A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 50. szám - A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat. 3. [r.] (Befejező közlemény)

418 A JOG. Franciaországban a békebiráktól, kik itt az egyes bíróságokat képezik, a törvényszékekre felebbeztetnek az ügyek, így van ez Belgiumban is, mely azzal egyöntetű bírósági szervezettel bír. Olaszországban a conciliatoriktól a pretorhoz s a prétoroktól a törvényszékekhez történik a felebbezés. Spanyolországban az egyes municipalis biráktól szintén a törvényszékekre vitetnek fel a perek. A német államokban hasonlóan ezen rendszer van meghonosulva. Ez alkalmaztatik Poroszországban, Badenben, Bajorországban stb. A porosz törvényhozásban erre egyik föindokul szolgált a feltörvényszékek munka-helyzetének megkönnyebbítése. »Das Bedenken — mondják indokaik — ob nicht die Zahl der Berufungen allzusehr vermehrt und den Gerichten des zweiten Rechtszuges eine zu grosse Last aufgebürdet werden vvürde, ist nicht für begründet erachtct worden ; die Berufungen werden unter die Appellationsgerichte und die ord;iitlichen Collegialgerichte vertheilt.« További indokok : »Die Neuerung, dass die Berufung von den Urtheilen der Einzelrichter an die ordentlichen Collegialgerichte des ersten Rechtszuges geht, erscheint aus rnehreren Gründen angemessen. Zunáchst besteht ein Missverháltniss darin, dass gegen das Urtheil eines Einzelrichters an ein Kollégium von fünf Richtern eines höheren Gerichtshofes Berufung eingelegt werden soll; sodann machen die Gegenstánde, wclche den grösseren Theil der vor dem Einzelrichter zur Verhandlung gelangenden Processe bilden, eine genaue Kenntniss der localen Verháltnisse wünschenswerth, welche eher bei den náher befindlichen ordentlichen Collegialgerichten, als bei den entfernteren Appellationsgerichten zu erwarten ist; endlich würde die grössere Entfernung der einen bedeutenderen Sprengel umfassenden Appellationsgerichte den Verkehr der Partéién mit ihren Sachwaltcrn unverháltnissmássig erschweren und vertheuern, in der Regei es auch unmöglich machen Beweise durch Abhörung von Zeugen und Sachverstándigen ohne zeitraubende und kostspielige Requisitionen zu erheben.« 8 De ezen érveknek bármily fontosság tulajdonittassék s bármennyire el van is ezen felebbezési rendszer terjedve a nyugot-európai államokban, mégis meg lehet engedve azon kérdés: vájjon összeegyeztethető-e az mindenben a jog és jogszolgáltatás érdekeivel s a tökéletesb igazságügyi politika követelményeivel ? és vájjon olyan megbizhatók-e már nálunk az e 1 söfo1yamodású bíróságok alapos judicaturájuk tekintetében, hogy e z e n fe 1 e b favitel i functió is rájuk b i z a t h a t i k, szemben különösen azzal, hogy ezen törvényszékek azután számos ügyben végleg fognak ítélni? Szóval elérkezett-e már nálunk a fejlődés azon foka az elsőfolyamodású bíróságoknál, mint másutt volt, midőn ezen újitást behozták ? Nézetem szerint a tökéletesb igazságszolgáltatás biztosítékai sokkal inkább feltalálhatók az önálló felebbviteli bíróságokban, mint a felebbezési hatáskörrel felruházott elsőfokú tőrvényszékekben. Valódilag azon jogbiztositékokat, melyeket a felebbezés intézménye nyújt, ezen vegyes rendszerben fel nem találhatjuk. És ez önkényt folyik a felebbezés intézményének jogi természetéből és szükségességének indokaiból. (Befejező cikk következik.) y A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat. Irta: ZIMÁNYI ALAJOS bpesti kir. közjegyző. ^ (Befejező közlemény.