A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 49. szám - A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat. 2. [r.]

82. lapjának 2. pontja pedig igazolja, hogy a kérdéses szerződést az igazgatóság E. Oszkár mérnöknek, mint szakértőnek meghallgatása után kötötte meg. Az ügyészi észrevételekben foglalt azon állítás, hogy a tanuképen kihallgatott prágai gyárosok, kik a győri szeszgyár gépezetét szállították, meghiteztetve nem lettek, tévedésen alapszik, mert ezen gyárosok a 46. napló szám. a. foglalt vallomásaikra az ezeket tartalmazó jegyzőkönyvek tanúsítása szerint az esküt letették. Az, hogy F. és H, építkezési vállalkozóknak miért lett a költségvetés alapján megállapított építési árnál több fizetve, az igazgatósági jegyzőkönyv 111. lapjának 4-ik pontjában meg van és pedig oly módon magyarázva, hogy arra nézve, mintha azon túlfizetés valamely büntethető cselekméuynyel volna kapcsolatban, épen semmi gyanú sem foroghat fenn ; minthogy hivatkozott pont szerint F. és H. egységes árak megállapítása mellett vállalkoztak az istállók építésére és az építési ár az által emelkedett, hogy az előirányzatnál több föld-, alapozás-, fal- és famunkát kellett teljesíteniük és több építési anyagot szolgáltatuiok. W. Károly ügyvéd s igazgatósági tag a vállalat alapításának időszaka alatt ugy a részvény-társaság megalakulása után, az 1884. évi május hó 28. napjától 1885. évi június 80-ig terjedő időre az alakítás érdekében és a társaság részére tsljesitett írásbeli dolgozatok és közbenjárásokért 2,.r)00 frt jutalomban lett az igazgatóság által részesítve, ezen időtől fogva évi ügyvédi fizetése 300 frtban lett megállapítva. Az alapításra vonatkozó, ugy az igazgatósági és közgyűlési jegyzőkönyvekből kitűnik azon tevékenység, melyet nevezett, mint ügyvéd és mint jegyző az alapítás és később a részvény társaság érdekében kifejtett és ennélfogva javadalmazását bűnös üzelemmel kapcsolatba hozni annyival kevésbé lehet, mert az előnyomozat nem szolgáltatott adatot arra nézve, hogy kedvéért öcscse W. Károly, mint a szeszgyár ügynöke, ügynöktársainál magasabb provisióban részesittetett volna. Felfogás dolga, vájjon az egész részvénytőkének beépítése célszerű volt-e vagy sem, de maga a beépítés nem tekinthető oly cselekménynek, mely cselekmény közvetlenül kárt okozott volna, pedig a btk. 3&1. §-a szerint a hűtlen kezelés vétségének alkatelemei közé nemcsak a kár okozás, hanem a szándékosság nagy és a kárnak tudva és akarva való okozása is tartozik. Ha a már mondottak dacára az, hogy a terheltek által a részvény-társaságnak kár okoztatott, bebizonyítást is nyerhetne, nincs elégséges adat arra nézve, hogy terheltek azon kárt tudva és akarva okozták ; de biztos kiindulási pontok is hiányoznak arra, hogy ezen utóbbi irányban az előnyotnozást vagy vizsgálatot sikerre való kilátással tovább fejleszteni lehessen. Mindezen és a vizsgálóbíró által felhozottak azt igazolják, hogy a vizsgálóbíró a törvény és törvényes gyakorlat követelményeinek megfelelően járt el, midőn a btk. 361. §-ába ütköző s a 362. §. szeriut minősülő hűtlen kezelés vétsége miatt indítványozott vizsgálatnak elrendelését mellőzte. Epen azért a jelen ügyben a további eljárás büntethető cselekménynek meg nem állapithatása miatt ezennel megszüntettetik. A budapesti kir. itélö tábla (1889. május 27. 10,471/B. 1889. szám.) : A kir. törvényszék végzését a szakértői vélemények számbavételére vonatkozó indokolás elhagyása mellett egyéb indokolásánál fogva és még azért is helybenhagyja, mert az igazgatósági jegyzőkönyvből kitetszőleg az építkezésekre nézve panaszolt tények az igazgatóság üléseiben hozott határozatokon alapulnak. Azok tehát nem a vádlottaknak, hanem az igazgatóságnak és az építkezési bizottság összes tagjainak tényei, a melyekre nézve az eljárás folyamán nyoma sem merült fel annak, hogy a vádlottak akár önmaguk, akár a vállalkozókkal szövetkezve, ama határozatok hozatalát bűnös célzattal eszközölték volna ki, vagy azok végrehajtása körül az igazgatóság többi tagjait megtévesztve és a vállalkozókkal egyetértőleg a részvény-társaság szándékos megkárosítására a Btk. határozataiba ütköző valamely módon jártak volna el. A bizonyítás ily iránya nélkül pedig az építkezésekre nézve sem forognak fenn olyan adatok, a melyeknél fogva az eljárás folytatásától eredményt várni lehetne. A m. kir. Curia (1889. november 14. 