A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 49. szám - Nézetek a büntetőtörvény módosítása tárgyában. 4. [r.]

váltó, birtokon belüli vagy kivül — 300 márkát == 180 frtot túl ne ni h a 1 a cl, az érték megállapítása a biró szabad mérlegelése alapján, bizonyítási eljárás mellett vágy a nélkül történik. 2. A per tárgyának értékére való tekintet nélkül : a) a bérleti viszonyból eredő lak- és más helyiségek átadására, használatára, kiüritésére, valamint a bérbeadónak az inveeta et illatára vonatkozó visszatartási igényei. b) A gazda és cseléd, munkaadó és munkás között e viszonyokból, továbbá azok tartama alatt keletkezett, az ipartörvényben jelzett igények körül felmerült perekben; c) fogadósok, szállásadók és utasok között, továbbá fuvarosok, kivándorlókat szállítóknak a kikötőkben ; az elszállásolási és ellátási viszonyból, a fuvarozás, hajózás, utasok és málnájuk vitele, vagy ezek elvesztéséből eredő, végre ti) az utazó az út folytathatása céljából, iparosok által teljesített munka körül az, azt végző iparos között felmerült igények. 3. Az intő eljárás (kizárólag). 4. A végrehajtási eljárás (kizárólag). 5. A személyes és dologi marasztatás (Arrest) [megfelelő kifejezés hiányában kellett ezt alkotnunk. Feleljen érte az akadémia] és az előleges biztosítási és zárlati intézkedések — sürgős esetekben akkor is, ha a per más bíróság hatásköréhez tartozik. G. Csődügyekben : a c s ő d n y i t á s kizárólag; a felszámolás alkalmával kifogásolt követelések megállapítása csak annyiban, a mennyibeu csődön kivül is arra illetékes lenne. Mindezen ügyeket utasítja a birodalmi perrend az egye bíróság hatáskörébe; az országos törvények szerint (előttünk fek szik a porosz) tartoznak még 7. a kereskedelmi — szövetkezeti — minta és hajó jegyzékek vezetése. 8. A szövetkezetek irányában gyakorlandó ellenőrzés. !*. A hagyatéki eljárás, oda értve még az örökséget átadó végzést is. 10. A nem peres eljárásban felmerülhető cselekmények végrehajtása, tanusitása és elismerése, beleértve az elidegenítési tilalom megszüntetését is. De mindezekkel még nincsen kimerítve az »AmtsgerichU hatásköre, tartozván hozzá a perrend 471. §-a értelmében még az u. n. »békéltetési eljárás«. A kinek ugyanis szándékában áll akár az egyes, akár a társas biró előtt pert indítani, jogában áll az igényelt tárgy megjelölése mellett az alperes személyes »Amtsgericht«-je előtt annak megidéztetését kérelmezni. Ha mind a két fél megjelent és az egyezség létrejön, az jegyzőkönyvbe vétetik. A mennyiben pedig a felek ki nem egyezkednének, köteles a biró egybehangzó indítványokra a jogvitát azonnal letárgyalni, a keresetet a fél szóbeli előadása pótolván. 1 la alperes meg nem jelent, vagy a békéltetési eljárás sikertelen maradt, akkor az e körül felmerült költség a leendő per költségéhez hozzászámítandó. Az eljárás. Az egyes biró előtt az eljárás általában ügyvédi kényszer és a szóbeli tárgyalást előkészítő periratok nélkül folyik. Az idézéseket és a határozatok közlését maga a bíróság eszközli. A kereset vagy Írásban benyújtható, vagy a segédhivatal főnökénél (Gerichtsschreiber) jegyzőkönyvbe foglalandó, vagy pedig — ha mindkét fél a rendes, szabályszeríileg közhírré teendő törvényt ülő napon megjelenik — szóval a biró előtt előadható. A kereset tárgyalására a biró — eltekintve némely kivételektől — a nélkül, hogy azt érdemileg vizsgálná — ellenkezvén ez a szóbeliséggel — tárgyalási határnapot tüz, melyre a feleket idézni — a mennyiben a felperes a kézbesítést magára nem vállalta — a »Gerichtsschreiber« kötelessége. Az illetékesség kérdése. A főtárgyalás kezdetén, illetőleg annak megelőzőleg kötelességévé tétetik a birónak, a mennyiben az ügy az egyes biró törvényes hatáskörébe nem tartozik, arra az alperest hivatalból figyelmeztetni. Ha annak dacára alperes kifogást nem emel, beáll a »prorogatio« összes következményeivel, ha pedig alperes kifogást emel és a biró tárgyi illetékesség — hatáskör — hiánya folytán azt leszállítja, felperes kérheti, hogy az ügy a Landgerichthez áttétessék, mely esetben a kereset hatálya ugyanaz, mintha eredetileg a Landgcricht nél be volna adva. Ha alperes viszonoa. 