*) Az öröklési eljárást tárgyazó törvényjavaslatról W e i n m a n r. Fülöp kartársunk által készített tervezetre vonatkozó észrevételeink 2 Motive zu dem Entwurfe einer Processordnung. Pag 147. * Az előző cikkeket 1. a »Jog« 48. és 49. számaiban. során e lapok mult számában azon okokat fejtegettük, melyeknél fogva a tervezetben felvett első címet: »Átalános határozatokról hiányosnak tartjuk és kilátásba helyeztük, hogy jelen számban szórói-szóra közöljük azon tervezetet, melyet mi »Átalános határozatod cím alatt mind a szerkezet szabályossága, mind pedig a törvény megismerése s érthetősége végett célszerűbbnek tartunk. Habár a már előadott okokon kivül még számos indok volna elősorolható véleményünk igazolására, de hogy cikksorozatunk terjedelmességét elkerüljük, mindjárt áttérünk az »AtaIáuos határozatok« címnek szó szerinti közlésére, ugy a mint mi azt célszerűbbnek véljük. Atalános határozatok: 1. Halálozás bekövetkeztével a helybeli községi elöljáróság a haláleset-felvételt haladék nélkül hivatalból, holtnak nyilvánítás esetén pedig a hagyatéki bíróság utasításából eszközli és a haláleset felvételi ivet legkésőbb nyolc nap alatt a hagyatéki ügyben illetékes királyi járásbirósághoz két példányban beterjeszti. 2. Ha a haláleset felvétel alkalmával a községi elöljáróság azt tapasztalja, hogy az örökhagyó örökösei ismeretlenek, vagy tartózkodási helyök nem tudatik, avagy a hagyatéki javak kezelése és fentartása körül veszély esete forog fenn : ugy tartozik a hagyatéki javakról a leltárt azonnal felvenni, e javak biztonságáról gondoskodni és azok kezelését a hagyatéki bíróság további intézkedéséig megbízható egyénre bizni. 3. Ha a hagyatéki biróság a hozzá beérkezett halálesetfelvétel adataiból azt látja, hogy : a) örökhagyó végrendeletet hagyott hátra: e végrendelet kihirdetése, esetleg a szóbeli végrendeletnél alkalmazva volt tanuk kihallgatása iránt intézkedik ; b) ha pedig az örökösök vagy hagyományosok között kiskorúak, vagy gondnokság alattiak vannak: ugyr az illető gyámhatóságot hivatalosan megkeresi az iránt, hogy a/, öröklési eljárásnál azok képviselése végett gyámot vagy gondnokot nevezzen ; c) ha az örökösök ismeretlenek, vagy tartózkodási helyök nem tudatik, azokat hírlapi hirdetés utján felhívja, hogy hatvan nap alatt jelentkezzenek, tartózkodási helyöket, esetleg meghatalmazottjuk nevét és lakását bejelentsék. Ezen hirdetményi határidő sikertelen elteltével részökre, ugyszinte a bűn-ügyben netalán letartóztatottak részére ügygondnokot nevezzen. 4. A mint a fentebbi pontokban jelzett adatok beérkeztek, a hagyatéki biróság a haláleset-felvételt, leltárt és a hozzá beérkezett egyéb adatokat az 1877. évi XXXV. törvénycikk és a/. 1886. évi VII. törvénycikk alapján a királyi közjegyzőnek, mint hagyatéki biztosnak adja ki a végett, hogy ez a leltározást — ha még meg nem történt volna — eszközölje, az öröklési eljárás folyama alatt szükségesnek mutatkozó bizonyítékokat, nyilatkozatokat az érdekelt felek utján beszerezze, a törvény által előirt tárgyalásokat vezesse. 5. A hagyatéki biztos által eszközlendő tárgyalások és beszerzett bizonyítékok által tisztába hozandók mindazon kellékek és kérdések, melyek az öröklési jogról szóló törvény értelmében az örökség megszerzéséhez és az egyéb igények kielégítésének elintézéséhez szükségesek ; és pedig : a) a hagyaték cselekvő és szenvedő állapotának az érdekeltek közbejöttével való megállapítása; b) az örökösök, hagyományosok, kötelesrészre jogosítottaknak az örökség vagy hagyomány elfogadása iránti nyilatkozata ; c) ugyanezen érdekelteknek, ugy az örökhagyó hitelezőinek a hagyaték elleni igényök jogcímének, arányának, módozatainak meghatározása; d) az osztály, vagyon-közüsség, vagyon-felosztás, biztosítás, zárlat, árverés kérdéseiben azokra vonatkozó nyilatkozatok felvétele ; e) az örökösi igazolványok, a hagyatéki ingatlanok birói átadása s telekkönyvi átíratása iránti megállapodások rendezése ; f) esetleges ellentétes igények s nyilatkozatok felvétele ; g) hagyatéki gondnok, zárgondnok, pergondnok alkalmazása, hatásköre és azok számadása tárgyában az érdekelt felek nyilatkozatainak felvétele ; li) minden egyéb, a hagyatéki eljárás folyama alatt felmerült oly kérdések tisztázása, melyek az öröklési jogról szók) törvény értelmében a hagyatéki biróság határozatainak előkészítéséhez megkívántatnak. 6. Ez eljárás közben törvényileg előirt határidőket a királyi közjegyző, mint hagyatéki biztos kitűzi, a hirdetményeket közzéteszi, az idézvényeket kiadja.