A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 49. szám - Nézetek a büntetőtörvény módosítása tárgyában. 4. [r.]

414 Í1JOG. Vegyesek. | Apátliy István -;• A magyar jogtudományt nagy veszteség érte. Egyik legkiválóbb képviselője, A p á t h y István, hosszú fájdalmas szenvedés után folyó hó 4-én jobblétre szenderült. Nevével össze van kapcsolva a tágabb értelemben vett kereskedelmi jogtudomány fellendülése és a kereskedelemjogi codificatio megalapítása hazánk ban. Minden pályán, melyet megfutott munkáséletében, kiválóbb állást foglalt el, mint ügyvéd, mint jogtanár, _ mint tudós, mint képviselő, mindenütt érvényesült tehetsége. Elete a munkának szánt élet volt, melyet az utolsó 8 évben gyilkos és fájdalmas betegség zavart csak meg. Fogadja a mélyen sújtott család őszinte részvétünket! Életrajzi adataiból közöljük a következőket: Apáthy István 1829. aug. 19-én a tolnamegyei Hidja községben született, a hol édesapja uradalmi tiszttartó volt. Keresztapja a hires Bezerédj István, hazánk előhaladásának egyik kimagasló szabadelvű bajnoka volt, a kinél édes apja mint gazdatiszt szolgált. Középiskoláit Nagy-Kanizsán, majd mint növendékpap Kecskeméten a piaristáknál végezte. A szabadságharc kezdetén oda hagyta a kolostort s a »Neugebaude«-ban a reverendát a honvédtüzéri egyenruhával cserélte föl. Csakhamar hadnagygyá lett s szolgált Percei, Aulich, majd Asbóth és Nagy Sándor táborában. A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosott, végül Pestre jött, hol az egyetemen jogot tanult; 1855-ben bevégezte tanulmányait, 1857-ben tudorrá avattatott, 1859-ben pedig, az akkori rendszer szerint ügyvéddé lett. Tiz évig tartó ügyvédi pályája végén kezdett az irodalommal foglalkozni. Ez időben jelent meg a »Váltójogtan« cimíí munkája (Budapesten 1869 ben). 1870-ben a budapesti egyetemen a váltó-, kereskedelmi és a tételes nemzetközi jog nyilvános, rendes tanárává neveztetett ki. Ez időtől kezdve nagy számban jelentek meg kiváló tudományos becscsel biró jogi munkái, mint: »A váltójog kézikönyve«, »Polgári törvénykezési rendtartás«, »A magyar váltóeljárás«, »A magyar váltótörvénykönyv tervezete«, »A magyar csődtörvény tervezete«, »Kereskedelmi jog«, »Anyagi és alaki váltójog«, »Tételes európai nemzetközi jog«, kidolgozta Pauler minister megbízásából az általános magánjogi törvénykönyv kötelmi részét (1882), mely 852 §-ból áll s terjedelmes indokolásával együtt közkézen forog. Említett jeles munkáin kivül a kereskedelmi és váltójog tervezete az 1875 —78-ki országgyűlés által törvénynyé emeltetett és a kereskedelmi törvénykönyv tervezete által szerzett érdemeiért királyi tanácsossá neveztetett ki, a magy. tudom, akadémia pedig tagjává választotta meg. A »Kereskedelmi jog« című munkáját az akadémia nagy díjával jutalmazta. Tanári működése terén szerzett érdemei elismeréséül a Ill-dik osztályú vaskorona-rendet kapta. A budapesti kereskedelmi és iparkamara levelező tagjául választotta őt. Volt az egyetemnek rektora és a jogi kar dékánja is. A képviselőházban 1878. óta a letenyei kerületet képviselte. Bejutván a törvényhozás termeibe, fontos kérdéseknél kiváló fzerepet játszott. Mint előadó működött az értékpapírok megsemmisítéséről, a gőzmalmokról szóló javaslatok s a csődtörvény tárgyalásakor. Legutóbb a szerzői jogról szóló javaslat előadójává választotta az igazságügyi bizottság. Ezenkívül részt vett a ház más nevezetesebb vitáiban is s egyáltalán Apáthy nemcsak a szabadelvű pártban, de az egész képviselőházban egyik legkiválóbb kapacitás volt. Mint képviselő, huzamosb ideig elnöke volt a ház igazságügyi bizottságának. — Béke lengjen porai felett! I)r. Suhay Imre f. Dr. Suhay Imre curiai biró november 30-án, életének 67-ik évében rövid szenvedés után meghalt.Benne a magyar birói kar egyik kitűnőségét veszítette el, ki ép ugy tudománya, mély itélő tehetsége, jelleme és szeretetreméltósága által egyaránt magasan kiemelkedett. Dr. Suhay Imre született Vukovárott a Szerémségben 1882. szeptember 22-én. Atyja derék katona volt, ki I. Napóleon elleni harcokban oly nagy mértékben kitüntette magát, hogy őrnagygyá nevezték ki és V. Ferdinánd nemességre emelte. Az ifjú 1 s3» > — 38-ig Eszéken és Pécsett látogatta az iskolákat; jogi tanulmányait a zágrábi kir. jogakadémián sikerrel fejezte be és ezután hosszabb ideig a zágrábi báni táblán és később Pesten volt gyakorlaton. 