A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 52. szám - A törvényszékek felebbviteli hatásköre. 2. [r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 52. számához. Budapest, 1889. december 29-én. Köztörvényi ügyekben. Valamely imaszéknek a megszerzése a szerzőt csak arra jogosltja fel, hogy a templomban az istenitisztelet alatt ülhet és csak magára a megszerzett helyre aű használati jogot, annálfogva nem tekinthető, ellenkező kikötés hiányában oly szerzésnek, a moly magát a hitközséget, vagyis az összes hivők egyetemét a templom feletti tulajdonjogában olykép korlátolná, hogy ezeu az ő talaj* douát képező templomépületben a hitközség szükségleteihez s a folyton szaporodó tagok számához képest, az egyesek használatára átengedett ima<zékek állagának sérelme nélkül, habár egyesek előtt felállítandó új imaszéksor emelése által változásokat ne tehessen. A budapesti kir. ítélő tábla : Az ügy érdemében hozott 7,1)713,88. számú elsöbirói Ítéletet megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A m. kir. Curia 4,955/89. számú ítéletével, a melylyel a kir. ítélő táblának a jelenlegi felperes és pertársai által az alperes hitközség ellen indított sommás visszahelyezési perében 15,395/87. szám alatt hozott Ítéletét, a felhozott indokoknak elfogadása mellett helybenhagyta, már kimondotta, hogy az által, miszerint a tétényi izraelita hitközség a templom karzatának szükségessé vált meguagyobbitása folytán felperes nejének széksora elé egy új széksort állított fel, felperes neje az ő imaszékének birtokában megliáboritottnak nem tekinthető és hogy új imaszéksor felállítása által, habár a kilátás ez által a hátsó sorokból csökkent is. felperes neje imaszékének tulajdonképeni rendeltetésében zavart nem okozott. A dolog ily állásában azon kereseti kérelemnek, hogy alperes hitközség felperes neje részére az újonnan felállított széksorban egy új széket adjon, avagy a régi szék visszavétele mellett ennek állítólagos 200 frt eredeti vételárát felperesnek megfizesse, annál kevésbé lehetett helyt adni, mert egymagában valamely imaszéknek megszerzése a szerzőt csak arra jogosítja fel, hogy a templomban az isteni tisztelet alatt ülhet és csak magára a megszerzett helyre ad használati jogot, annálfogva nem tekinthető, ellenkező kikötés hiányában, a minőt pedig felperes nem bizonyított, oly szerzésuek, a mely magát a hitközséget, vagyis az összes hivők egyetemét a templom feletti tulajdonjogában olykép korlátolná, hogy ezen az ő tulajdonát képező templom-épületben a hitközség szükségleteihez s a folyton szaporodó tagok számához képest, az egyesek használatára átengedett imaszékek állagának sérelme nélkül, habár egyesek előtt felállítandó új imaszéksor emelése által változásokat ne tehessen és mert kivált felperes azt nem is állította, hogy ő oly feltétel alatt szerezte volna meg neje székét a volt első sorban, hogy a hitközség azon jogáról lemondott, miszerint ezen sor elé újabb széksort emelhessen. Nem lévén tehát ily helyzetben az megállapítható, hogy alperes felperes nejét imaszékének használatában jogellenesen megháborította, sem az, hogy ennek szerződésellenes cselekmény által vagyoni, illetve magánjogi kárt okozott: felperes keresete egészen alaptalannak bizonyult; miért is őt az elsőbirói Ítélet megváltoztatásával elutasítani kellett. A in. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. (1889. okt. 9. 1,180. sz.) Ha a törvénytelen gyermek akkor hal el, a mikor a tartási kötelezettség már az atyát terheli, ez esetre nincs törvénye* idapja annak, hoiry a tényleg felmerült temetési költséget kizárólag az anya fedezze. A gyermektartási perekben az apaság megállapítása nem olyan önálló kérdés, mely a tartásdíjtól elkülönítve, előzőleg szükségképen volna kimondandó. A budapesti I-Iir. ker. kir. jiirásbiróság': Ha felperesnő főesküt tesz arra, hogy az A) alattiban irt gyermek szülését megelőzött 6 és 10 hónapok közötti időszakban alperesen kivül más férfival nemileg nem közösült, az esetre köteles alperes az