413 keresettel él, vagy felperes kereseti zárkérelmét kiterjeszti, oly követelés erejéig, mely a »Landgericht« hatáskörébe tartozik, vagy az ügy egy, a Landgericht hatáskörébe tartozó praejudicialis kérdés eldöntése nélkül el nem bírálható : azt az egyes biró a felek ez iránybani indítványa alapján átteszi, az illetékességet leszállítása mellett, a társasbirósághoz. A tárgyalási jegyzök'ónyvAddig, mig nálunk a tényálladék a kereset, a tárgyalási jegyzőkönyv és az Ítéletben, tehát háromszor nyer külön-külön szempontbóli megállapítást, addig a német perrend szerint a jogkeletkeztető és megszüntető tények csakis az ítélet indokolásában soroltatnak fel, minek folytán a tárgyalási jegyzőkönyvben — mi nekünk furcsának tűnik fel — a történeti alap egészen hiányozhatik. Egyik sarkelve a szóbeli eljárásnak — mely ugyancsak nálunk nagyon gyakran figyelmen kivül hagyatik — hogy az ítélet hozatalát közvetlenül megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyvön kivül esetleg még létező jegyzőkönyvek egyszerűen nem létezőknek tekintetnek, mi okból a tárgyalási anyag íixirozása egyedül az utolsó jegyzőkönyvben eszközíendö és pedig egyedül a biró szabad belátása szerint, rendelkezvén a német perrendtartás 470. §-a, hogy a fél indítványa és nyilatkozata a jegyzőkönyv által csakis annyiban kitüntetendő, a mennyiben a bíró — azon szóbeli tárgyalás lezárta után, melynek alapján az Ítélet vagy a bizonyítási eljárás foganatba vételére vonatkozó határozat (Heweisbeschluss) hozandó lészeu — azoknak megállapítását szükségesnek tartja. A felek egyedül ebbeli indítványához van a biró kötve, hogy azok alapján a beismeréseket, vagy az eskü elfogadása vagy visszakinálására vonatkozó nyilatkozatok a jegyzőkönyvbe felveendők. A társas bíróságról a legközelebbi alkalommal. Dr. Hexner Gyula, Hptó-szt.-niiklósi ügyvéd, Nyilt kérdések és feleletek. Miként indítandó meg a hagyatéki eljárás? Szerfelett lekötelezne a tek. szerkesztőség, ha alább következő kérdésemet b. lapja legközelebb megjelenő számában oly célból méltóztatnék közzétenni, hogy kartársaim véleményüket ugyanez uton velem közölni ne terheltessenek. Kérdésem a következő : Marton László eladja Budapest főváros X. telekkönyvében foglalt, az ő tényleges tulajdonát képező ingatlant Bagó Gergelynek. A mostani eladó ezt az ingatlant ezelőtt 10 évvel özvegy Bárdos Józsefnétől vette, de ez az ingatlan sem a mostani eladóra, sem özv. Bárdos Józsefné nevére soha sem átírva nem volt, de még jelenleg is öreg Bárdos József és ennek állítólagos neje Greguss Anna nevén áll, kik után az ingatlan hagyatékkép maradt ugyan, de a hagyaték le nem tárgyaltatott, be nem szavatoltatott. Bagó Gergely most az ingatlant nevére akarná átiratni, de a hagyatéki eljárás megindítása nem kérelmezhető, mert bár az egész családi értesítőt megszereztem, azt, hogy az öreg Bárdos József neje szül. Greguss Anna meghalt volna, igazolni nem tudom, mert a főváros egyetlen halotti könyvében sem fordul elő. Öreg Bárdos József már 1831-ben halt meg, ennek fia ifj. Bárdos József 1849-ben, mennyje özv. Bárdos Józsefné 1878-ban. Mit kellene itt tenni, mi módon volna az átiratás eszközölhető ? Dr. G., bf>c$ti ügyvéd. Sérelem.* A treneséni kir. járásbíróság jogtudománya. A trencséni kir. járásbíróság 40 frt iránt indított kisebb polgári perben következő egyezséget foglalt jegyzőkönyvbe: 408/87. kp. a. Alperes kötelezi magát, mihelyt az általa és neje által megvett rétről a szerződést bekeblezési záradékkal megkapja, ugyanazon szerződést felperesnek kiszolgáltatni, kötelezvén magát, hogy vagy új szerződést nejével ki fogja állítani felperesnek, vagy pedig az eredeti szerződés előadási záradékkal nejével együtt kiállitandják. Felperes az egyezséget elfogadja és az birói jogerejíí itélct biróvá elfogadtatván. Chudovszky József s. k., kir. járásbirö. Közlő. * Ezen rovatban, prograrnmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősségei az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség