A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 4. szám - Elévült váltó birtokosának jogai a váltókezes ellen

34 ÍL j o a. 12. az ügyet újból elintézi, a végrehajtást megrendeli és kiadja ; 13. ismét megy az ügy irodába, kivezetik, bevezetik, kiosztják, a végzést 2 példányban leírják, a végrehajtónak kiadják, ki végezze kötelességét; ki a 15 kr. behajtását 1 frt eljárási díj, 1 frt igényhirdetési díj felszámitása s bíróilag történendő megállapítása mellett szivesen meg is teszi, hiszen 15 krt könnyen talál az ügyvédnél, a végrehajtási jegyzőkönyv nyomtatott szövegébe csak egy tételt ir be, lefoglal első alkalommal 1 drb 150 frtos vadászfegyvert, másszor egy 40 frtos órát s igy tovább ; 14. jelentését beadja a bírósághoz, körüljárja a jelentés az igtatót, kiadót, hivatalfőnököt, előadót s újból referálnak, be- és kivezetnek, irodában 2 példány költségmegállapitó végzést irnak, expediálnak stb., stb., de még tovább folytatni unalmas és felesleges is ; elég az hozzá, ha végül befoly a 15 kr., a sok jelentés, intézkedés stb. után legvégül a számadást előírásban kivezetik, jelentést tesznek, az iratokat irattárba helyezik, az eljárást tudomásul veszik s az irodaáltalány megnyerte a 15 krt, de mit nyert az igazságügyi tárca s mit az igazságszolgáltatás, azt én nem tudom, de hogy mindkettő vesztett és pedig sokat vesztett, azt tudom, de hogy mennyit, azt kiszámítani a feltaláló bíróra bízom ; én csak megjegyzem még, hogy ezeu sokoldalú teendő mellett hányszor lett igénybe véve a bíró, hivatal főnök, kiadó, iktató, irodaszemélyzet, kézbesítő, végrehajtó s mennyi hivatalos papír, tinta, (pardon, a tintát újabban az egyesek maguk veszik, mert a hivatalossal nem lehet írni) toll fogyott el s igy mennyi drága időt vett igénybe a 15 kr., ha mindezt az időt és értéket, ugy az elfoglalt személyek fizetését is számitásba véve. a 15 kr. sokszorosan meghaladó értékébe került a kincstárnak, azt merem állítani, míg e mellett mi természetesebb, minthogy ezen sok holmi haszontalan tenni való egyéb érdemleges ügyek elintézésére hátráltatólag hat, innét származhatnak a hátralékok s egyéb nem épen elismerést nyerhető dolgok. Mindezek után arra kérem első sorban a 15 kros irásdíj feltalálóját, azután e sorok tisztelt olvasóját, lenne szives megmondani, hol és minő §-ban van hasonló esetben a felzet előirva s miből meríthető annak jogossága, mert ha volna, ugy meggyőződésemből mondom, másutt is alkalmaznák s a mi fő. a hivatalos bélyegszemlék alkalmával a kérdés felmerült volna, már pedig 12 évi Muraszombatban való ügyvédkedésem idejében ily eset elő nem fordult s ily felzetek ezelőtt itt sem követeltettek. Azon reményben zárom be hosszadalmas, megvallom unalmas, de némi tekintetben tanulságos soraimat, vajha a nagyméltóságú igazságügyminiszterium róla tudomást venne s ép ugy, mint a sommás keresetek felzeteit, mint elő nem írottakat, beszüntette, ezen esetben is a bíróságokat egyöntetű és szabályos eljárásra utasítaná. Horváth György, viuras-ombati iigyvé d. Irodalom. A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata. A hivatalos összeállítás szakaszaihoz és tételeihez. Irta: Lasitz Pál, pénzügyministeri fogalmazó, a (ra. kir. p. ü. közig, bíróságnál. Szerző sajátja. Budapest, 1889. Ara 3 frt o. é. A munka Madarassy Pálnak, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elnökének van ajánlva. Több mint 30 éve annak, hogy a bélyeg- és illetékkötelezettség nálunk is meghonosult, de ugy látszik, még mindig rövid idő arra, hogy az az iránti érdeklődés, az arra vonatkozó ismeretek elsajátítása az ügy fontosságának megfelelő mérvben fejlődött volna. Altalános ugyanis a panasz, hogy a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása a helyes pénzügyi közigazgatás és igazságszolgáltatás, valamint a társadalmi élet és intézményei igényeinek nem felel meg. Egész halmaza van abban azoknak az intézkedéseknek, a melyek csakis magából az összeállításból csak nagy nehezen tájékozhatok s helyes alkalmazásuk az összes polgári igazságszolgáltatás és a közigazgatás teréről olyan és annyi tanulmányt igényelnek, a mire igen kevés ember tudja magát elszánni. Épen azért nem fejlődhetett előbb annak irodalma sem. