azt irtam, hogy a buda189 Ezeket a nehézségeket a német tervezet is felismeri, de főleg abból a szempontból, hogy a legtöbb esetben a tilalom által védett obligatorius igény a harmadik ellen nem évényesithető, (1 M o t i v e III. k. 441. »Construction der Verdinglichung des Theilungsausschlusses«) s ezért pl. a tényleges osztály kizárását valóságos dologi korlátozássá minősítvén, ily esetben a jogviszonyt az elidegenítési tilalom keretében szabályozhatónak nem tartja . »Díe Beschrankung der Befugniss, dle Theilung zu verlangen, wird als eine cigenartige dingliclie Belastung zugelassen, welche statt des Grundstiickes den Antheil eines Miteigenthümers zum Gegenstande hat, und dem Genossen subjectiv dingliche Befugnisse verschafft« i. k. 442. 1. V. ö. Entwurf 949. §. A mi álláspontunk mellett azonban, mely szerint a tilalmi rendelkezés érvénye a lekötött dologra vonatkozó közvetlen jogi érdektől függ, hasonló expediensre szükség nincsen. (Fennebb 5. §. D. 4.) 131 Randa igen helyesen mondja ugyan, hogy a tilalomnál egy harmadik személynek főleg a tilalomellenes elidegenítés megtámadhatása miatt kell érdekelve lennie, mert ha ily érdekelt fél nem volna — úgymond : »Wem soll die Vindication des veráusserten Gutes zustehen ?« (i. m. 197. 1. 38. jegvzet), azonban azt megfejtetlenül hagyja, hogy mi történjék akkor, ha a tilalom által oltalmazandó fél az elidegenítés időpontjában még keresetet nem indíthat ? 186 L. fenébb a 141. jegyzetet. 136 Az ilyen revindicatio, melynek egyébiránt az absolut semmiség hivei feltétlenül helyt adnak, a relatív jogellenesség elméletének elfogadása esetén sem ütközhetik törvényes akadályba, mert az a kötelmi viszony, melyre a tilalom ellenére birtokban lévő harmadik hivatkozhatik, feljogosítja őt ugyan arra, hogy a dologi jogátszállás jogi és téuybeli akadályainak elhárítását, mint kötelmi teljesítést az elidegenítővel szemben követelje, azonban a tulajdonkereset elhárítása végett oly kifogást nem emelhet, melynek alapján felperestől a dolog birtokba adását, vagy arra vonatkozólag valamely más dologi jog gyakorlásának eltűrését igényelhetné, mert a szövegben jelzett köziilmények közt az oltalmazol) fél érdeke az elidegenítő személyében összpontosul. Az elidegenítő kereshetőségi jogosultságát a német tervezet is elismeri, a midőn ugyan nem minden nehézség nélkül, de mégis eszközölhetőnek tartja: »dass der durch das Verbot Geschützte die dinglichen Ansprüche des Veráusserers sich abtreten und mit den^ abgetretenen Ansprüchen das verausserte Recht in das Vermögen des Veráusserers zurückbringen, und dort mit seinem obli^atonschen Recht ergreifen können. (Motive III. 450. 1.) 137 Ellenkező nézeten van Z li n s z k y-1 m 1 i n g. (Tkvi rendtartás III. kiadás 244. 1.), azt állítván, hogy a terhelési tilalom az elidegenítési tilalmat is magában foglalja, mert ellen esetben az átruházó akarata meg fogna hiúsulni. Mi azonban a restrictiv magyarázatnak adunk elsőbbséget.