A) alatti anyakönyvi kivonat szerint született gyermeknek i1/., hónapi tartásdíja fejében 7 frt tőkét és 34 frt 80 kr. perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperesuőnek megfizetni. A bíróság felperesnőt keresetének többi részével elutasítja. Indokok: A bíróság mindenekelőtt megjegyzi, hogy miután a gyermek a per folyama alatt meghalt, csak a gyermek halála napjáig járó tartásdíj és a szülési, gyógytári és temetési költségek iránti kereset képezi elbírálás tárgyát. Felperesuő a kihallgatott két tanú egybehangzó vallomásával teljesen bebizonyította azon körülményt, hogy alperes a vélelmi időszakban vele nemileg közösült, ezen körülmény az apaság vélelmét állapítja meg alperesre nézve. Mivel azonban azon esetben, ha a gyermek anyja a vélelmi időszakban más férfival is közösült, a vélelem erre nézve is fenforog és igy ezen két, esetleg több férfira nézve fenforgó vélelem egymást lerontja, az apaság megállapítása tekintetéből az is lényeges és döntő körülmény, vájjon a nő az alperesül megnevezett férfin kivül mással nem közösült-e. Minthogy pedig alperes azzal védekezett, hogy felperesuő a vélelmi időben mással is közösült és ezen állításának bizonyítása végett felperesnőt a tagadó főesküvel kínálta meg, melyet az elfogadott: ezen döntő körülményre vonatkozó főesküt felperesnönek megítélni és alperesnek, mint természetes apának tartási kötelezettségét ezen eskütől kellett függővé tenni. A tartásdíj havi 6 frttal számítva állapíttatott meg felek vagyoni s társadalmi állására való tekintettel. A szülési, gyógyszertári és a temetési költségek iránti keresettel felperes azért utasíttatott el feltétlenül, mert mindezen kiadások olyanok, a melyek a megítélt tartási díjban már bent foglaltatnak és a melyeknek külön fizetésére az állandó bírói gyakorlat szerint a természetes apa nem kötelezhető. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja a főeskü szövegére vonatkozó azzal a helyesbítéssel, hogy felperes az iránt tartozik a főesküt letenni : »hogy az 1887. évi december hó 27-étől 1888. április 27-ig terjedő idő alatt más férfival, mint alperessel nem közösült«, továbbá azzal a változással, hogy emez eskü letétele esetére az alperest 11 frt 54 kr. temetési költség megtérítésére is kötelezi. Indokok: A felperes részére odaítélt főeskü szövegében a kérdéses gyermek fogamzásának időszaka nem eléggé szabatosan jelöltetvén meg, az eskü szövege e tekintetben helyesbítendő volt. A temetési költségre vonatkozólag : ha a törvénytelen gyermek akkor hal el, a mikor a tartási kötelezettség már az atyát terheli, ez esetre nincs törvényes alapja annak, hogy a tényleg felmerült temetési költséget kizárólag az anya fedezze s illetve, hogy az atya, a kinek tartási kötelezettsége a gyermek elhalálozása folytán megszűnik, még a temetési költség megtérítésére sem köteleztessék; ennélfogva az alperest a részéről kifejezetten beismert temetési költség megtérítésére is kötelezni kellelt. Ezzel a helyesbítéssel és változtatással, egyebekben az Ítélet felhozott indokolása alapján s illetve azért hagyatott helyben, mert a kihallgatott tanuk vallomásával bizonyítva van az alperes ama beismerése, hogy a kérdéses gyermek fogamzásának időszaka alatt a felperessel közösült és mert a gyermektartási perekben az apaság megállapítása nem olyan önálló kérdés mely a tartásdíjtól elkülönítve, előzőleg szükségképen külön volna kimondandó(1889. okt. 5. 21,658. sz.) Azon körülmény, hogy alperesek ismeretlen tartózkodásnak, nem szolgálhat okul arra, hogy felperes a főeskü általi bizonyítástól megfosztassék, inert az ügygondnok az ismeret en tartózkodásúakat teljes joggal képviseli s igy a kinált főesküt képviseltjei részére elfogadhatja, esetleg visszakínálhatja. (M. kir. Curia 1889. okt. 8. 452/89. sz.) Az árraszéknek hatósági ügykörébe tartozó ingatlanok elárverezése és ily árverés alkalmával a legtöbbet igérő általi megvétele végérvényuyel csak az esetben hir, ha az árverési eljárás ténye az illetékes árvaszék által jóváhagyatván, az eladási