A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 51. szám - A közigazgatási bíráskodás

436 A JOG. mezei rendőri ügyek és a vadak által okozott károk iránt folyamatba tett keresetek utaltathatnak a kisebb polg. eljárás alá, hanem csak azon rendelkezést tartalmazza, miszerint szintén kisebb polg. peres eljárásra tartoznak a mezei rendőri ügyek és a vadak által okozott kártérítést tárgyazó keresetek is, csakhogy a 11. §. többi bekezdéseinek rendelkezésétől eltérő magasabb értékhatár mellett s ebből folyólag azt tartom, hogy ezen 4. pont a törvény szövegéből teljesen kihagyatott volna, ha az abban megjelölt keresetek részére ugyancsak 50 frt értékhatár lenne megállapítva, a mennyiben e pontban nem a benne elősorolt ügyekre, hanem az értékhatárra van a súly fektetve. Véleményemet megerősítve látom az 1881. évi L1X. t.-c. 13. §-a által is, mert ebben sincsenek a kártérítési keresetek kifejezetten a sommás eljárásra utasítva s mégis senki sem vonhatja kétségbe, hógy kártérítési keresetek sommás perutra ne tartoznának s ha azokat az első pont alapján s az előirt értékhatárok között sommás perutra tartozóknak qualificáljuk — épen elfogadhatjuk azokat az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §. első pontja szerint s 50 frt értéket meg nem haladólag kisebb polg. peres eljárás alá tartozó s pénzköveteléseket tárgyazó keresetnek is. Igen örvendenék, ha nézetem tévessége felől e becses lap tisztelt olvasói közül valaki meggyőzne. Fényes Akos, kir. alját ásbiró Élesden. X. Miként indítandó meg a hagyatéki eljárás ? (Felelet.) A »J o g« f. évi 49. számában dr. G. budapesti ügyvéd ur által feltett nyilt kérdésre a következőkben adom véleményemet: Miután öreg Bárdos József leszármazóiról a családi értesítők G. ügyvéd ur kezében vannak s a feltett kérdésből kivehetőleg ifj. özvegy Bárdos Józsefné vélt örököse a kérdésben forgó telekkönyvi ingatlannak s csupán a Gregus Anna halotti bizonyítványának hiánya miatt nem indíthatja meg az örökösödési eljárást, a pprdts. 522. §-a alapján Bagó Gergely, mint ifj. özv. Bárdos Józsefné jogvevője a pprts. 40. §-ában irt bíróság előtt Gregus Annának holttá nyilvánítása iránt keresetet indíthat s ennek lejáratása után az örökösödési eljárás megindítható lesz és Bagó Gergely a megvásárolt ingatlan tulajdonjogának nevére bekebelezését is eszközöltetheti. K'öllö Ignác, kir. aljegyző Csik-Szent-Mártonban. S é r e1e m. * Milyenek az elintézések a kir. táblán? (A budapesti kir. ítélő tábla méltóságos elnökének nagybecsű figyelmébe.) Fésűs Mihály m.-ittebei lakos a n.-becskereki kir. törvényszék 1877. évi 2,174. p. sz. a. kelt beszavaló végzése alapján 1877. évi 2,737. els. sz. a. bekebelezett tulajdonosává válta m.-ittebei 83. sz. tjkvben felvett ház, háromnegyed telek föld és két szőlő felének ; édesanyja utáni öröklés címén. Telekkönyvi kétségtelen tulajdonát édes atyja Fésűs Sándor, mostohája és ezek révén több telekkönyvön kivüli vevő jogtalanul eltartóztatván, a bekebelezett tulajdonjog alapján birtokkeresetet indítottam, mely irányult: a) a házra vonatkozó tulajdonközösség árverés utjáni megszüntetésére ; b) a földek felének birtoklására, illetve kiadására ; c) elvont hasznok megtérítésére. A n.-becskereki kir. törvényszék 1887. évi 5,397 p. sz. a. és a budapesti kir. itélő tábla 1889. évi 17,004. p. sz. a. kelt Ítéletével — érdemben egybehangzólag helyt adván a keresetnek, az 1881. évi LIX. t.-c. 48. §-a alapján kielégítési végrehajtást kértem és nyertem a n.-becskereki kir. törvényszék 4,612/1889. sz. végzésével arra nézve, hogy: 1. a 94. ö. i. sz. házra vonatkozólag árverés tartassák; 2. a peres 3/4 telek fele ügyfelemnek tettleg átadassék; 3. alperesek 522 frt elvont hasznokat és a perköltségeket megfizessék. E végzést alperesi ügyvéd megfelebbezte, egyebek között oly fél érdekében is, ki elmakacsoltatott s kit a perben nem képviselt; s e felebbezés, recte felfolyamodás alapján a * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan' előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen I rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ba kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig. budapesti kir. itélő tábla 44,C 34/1889. p. sz. a. hozott végzésében kimondja: hogy a kielégítési végrehajtás iránti kérvényt, — tehát egészben s igy még a készpénzbeli marasztalást illetőleg is, e 1 u t a s i tj a s a foganatosított végrehajtást hatályon kivül helyezi. Es most következik a — mondjuk ki nyíltan és bátran — jogszolgáltatási botrány, mert az indokolás szórói-szóra ez: Az 1855. évi dec. 15-én kelt telekkönyvi rendelet 84. §-ának c) pontja a jogerejű bírói határozatokat jelöli meg a bekebelezés alapjául szolgálható közokiratoknak. A rendeletnek ez az intézkedése az 1881. évi LIX. t.