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság működésének 1884. jan. 1-én történt megkezdésével a bélyeg és illetékek iránti pénzügyi igazságszolgáltatás is egy, az addigitól eltérő új irányt vett. A m. kir. pénz ügy ministerium a pénzügyi közig bíróság határozatait az érdekelt nagy közönség részére is hozzáférhetővé ' akarván tenni, nagy horderejű intézkedést tett, midőn a bíróság ! döntvényeinek és más elvi jelentőségű határozatainak a «Pénzügyi Közlöny« mellékleteként való kiadását elrendelte. A gyakorlati élet különleges eseteire vonatkozó bírósági határozatok most már megvilágítják a bélyeg- és illetékszabályok egyes szakaszait és az illetéki díjjegyzék nem eléggé tiszta s több és határozottabb körülírást és talán szerencsésebb fogalmazást igénylő tételeit. Öt nagy kötet ilyen elvi jelentőségű határozat áll már rendelkezésre a bíróság 5 évi gyakorlatából. Igen természetes, hogy a ki most már a bélyeg- és illetékekre vonatkozó pénzügyi igazságszolgáltatás anyagát akarja | ismertetni, azt kellő célszerűséggel csakis a hivatalos összeállítás egyes szakaszai és a díjjegyzék egyes tételeire való tekintettel s az azokra vonatkozó határozatok tárgyszerű beosztása által teheti. Egy ilyen gyakorlatias kézikönyvet állított össze szerző és ! pedig a hivatalos összeállítás illető szakaszaihoz beosztva az 1887. évi XLY. törvénycikkben foglalt módosításokat és újabb intézkedéseket, minden szakasznál és tételnél csoportosítva az oda tartozó határozatokat, néhol gyakorlati példákkal téve könnyebben felfoghatóvá a különleges tételek lényegét s lehetőleg kimerítve ! a bélyeg- és illetékek iránti pénzügyi igazságszolgáltatás egész anyagát. Nagy szükség volt egy ilyen kézikönyvre minden irányban. A pénzügyi közigazgatás emberei sok felesleges munkától szabadulnak meg annak használata által, mert az alkalmazásnál szükséges anyagot keilő világításban egy helyt megtalálhatják s ha azt megértik és helyesen alkalmazzák és teljesitik a felek kérelmét ott, a hol kell, az által a pénzügyi bírósághoz intéztetni szokott felebbezések száma is lényegesen csökkenni fog. Az ügyvédek s egyáltalában a nagy közönség pedig ennek a kézikönyvnek használata által abba a helyzetbe jutnak, hogy az általuk fizetendő bélyeg és illeték tekintetében, mint maga szerző is előszavában megjegyzi, magukat tájékozhatják s csakis azokban az esetekben felebbeznek, a melyekben indokolni is képesek lesznek a fizetési meghagyások és az alsóbb fokú határozatok elleni kifogásaikat s az által magukat sok költségtől és csalódásI tói lesznek képesek megmenteni. A munka anyagának rendkívüli nagy terjedelmét az oda tartozó ismeretek különféleségénck és sokaságának szükségessége I által igényelt szakértelem és erős akarat lengi át. Nem kimélte szerző az időt és erőt attól, hogy kézikönyvét mindenkire nézve könnyen és célszerűen használhatóvá tegye s az által elérte azt, hogy ezen a téren egyfelől a pénzügyi közigazgatásnak és igazságszolgáltatásnak, másfelől pedig a nagy közönségnek és a szakirodalomnak igen nagy szolgálatot tett. Vajha minél többen foglalkoznának a pénzügyi közigazgatás és igazságszolgáltatás egyes ágazataival ilyen irányban és ilyen szellemben! Egy p. ü. közig. bíró. Az Úrbéri birtokrendezési ügyeket és azokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyazó munkára hirdet előfizetési felhívást Baky Gedeon, ny. kir. tszéki biró s köz. és váltó-ügyvéd. Szerző munkája összeállításánál szem előtt tartotta — mint mondja — nemcsak az ITii. évtől a mai napig hozott törvényeket és rendeleteket, hanem a felsőbíróságok ide vonatkozó határozatait is és igyekezett mindezt a laikus és nem jártas tudni vágyók előtt is megérthető módon tárgyalni, hogy nemcsak a birák és ügyvédek, hanem a telekkönyvi betétek szerkesztésével s az úrbéri rendezés iolytán szükségessé vált telekkönyvek átalakításával foglalkozó telekkönyvvezetők, az úrbéri munkálatokat teljesítő mérnökök, a községi jegyzó'k, sőt a jogtanuló ifjúság is minden utánnézés nélkül hü képét nyerhessék az úrbéri s ezzel rokon jogviszonyoknak s minden ide vonatkozó felvilágosítást magából a munkából megszerezhessenek. Az előfizetési ár o. é. 4 frt és 18>9. márc. hó 15-ik napjáig Székely Simon szabadkai könyvkereskedő s nyomdatula.klonoshoz Szabadkára lesz küldendő. A mü a sajtót f. évi május hó utolján fogja elhagyni. Bolti ára 5 frt lesz. Vegyesek. A közadós letartóztatása a csődbíróság által. Érdekes jogi kérdés merült fel a mult napokban a budapesti kir. tvszék előtt. Csődtörvényünk 121—124. §-ai azokról az esetekről intézkednek, midőn a csődbíróság a közadós letartóztatását rendelheti el. Egy előfordult esetben a hitelezők csődöt kértek az adós ellen. A törvényszék a csődnyitásnak vagyonhiány miatt nem adott helyet, hanem a csődtörvény 87. §-a értelmében az eskü letételére határnapot tűzött ki. Az adós az eskületéti határnapra nem jelenvén meg, a hitelezők az adós letartóztatását kérték. A törvényszék, mint csődbíróság, elrendelte ugyan a letartóztatást,