A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 52. szám - A törvényszékek felebbviteli hatásköre. 2. [r.]

fl JOG. netaláni akadályt bejelenteni köteles. Az elsöbiróság előtt a felebbezési eljárás tartama alatt netalán folytatandó eljárásban szükséges iratok és ha ezek a felebbezési eljárásban sem volnának nélkülözhetők, azoknak szükséges másolata, illetőleg kivonata visszatartandó. 19. §. A felebbezés első példánya a bíróságnál megtartandó a többi példányok a felebbező ellenfeleinek, a felzet pedig a felebbező ügyvédének hivatalból kézbesítendő. Ha a felebbező ellenfele az elsöbiróság előtti ügyvéd vagy oly meghatalmazott által volt képviselve, kinek kezéhez az első- j biróság határozatai kézbesítendők voltak, a felebbezés kézbesiiése ennek kezéhez, különben pedig a félnek saját kezéhez teljesítendő. 20. §. Az ellenfél ügyvéde az idézési időköz első kétharmadában a felebbező ügyvédének előkészítő iratot köteles kézbesíteni, melyben a felebbezési tárgyalás alkalmával előterjesztendő kérelmét, valamint új tényállításait, nyilatkozatait és bizonyítékait közli. A kézbesítés bizonyítása az átvevő ügyvédnek az előkészítő irat azon példányára vezetett Írásbeli elismervénye által történik, a mely a 25. §. értelmében a bíróságnál leteendő. Ha a felebbező ügyvéde a kézbesítő ügyvédtől különböző helyen lakik vagy az átvételt vagy elismerését megtagadja, az irat hivatalos kézbesítés végett a felebbezési tanács jegyzőjénél benyújtandó. Ha az idézési időköz 8 napnál rövidebb, előkészítő irat közlése nem szükséges. 21. §. Ha valamelyik fél további ily tényállításokat, bizonyítékokat vagy kérelmeket akar a szóbeli tárgyaláson előterjeszteni, melyekre az ellenfél ügyvédje előzetes tudakozódás nélkül előreláthatólag nem nyilatkozhatik, azokról az ellenfél ügyvédjét az • előbbi §. értelmében kézbesítendő irattal idejekorán, azaz cly időben köteles értesíteni, hogy a tudakozódás a szóbeli tárgyalás előtt megtörténhessék. Ha a tárgyalás kellő előkészítés hiánya miatt elhalasztatik, a szükséges előkészítő iratok közlésére a biróság tüz határidőt. 22. §. A felebbezéshez és a további előkészítő iratokhoz az abban hivatkozott és a fél birtokában levő okiratok, az ügyvéd által hitelesített másolatban csatolandók. Ha az okiratnak csak egyes részei bírnak jelentőséggel, elég azoknak az ügyvéd által hitelesített kivonatát csatolni. 23. §. Minden fél köteles, ha arra kellő időben fel lett szólítva, a birtokában lévő okiratokat, melyekre a felebbezésben, illetőleg előkészítő iratában hivatkozott a tárgyalást megelőzőleg a felebbezési tanács jegyzőjénél letenni. E letétel előleges felszólítás nélkül is eszközölhető. A letételről a letevő ügyvéd az ellenfél ügyvédét mindkét esetben a 20. §. értelmében kézbesítendő irattal értesíteni tartozik. Az okiratok megtekintésére az értesítéstől számítandó 3 nap áll nyitva. A felebbezési tanács elnöke az érdekelt fél kérelmére a határidőt meghosszabbíthatja vagy meg is rövidítheti. A határidő megrövidítéséről az ellenfél a letételekről való értesítéssel egyidejűleg értesítendő. 24. §. Az ügyvédek az okiratokat egymással bíróságon kívül is közölhetik. A közlésről az ellenfél ügyvéde Írásbeli elismerést tartozik adni. 25. §. A tárgyalás előkészítésére váltott iratok egy példánya mellékleteivel együtt a bírósági iratokhoz leendő csatolás végett a tárgyalást megelőzőleg a felebbezési tanács jegyzőjénél idejekorán leteendő. 26. §. A felek a szóbeli tárgyaláson az előkészítő iratok tartalmához nincsenek kötve és az előkészítő iratok tartalma az ügy eldöntésénél csak annyiban vehető figyelembe, a mennyiben a tárgyaláson szóval előadatott. A fél azonban, ki a tárgyalás előkészítésére vonatkozó kötelességének (12., 20-25. §§.) eleget nem tesz, ha a tárgyalás a kellő előkészítés hiánya miatt az ellenfél kérelmére vagy hivatalból elhalasztatik, az okozott költségekben a 100. §. értelmében elmarasztalandó. Hogy az előkészítő iratokban foglalt beismerés mennyiben tekinthető bíróságon kívüli beismerésnek és mint ilyen, mily bizonyító erővel bír, a biróság a körülmények figyel mbe vételével itéli meg. HARMADIK FEJEZFT. Szóbeli tárgyalás. 