-c. 48. §-ában foglalt rendelkezésével hatályon kivül nem helyeztetvén, a tulajdonjog bekebelezése csak jogerejű birói határozatok alapján rendelhető el s igy (?) felperes kielégítési végrehajtást nem kérheU. íme egy végzés, mely ötös tanácsban hozatott és j o gorvoslattalmeg nem támadható, a tkvi rtsnak t u1 a j d o n j o g-b ekeblezést tárgyazó rendelkezését alkalmazza egy végrehajtási ügyben, melyben tulajdonjogi bekeblezésről egy szó sem fordulelő, elő sem fordulhat, mert hiszen az egész per alapját az immár 12 év óta bekebelezett, vita és megtámadás tárgyává soha nem tett, felperesi tulajdonjog képezi. Két egybehangzó ítéletre a fél é v e k i g várhat s ha megvan, ha törvényadta jogával élve magának a végrehajtás kérése és foganatosítása által jelentékeny költségeket okozott, akkor megtörténhetik az igazságügyi nagy reformok közepette, hogy a végrehajtási ügyekben végső fórumnak odaállított kir. itélő tábla ötös tanácsban végzést hoz, melynek indokolásából azt kell következtetnem, hogy az egész tanács nem tudta, miről van szó, mert a törvényben való járatlanságot a táblán feltenni sem tudok. A budapesti kir. itélő tábla nagyméltóságú elnökéhez pedig a fenti incidens alkalmából azon tiszteletteljes és alázatos kérdéssel bátorkodom járulni, havajona tanácselnöki ellenőrzés létezi k-e még s ha igen, miben nyilván n 1 az? Dr. Orsó M. n.-becskereki ügyvéd. Irodalom. Az államigazgatás és igazságszolgáltatási jog alapvonalai. Stein Lőrinc után Kautz Gusztáv jogakad. igazgató. Uj kiadás. Budapest, 1870. Kiadja: Ráth Mór. Ára 3 frt. Stein alapvető dolgozata az államigazgatás és igazgatási jogról méltán megérdemli, hogy minden a közügyekkel foglalkozó szakember és laikus kezén forogjon. Csakis ezen körülmény teszi indokolttá, hogy a kiadócég ezen már 1871-ben megjelent nagybecsű munkát új címkiadásban bocsátja közre. Nem ártott volna azonban egy kis függelékben az igazgatási jognak újabb fejleményeiről is számot adni és az újabb e tárgy körüli szakirodalmat ismertetni. A nemzetközi börtönügyi bizottság közleményei (Bulletin de la Commission penitentiaire internationale) új folyamának III. és IV. füzetei megjelentek. Igen dús tartalmukból kiemeljük a következő nagyobb érdekű közleményeket : C a n o n i c o tanulmányát a részegségről a büntetőjog szempontjából; F u c h s a rabsegélyzés történeti fejlődéséről irt értekezését; H e r b e 11 e dolgozatát Franciaország börtönügyének szervezéséről; V o i s i n a hatósági felügyelet alá helyezett gyermekek elhelyezéséről javítási szempontból; végre számos jelentés és vélemény, melyek a jövő évben a Szt.-Pétervárott tartandó börtönügyi congressus tárgyaira vonatkoznak. A nemzetközi bűnügyi egyesület közleményei (Mittheil ungen der internationalen kriminalistischen Vereinigung) 3. füzete. Tartalma: Jelentés a bűnügyi törvényhozásról 1888 — 1889. évben ; jelentés az egyesületnek Brüsselben, 1889-ben tartott első közgyűléséről és végre különféle értesítések. Telekkönyvi tanácsadó. Szerkesztette Bereghy Endre, zombori kir. segédtelekkönyvvezető. A szerző sajátja. Ungvárt, 1889. Ara 3 frt 50 kr. Véletlenül alkalmunk volt az utolsó napokban egy törlési keresetet beadni; kíváncsiságból kerestük a tanácsadóban az idevágó intézkedéseket, a tanácsadó azonban mélyen hallgat e materiáról. Izleltetőnek enuyi elég volt; egyéb részeiben a munka elég hasznavehetőnek és a számos irománypélda által szükséget pótlónak bizonyul. »Birósági végrehajtók közlönye« cím alatt Radnóti Adolf szászvárosi és Goldglanz V. Ignátz maros-ludasi végre-