8,505/B. 1889.): Tekintve, hogy P. József az általa gyanúsított igazgatósági tagokat és üzletvezetőt nem közvetlen az ő kárára, hanem a győri szeszgyár hátrányára állítólag elkövetett cselekmények és szándékos mulasztások miatt, mint érintett társaságnak egyik részvényes tagja jelentette fel; tekintve, hogy a részvény-társaság a kt. 63. §-a értelmében jogi személyt képez s ennélfogva a társaságot megillető jogok alanyául maga a társaság s nem annak tagjai tekintendők, azok érvényesítésére nem az egyes részvényesek, hanem a társaság ügyeinek vitelére felállított orgánumok vannak hivatva ; | tekintve, hogy a kt. 176. § a értelmében a részvényesek az őket í a társaság ügyei tekintetében megillető jogokat a közgyűlésen ! gyakorolják; tekintve a kt. 197. §-a szerint a társaságnak az igazI gatóság tagjai ellen ezek felelőssége alapján támasztott igények érvényesítése körül a képviselet a közgyűlés által választott, esetleg az illetékes törvényszék által kirendelt meghatalmazottat illeti; tekintve, hogy ezekből folyólag a társaság ügyeinek intézői által ; a társaság kárára elkövetett btk. rendelkezéseibe ütköző cselekmények miatt is a vádló jogait, mint sértett fél, a társaság töri véuy szerinti képviselői, a mennyiben a vád az igazgatóság^ tag jait j érinti, csak a közgyűlés által választott, illetve a törvényszék által ! kirendelt meghatalmazottak gyakorolhatják : ezeknél íogva P. József | jogosulatlan vádló felebbezése visszautasittatik. I * Ügyvédi rendtartási ügyekben. Fegyelmi vétséget köret el azon ügyvéd, ki uzsorás-ügylet és veszélyes pénzllzérkedés birói érvényesítéséhez tudva nyo.jt ügyvédi segédkezést. A budapesti ügyvédi kamara: budapesti ügyvéd ur az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. b) pont alapján vád alá helyeztetik. Indokok: H. B.-féle végtárgyalási jkönyv s a fegyelmi vizsgálat adataival bizonyítható a következő tényállás. Nevezett ügyvéd ugyanis maga kijelentvén, hogy 1884-től fogva egész 1887-ig H. B. váltó ügyét ö vitte olyképeii, hogy egyszerűen megelégedett H. B.-nak azon kijelentésével, miszeriut a váltók kölcsönügyletre vonatkoznak, holott pedig annak általános hirén kívül uzsorás üzleteit bár tagadja, határozottan tudta és ismerte, mert önmaga mondja, hogy csak a kamatok és esetleg a tőkéből is korlátlan, a fél előleges beleegyezéséhez nem kötött leengedési szabadság mellett vállalkozott, sőt egy esetben a tőkéből ugy értve, hogy az már tőkésített kamat volt, 1,200 frtot engedett el. E szerint tehát segédkezet nyújtott uzsorás ügyletek s veszélyes pénzüzérkedésnek jogi formák közt való érvényesítéséhez, oly benső viszony s teljes intézkedési szabadság állván fenn közte és H. B. közt, oly világosan jogtalanok lévén a köve telések, hogy a fél károsításának veszélye nélkül még panaszlott segéde is jogosítva érezte magát leengedésekre. A m. kir Curia: A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának idézett kelet és szám alatti határozata helybeuhagyatik. Indokok: Helyesen fejtette ki az elsőfokú fegyelmi bíróság azt, hogy nevezett panaszlott ellen a megejtett vizsgálat során vádlásra törvényszerű alapot nyújtó adatok merültek fel az iránt, hogy ö tudva nyújtott ügyvédi segédkezést uzsorás ügyletek és veszélyes pénzüzérkedésnek érvényesítéséhez, a vád alá helyezés iránti határozat tehát az elsőbiróságnak ezen indokolása alapján hagyatott helyben. (1889. november 2-án. 273. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Manheini és ItlanCZ e., aradi tszék, bej jan. 3. félsz. Jan. 30, csb. Aknay Andor, tmg. dr. Plopu György. — Herczer Konrád e., budapesti tszék, bej. jan. 2, félsz, felír. 1, csb. Hajdú Imre, tmg. Hets Ödön. — !SchÖn Sándor e., kalocsai tszék, bej. dec. 28, félsz. jan. 21, csb Bencsik Ferenc, tmg. Weisz Simon. — Jámbor SiniOll e., szegedi tszék, bej. dec. 30, félsz. jan. 25, csb. Zehery Lajos, tmg. Eördögh Ferenc. — Cohn Ferenc e., bpesti ker. és váltótszék, bej. jan. 18, félsz. febr. 1, csb. dr. Karay Lajos, tmg. Deszkás Gusztáv. — Reikovits Mór e., lőcsei tszék, bej. dec. 30, félsz. jan. 31, csb. Putz Mátyás, tmg. Lenn'ér Kálm.ín. — Schwarcz József e., lugosi tszék, bej. jan. 17, félsz. febr. 11, csb. dr. Móré Pál, tmg. dr. Rosenthal Gyula. - Weiuberger Hermán e., szabadkai tszék, bej. jan. 3, félsz. jan. 9, csb. dr. Bányai Miksa, tmg. dr. Manheim Ármin. Pályázatok: A szvidniki jbságnál al birói áll. dec. 12-ig. --- A brassói tszéknél II. o s z t." j e gy z ö i áll. dec. 14-ig — A lugosi tszéknél jegyzői áll. dec. 13-ig' - A miskolci ügyészségnél alügyészi áll. dec. 13-ig. — A m.-szigeti tszéknél aljegyzői áll. dec. 13-ig. — A lublói jbságnál aljegyzői áll. dec. 15-ig. — A csurgói jbságnál a 1 b ir ó i áll. dec. 15-ig. — A szatmár-németi-i és karánsebesi tszékeknél II. oszt. jegyzői áll. dec. 15-ig. — A. b.-gyarmati tszéknél díjas j o gjoggyakornoki áll. dec. 15-ig. Nyomatott a „Pesti k-tinyvnyociida-részvény-tarsasá<T-nál. Hold-utcza 7. szaru.