27. §. Az elnök vagy a biróság által kitűzött tárgyalási határnapok a kitűzés sorrendjében tárgyalási naplóba bevezetendők. Az ügyeknek felhívása a határnapon azon sorrendben történik, a melyben azok a tárgyalási naplóba bevezettettek. Ugyanezen sorban történik az ügyeknek tárgyalása is, a mennyiben a biróság mást nem rendel. A felhívás a kitűzött óra előtt meg nem történhetik. 28. §. Ha az ügy felhívása alkalmával egyik fél sincs jelen, az eljárás mindaddig szünetel, mig valamelyik fél ellenfelét az elnök által kitűzendő tárgyalási határnapra meg nem idézi. Ha még az ülés folyamán mindkét fél megjelen, a biróság bármelyik fél kérelmére elrendelheti, hogy a tárgyalás, a felhíváskor megjelent felekkel befejezett tárgyalások után, ugyanazon ülésben megtartassék, esetleg pedig a tárgyalás megtartására azonnal újabb határnapot tű/. 29. §. A felek a felebbezési biróság előtt élő szóval tárgyalnak. Szóbeli tárgyalás helyett iratokra hivatkozni nem szabad. Iratok felolvasása csak ott engedhető meg, hol azok szószerinti tartalma irányadó. 30. §. A szóbeli tárgyalás vezetése a törvény korlátai között az elnököt illeti meg. Az elnök nyitja meg a tárgyalást, hivja fel a feleket szólásra s vonja meg a szót azoktól; ő kérdezi ki a kihallgatandó személyeket, ő zárja be a tárgyalást s hirdeti ki a biróság határozatait. Az elnök gondoskodni tartozik arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalást nyerjen, mindazonáltal a tárgyalás hosszadalmasság s a dologra nem tartozó kitérések által ne zavartassék s megszakítás nélkül lehetőleg ugyanazon határnapon befejeztessék. 31. §. Az elnök gondoskodni köteles, hogy a felek homályos kérelmeiket, tényelőadásaikat s nyilatkozataikat felvilágosítsák, hiányos tényelőadásaikat s bizonyítékaikat kiegészítsék s általában a szükséges nyilatkozatokat megtegyék. Köteles továbbá a hivatalból figyelembe veendő körülmények felderítésére ügyelni. E végre az elnök a felekhez kérdéseket intézhet. Ily kérdések intézésére a biróság minden egyes tagja is jogosítva van. Kérdéseket a felek is indítványozhatnak. 32. §. Ha az elnök valamely intézkedése vagy kérdése, úgyszintén a biróság valamely tagjának kérdése ellen a felek vagy a biróság valamely tagja kifogást tesznek, a biróság dönt. 33. §. A biróság a tényállás felderítése végett az egyik vagy mindkét fél személyes megjelenését, a félhez intézendő kérdések előleges közlése mellett vagy a nélkül elrendelheti. Szükség esetében a biróság a fél személyes megkérdezését kiküldött vagy megkeresett bíró utján is eszközölheti. A biróság belátása szerint itéli meg azon körülménynek befolyását, ha a személyes megjelenésre idézett fél elegendő ok nélkül meg nem jelen, vagy a hozzá intézett kérdésekre nem felel. 34. §. A biróság a tényállás felderítése céljából elrendelheti, hogy a fél a birtokában lévő okiratokat, melyekre hivatkozott, bemutassa; továbbá, hogy származási táblákat, terveket, vázakat és más felvilágosító rajzokat terjeszszen elő. A biróság telekkönyvi kivonatokat, továbbá más bíróságnál vagy hatóságnál lévő iratokat, melyekre a felek valamelyike hivatkozott, hivatalból is beszerezhet. A biróság elrendelheti az idegen nyelven szerkesztett okiratoknak hites tolmács fordításában való bemutatását. A biróság elrendelheti, hogy a bemutatott vagy beszerzett iratok bizonyos időn át az iratok mellett csatolva, vagy a jegyzőnél letéve maradjanak. 35. §. A biróság a fél által beszerezhető okirattal bizonyítható körülmények tekintetében egyéb bizonyítás mellőzésével okirati bizonyítást kívánhat. 36. §. A biróság a per bármely szakában megkísértheti a jogvitának vagy egyes vitás kérdéseknek egyezségi elintézéséi. E célból a felek személyes megjelenését is elrendelheti, vagy őket kiküldött, vagy megkeresett biró elé utasíthatja. Az egyezség eskütől, egyes ténykörülmények bebizonyításától, vagy egyes vitás kérdések elbírálásától is függővé tétethetik. Ily esetben a biróság tevékenységét a vitás kérdések elbírálására szorítja s egyebekben ítéletét a felek megállapodására köteles alapítani. (Folytatása következik.)