1842-ben a pesti kir. tábla egyik bizottsága előtt, melynél; elnöke gróf Apponyi György volt, az ügyvédi vizsgát letette. Rövid idő múlva a zágrábi megyénél aljegyzővé nevezték ki és ott együtt működött későbbi elvtársával, Bogovics hires horvát iró és hazafiuval. Zágrábból az iparkodó és lángeszű ifjú ugy gyakoralati, mint politikai magasabb kiképzés végett Bécsbe ment magyar kir. udvari cancelláriába, a hol két évet töltött. 1841-ben visszatért Zágrábba és az ottani népiskolák szaporítása és emelése érdekében felállított iskolai és tankerületi igazgatóságnál mint iratj tárnok működött. Szabad idejében szorgalmasan tanult és 1847-ben a pesti egyetemen jogtudorrá avattatott, mely cím akkor Horvátországban a ritkaságok közé tartozott Ugyancsak 1847-ben, miután Pauler Tivadar, ki a zágrábi jogakadémián a természetjogot és a I magyar közigazgatási jogot adta elő, Győrbe áthelyeztetett, ezen két tantárgynak helyettes tanárává lett. Azonban alig lépett be új hivatalába, midőn Zágrábban is zavargások törtek ki, mely alkalommal Suhay az alakított nemzetőrségnél kapitányi rangot nyert. 1849-ben rendkívüli, a következő ! évben pedig rendes tanárrá lett kinevezve. A 60-as évek elején, | az alkotmányosság újra ébredésével, Suhay tevékeny részt vett a politikai téren. 1861-ben egyik zágrábi kerület a horvát tartománygyűlésbe képviselővé választotta, a hol a Magyarországgal való kiegyezés érdekében propagandát csinált, a miért is már az évi július havában kénytelen volt a tartománygyülésből kilépni. Kerú! lete azonban egyhangúlag újra megválasztotta és az 1865-ik évben behívott gyűlésbe is lett kiküldve és annak tárgyalásait hosszabb I ideig mint elnök vezette. 1868-ban a m. kir. Curiai birájává neveztetett ki, melynek legkitűnőbb és egyúttal leghumánusabb tagjai I közé tartozott. A hagyatéki eljárási tervezet, melyet dr. W e i n m a n u bpesti közjegyző készített, mindinkább megragadja a szakkörök figyelmét és méltán, hisz egyhamar fontosabb törvénytervezet alig bocsáttatott közre és bírálatára minden illetékes oldalról erősen készülnek. A mi részünkről gondoskodtunk, hogy az mind a fővárosi, mind a szűkebben vett magyarországi, vidéki és az erdélyi viszonyok szempontjából is kiváló erők által megbeszéltessék. Ez irányban megkezdtük lapunkban az első bírálatot. Kilátásba helyeztek nekünk bírálatot S i p ő c főv. árvaszéki elnök, kinek bírálatát, mint az ország egyik legilletékesebb bírálóét, azért méltó várakozással várják a szakkörök. ígéretet tettek nekünk továbbá dr. Kabdebo Fereiícz fogarasi (erdélyi), B é s a n Mihály lugosi és dr. B 1 u m Béla pécsi kir. közjegyzők és kitűnő tollú munkatársaink. Az utóbbi már oly szíves is volt dolgozata javarészét beküldeni. Tisztelt munkatársaink dolgozatait a beküldés sorrendjében közölni fogjuk és igy olvasóink azon kellemes helyzetben lesznek a nagyfontosságú törvényjavaslat tekintetében, szakmájukban elismert legjobb nevű erők részéről nyerhetni bírálatot. Mi pedig kedves kötelességet teljesítünk, midőn nekik már előre is köszönetet mondunk. A budapesti fenyítő törvényszék következetesen halad azon néhány év előtt még elérhetlen utópiának tartott cél felé, hogy a restantiák — az intensiv birói működésnek ezen rákfenéje — feldolgoztassanak, másfelől pedig ugy a vizsgáló, mint az előadó bírák minden egyes ügyet alaposan tanulmányozhassák és elintézhessék. Az érdem e részben a fenyítő törvényszék alelnökét, Székács F. urat és az ügyészség vezetőjét, H a v a s s Imre urat, egyaránt megilleti. Es bármily takarékosak vagyunk az egyes bíróságok működésének dicséretében, nem lehet ez alkalommal elhallgatnunk, hogy a budapesti fenyítő törvényszék ma már ugy hurnanistikus iránya, mint határozatainak alapossága folytán a közelismerést teljesen kiérdemli. Módunkban állott az utóbb lefolyt évekről — Székács elnöksége alatti időből — néhány teljesen hiteles adatra szert tennünk, melyek fennebbi állításunkat mindenekben igazolják. Az egy évnél régibb ügyek állása volt a Fortunában : A följelentés 1886. 1889, A följelentés 1886. 1889. éve : lec. 31-én dec. 2 án éve : dec. 31-én dec. 2-án 1872. évből 2 0 Athozat: 30 0 1873. » 3 0 1881. évből 11 0 1874. » 1 0 1882 » 23 0 1875. » 1 0 1883. » 69 2 1876. » 1 0 1884. » 189 1 1877. » • > 0 1885. » 651 • ! 1878. » 7 0 1880. » 0 7 1879. » 4 (t 1887. » 0 26 1880. » 8 0 1888. » () 107 Átvitel : 30 0 ()sszesen : ím 113 1889. dec. 2-án folyamatban volt ügy : A tárgyaló bíráknál • • 318 A vizsgáló bíráknál 612 A kir. ügyészségnél (befejezett vizsgálat) . . . 233 Összes folyamatban levő ügy . . 1,163