A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 51. szám - A közigazgatási bíráskodás

A JOG. 437 hajtók szerkesztése alatt Békés-Csabán új lap indult meg, melynek feladata lesz a végrehajtók érdekeit képviselni. Mi csak örülünk, ha az igazságügynek, bár alárendeltebb, de mégis felette fontos közegének önálló szakirodalmi képviselője akadt Az eddig meg­jelent két szám gondos szerkesztésről tanúskodik. Előfizetési ára a kétszer hónapjában megjelenő lapnak 4 frt. Megjelentek. Döntvénytár. Uj folyam, XX111. kötet. Budapest, 1889. Franklin-társulat kiadása. — Tárgy­mutató a döntvénytár új folyamának XI XXII. köteté­hez. Franklin-társulat kiadása. Budapest, 1889. Irodai napló ügyvédek, kir. közjegyzők, hitelintézetek és kereskedők számára az 1^90. évre Kiadja a Deutsch M.-féle müintézet: Czettel és Deutsch. E naptár ugy díszes kiállításánál, mint célszerű berendezésénél fogva igen hasznavehető és címtári részében is teljes megbízható, mert abban a folyó évi dec. l-ig terjedő lakváltoztatások és kinevezések vannak feltüntetve. Vegyesek. Törvényjavaslat a felebbvitelról a sommás eljárásban. Előadói tervezet. A magyar kir. igazságügyminiszter megbizásából készítette : P1 ó s z Sándor. Az igazságügy miniszter előzékeny­ségéből megkaptuk e nagyjelentőségű törvényjavaslatot. Egyelőre közöljük felosztását és főbb elveit. A tervezet négy címből áll 159. §-bam Az első cim, mely a felebbezésröl szól, 5 fejezetre oszlik : 1. Általános határozatok (1-8. §.). 2. A felebbezési tárgyalás elökészitése (9—26. §.). 3. Szóbeli tárgyalás (27 — 7i>. §.). ,4. Bizonyítás (73-87. §.). 5. Határozathozatal (88 — 115. §.). A második cím a felülvizsgá­latot (116-142. §.), a harmadik a felfolyamodást (113-146. §.) és a negyedik a vegyes és átmeneti intézkedéseket (147—159. §.) tartalmazza. A javaslat nemcsak a felebbvitelt szabályozza, hanem ki­terjed a járásbíróságok hatáskörének új szabályozására is. Azok hatásköre ki fog terjedni a birtokbirósági és örökösödési perekre 500 frt értékig. A bíróság a bizonyité kokat szabadon mérlegeli. A felebbezés tekintetében kicmelendők a következők: A járásbirósági ítéletek ellen a felebbezések fölött a kir. törvényszékek határoznak. Ez esetben az ügyvédi képviselet köte­lező. A felebbezés előkészítő iratok alapján a törvényszékek külön felebbezési tanácsokban szóbeli tárgyalás után döntik el. A felebbezési bíróság a bizonyítás újra felvéte­1 é t elrendelheti. A felebbezési bíróságok Ítéletei ellen csupán valamely jog­szabály megsértése miatt felülvizsgálatnak van helye a kir. C u r i á n. Felfolyamodásnak is van helye a járásbíróság vég­zései ellen a kir. törvényszékhez, esetleg a táblához és a Curiához. Mélyen az eddigi eljárásba vágó újításokat létesít e nagy­fontosságú javaslat, melyre természetesen beható bírálatban vissza fogunk még térni. Hirek a Curiáról. A tanácsok beosztása a kir. Curián a jövő évbe^is nagyban és egészben ugyanaz marad, mint a lefolyt évben. — Értesülésünk szerint újévvel Lassel, Puscariu, Hajdú, Horváth és Balló curiai birák szándékoznak nyugdíja­zás iránti kérvényeiket benyújtani. - ASuhay curiai bíró halála folytán megüresedett curiai bírói állás betöltése azon okból késik, mert ezen állás betöltéséhez a horvát bánnak is van hozzászólása, illetve előterjesztési joga. Jelöltek gyanánt emlegetik : Rakodczai volt kir. táblai birót, jelenleg zágrábi septemvirt, továbbá a hor­vát származású Herich-Tóth soproni törvényszéki elnököt és Mar­ceglia kir. táblai birót és a fiumei ügyek előadóját. Ezen kivül néhány horvát képviselő is aspirál ezen díszes állásra. A pestvidéki törvényszékre méltán irányul az ország figyelme, mert ez jelenleg az új telekkönyvi betéti munkálatok nevelő iskolája. Itt képződnek ki a betéti munkálatok keresztül­vitelére hivatott, állandó székhelyhez nem kötött telekkönyvibirák, kiknek száma jelenleg hétre rug. Mellékesen legyen megjegyezve, hogy ha a betéti munkálatok az eddigi tempóban haladrak, vég­eredményük nem valami kecsegtető lesz. Mert ha a munkálat 7—8 évig elhúzódik, ezen idő elteltével ugyanott fogunk állani, a hol a munka megkezdése előtt állottunk. Nagyobb pénzáldo­zatok nélkül a betétmunkálatok latba vethető eredményre nem igen fognak vezetni. — A pestvidéki törvényszék egyebekben azon asszonyokhoz hasonlít, kik híresek arról, hogy róluk semmi különös mondani való nincsen. Derék elnöke, M a j o v s z k y vezetése alatt a 12,000 számra terjedő bűnügyeket, 8,500 számra terjedő polgári I ügyeket, a 35,000 számra terjedő telekkönyvi ügyeket, a 80 számra terjedő báuyaügyeket csendesen és alaposan elvégzi és restanciája alig van. Ez alapos elintézést igazolja a felsőbíróságok helyben­hagyó ítéleteinek rendkívül kedvező száma. Rendes biró ezen j törvényszéknél a már emiitett 7 székhelyhez nem kötött bírón | kivül 15 van, kik közül 2 - Garai és Vöröshlarthy — már hosszabb idő óta gyöngélkednek, a nélkül, hogy az ügymenet ' e miatt jelentékenyebb megakadást szenvedne. A törvényszékhez | beosztott 8 járásbii óság közül csak kettő: azócsai és szent­| e n d r e i hagynak kívánni valót hátra. — Dacára ezen kedvező jelentésünknek, idején valónak látjuk az igazságügyminiszter figyel­mét arra felhívni, hogy a pestvidéki törvényszék, mely annak ide­jében a magyar alkotmány visszaállítása után csakis a nemes vármegye iránti conniventiából lett újból alkotva, nagyon könnyen j és minden megrázkódás nélkül viselhetné el a pesti kir. törvény­| székkel való egyesítést. Könnyen lehetne ezesetre egy kerületi polgári és külön fenyítő törvényszéket alkotni és ekképen Budapest j főváros területén egységesebb judicaturát létesíteni. Ajánljuk ezen jóakaratú tanácsunkat az igazságügyér megfontolásába. Ügyészi körökben némi aggodalmat keltenek a számra I nézve folyton emelkedő m'o n s t r e pörök, melyek tárgyalása óriási . apparátust igényel és a reájuk fordított munkával és költséggel 1 semmi arányban sem álló eredményeket szül. Okát ennek keresik a felsőbb bíróságoknak azon mindinkább előtérbe lépő gyakor­latában, hogy a még oly laza összeköttetésben álló ügyek ösz­szesitését rendelik el, a hozott Ítéletek feloldása mellett. Az italmércsre. vagy az italoknak kismértékben való el­' adására engedélylyel biroknak csődbejutása esetére, azoknak bűntett vagy vétség miatti, illetve jövedéki kihágás miatti elitéi­• tetése alkalmából az 1890. évi január hó 1-től kezdve hozandó ' jogerőre emelkedett határozatok az illetékes pénzügyigazgatósággal is közölve lesznek az igazságügyministernek idevágó körrendelete alapján. Nyomozó levelek. Több felmerült eset alkalmából a m. kir. igazságügyministerium körrendeletet bocsátott ki az iránt, hogy I az igazságügyi hatóságok, különösen a kir. járásbíróságok, az általuk kiadott nyomozó leveleket ezentúl ne a társbiróságokkal [ közöljék, hanem egyedül és kizárólag csakis a hivatalos rendőri i közlönyben tegyék közzé, mely utóbbi minden csendőrőrshöz hi­vatalosan megküldetik és utóbbi részéről nyomozás tárgyává étetik. A fegyelmi vagy* bűnügyi Ítélettel hivatalvesztésre itélt birák, vagy bírósági hivatalnokok illetményeinek megszüntetése körül eddig követett gyakorlat egy újabb igazságügyministeri kör­rendelet alapján olyképen megváltoztattatott, hogy jövőben a hivatalvesztésre ítéltek fizetése azon hó, lakpénze pedig azon évnegyed végével szüntettetik meg, melyben a hivatalvesztést ki­mondó határozat jogerőre emelkedett; a felfüggesztés folytán visszatartott félfizetés is az azt követő hó 1-sö napjától kezdve szüntettetik meg. A jogász-egyletben f. hó 11-én folytattak a megindult eszmecserét a jogi szakoktatás reformjáról. Manojlovich Emil elnökölt s három nagyobb felszólalás történt. Pártos Béla előadása nyitotta meg a vitát, ki után Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő szólalt fel, végül Hoffman Pál egyetemi tanár is szólt a tárgyhoz. Pártos Béla ugy véli. hogy a jogegyetemen a nemzetgazdaságtan­ból és észjogból kevesebb óra is elegendő ; a kanonjog tanítása pedig egy­előre a fele-óraszámra szállítandó le, mert ha remélhetőleg a mielőbb életbelépő polgári házassági intézmény által valahára egységes házassági jogunk lesz, az egyházjog már csak történeti értékkel fog birni. Az igy nyert órák a sociologiára és összehasonlító jogtudományra fordítandók. A jogakadémiákat megszüntetendőknek mondja és helyettük inkább még két egyetem állítandó i föl. A tanszabadság csak kellő fegyelem mellett állapítandó meg. Fejlesz teni kell az ifjúság jellemét és kötelességérzetét. Igazságos szigor legfőbb elv a vizsgálatoknál. A joghallgató adjon számot minden év végén arról, hogy mit és mikép tanult az év folyamán ; ez csak komoly, évenkint egy­szeri vizsga által eszközlendő. Katalógus olvasandó, de mérsékelten. Tüzetes gond fordítandó a tanításnál a gyakorlati irány emelésére is. Végül szükségesnek tartaná annak kimondását, hogy az egyetemi tanár egyszersmind országgyűlési képviselő ne lehessen, mert behozza az egyetemre a pártszellemet. Fenyvessy Ferencz azt hiszi, hogy a mai rendszer nem felel meg a tudományos képzettségnek, még kevésbé a gyakorlati iránynak. Azt kívánja, hogy állítsanak föl egy igazi egyetemet tudományos tanférfiakkal, a kik a tanszabadság tiszta levegőjében legyenek fáklyavivöi a nemzeti culturának. A budapesti és kolozsvári »doktor­gyárak« által osztogatott doktori diplomák ma már gúny

Next

/
Thumbnails
Contents