A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 49. szám - Nézetek a büntetőtörvény módosítása tárgyában. 4. [r.]

410 Ü JOG. XI. Osztály-egyezség. XII. Vagyonközösség és elkülönítés. XIII. Zárlat, árverés, felosztás. XIY. Gyámhatósági jóváhagyás. XV. < )rökség birtokbavétele. XVI. Hagyatéki ingatlanok és telekkönyvi jogok átírása. XVII. Egyezség nem sikerülte esetében való eljárás. XVIII. Hagyatéki tárgyalás újra felvétele. XIX. A kincstár öröklése esetében való eljárás. XX. Átmeneti határozatok. Ezen címek vagy fejezetek sorrendjében folytatjuk további részletes észrevételeinket kezdve az első címnél »Altalános határozatokénál Erre vonatkozó nézetünk és meggyőződésünk az, hogy minden törvénynek vagy rendeletnek, vagy szabályzatnak megalkotásánál az általános határozatok című szakasznak az illető tőrvény főelveit, vagyis az illető törvény összes tartalmát dióhéjban magában kell foglalnia akkép, hogy a fő alapelvek, melyek az illető törvényben lefektetve vannak, idő és sorrendben összefüggöleg egy kivonatos egészképen ezen általános határozatok címében legyenek kimondva és az egyes pontok minden hosszadalmasság nélkül világos értelemben legyenek fogalmazva. A további cikkeknek vagy fejezeteknek feladata lesz azután az ekként meghatározott alapelveknek érvényesítésére a ténykedéseket részletesebben megszabni. Weinmann kartársunk tervezetében ezen szerkezeti elvtől eltérés található, mert ö az első címben (1 -19. §§.) az általános határozatokat hosszadalmas pontokban szabja meg, de csupán a hagyatéki eljárás folyamában előforduló ténykedések némelyikére ; ugymint a bíróságok hatáskörére, illetőségre, kérvényekre, idézésre, tárgyalás vezetőjére, halasztásokra, egyezség megkísérlésére, felfolyamodásra, másod és harmad bíróságokra, igazolásra, naplóvezetésre. Már ezen sorrendből is kitűnik a szakgatottság, hiányzik az egymásután rendszere. De ezenkívül látni való, hogy ezen részletek a hagyatéki eljárásnak csak egy kisebb mozzanatát érintik és hiányzik belőle sok alapelv, melyek az öröklési jog érvényesítése céljából az eljárási és kiviteli módokra a szükséges irányt megszabnák. Ilyenek volnának a főalapelvek a haláleset-felvétel, leltározás, öröklési jog igazolása, végrendelet, tárgyalás, osztály körül, szóval az általunk fentebb elősorolt I —XX. fejezetekben jelzett eljárásnak főbb elveinek felemlítése. Ezen elősorolt nézeteinket hosszasabban lehetne indokolni, de azt hisszük, hogy a hosszas fejtegetés helyett célszerűbb lesz azon tervezetet itt szórul-szóra közölni, melyet mi »Altalános határozatok« című fejezetül jobbnak gondolunk. Ez azonban több helyet foglal el, minthogy cikksorozatunk jelenlegi számának térfoglalata azt megengedné ; ennélfogva az általunk jónak gondolt tervezet szószerinti szövegét jövő számunkra kell hagynunk. , Váltóbiróság illetékessége a csődtörvény y 27. §-a alapján indított megtámadási perben. Irta : dr. ALFÖLDI DÁVID, egri ügyvéd. Mióta felsőbíróságaink nem annyira a törvény alapján, mint inkább a törvény hiányát pótolni akarva, kimondották, hogy a bíróság által foganatosított végrehajtás is megtámadható az 1881 : XVII. t.-c. 27. § ának 5. pontja értelmében, — azóta majdnem minden tömmeggondnoknak akad ilyen megtámadási pere. A csődtörvény III. fejezete alapján indított megtámadási perek illetékessége törvény által szabályozva nem levén, a bírói illetőség kérdése sokszor vita tárgyává tétetik. Egyik ilyen perben az egri kir. törvényszék azt az elvi jelentőségű határozatot hozta, hogy a mennyiben a megtámadott végrehajtást váltóbiróság rendeli el, ez az 1881: LX. t.-c. 30. §.-a értelmében, a megtámadási per elbírálására is illetékes. Miután ily eset gyakran fordul elő, vizsgáljuk meg: helyes-e az egri kir. törvényszék álláspontja ? Véleményem szerint: nem. Azért, mert a megtámadási per is célozhatja a végrehajtási cselekmény hatálytalanítását, az ily kereset még nem tekinthető végrehajtás megszüntetési keresetnek. Eltekintve attól, hogy a megtámadási pernek csak egyik nemét képezi az, mely a bírósági gyakorlat alapján, a foganatosított végrehajtás hatályon kivül való helyezésére irányul: mások a megtámadási per feltételei és szabályai, mint a végrehajtás megszüntetési peréi. Nézzük a különbséget. 1. A végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek csak ujitús, fizetés, lemondás stb. oly ténykörülmények alapján van helye, melyek a kötelezettség átváltoztatására, vagy megszüntetésére alkalmasak, mig a megtámadási perhez sem a kötelezettség megszűnése, sem átváltozása nem kívántatik. 2. Végrehajtás megszüntetése iránti kereset csupán birói határozatok, perbeli egyezség és közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen indítható, míg a megtámadási per tárgyát másféle jogcselekmény is képezheti. 3. A végrehajtás megszüntetése iránti per már a végrehajtást elrendelő végzés ellen is folyamatba tehető, mig a megtámadási per tárgya ily esetben a kielégítés, vagy biztosítás lehetvén, a kereset csak a végrehajtás foganatosítása esetén indítható meg. 4. A megtámadási perek megállapodott bírósági gyakorlat szerint alperes személyes bírósága előtt iuditandók meg, mig a végrehajtás megszüntetése iránti kereset az 1881 : LX. t.-c. 30. §-a értelmében ügy bíróság előtt teendő folyamatba. ő. A végrehajtás megszüntetése iránti jog kereset utján érvényesítendő, mig a megtámadási jog a csődtörvény 2ti. §-a alapján, akár kereset, akár kifogás alakjában érvényesíthető. 6. A megtámadási perben más a bizonyítási mód és másképen oszlik meg a bizonyítás terhe, min' a végrehajtás megszüntetése iránti perben. 7. A megtámadási jog a csődtörvény 37. §-a alapján ti hó alatt elévül, mig a végrehajtás megszüntetési kereset beadására a törvény záros határidőt ki nem tűz. 8. Végrehajtás megszüntetésé iránti perekben az 1881 : LX. t.-c. 30. ij-a szerint két egyenlő Ítélet ellen további felebbezésnek nincsen helye, míg a megtámadási perek ily korlátozásnak nincsenek alávetve. 9. A megtámadási perek a budapesti kir. itélő-tábla egyik elvi jelentőségű határozata szerint sommás bíróság előtt nem tehetők folyamatba, mig a végrehajtás megszüntetése iránti kereset a járásbíróságnál is meginditha'ó, ha a végrehajtást ez rendelte el. Ha ezek mellett figyelembe vesszük, hogy az 1881: LX. t.-c. 30. §-a a végrehajtási törvénynek mintegy kivételes intézkedését foglalja magában, a kivételes intézkedés pedig csak megszoritólag magyarázható és más esetre, mint a milyen a törvényben meghatározva van, analógia utján sem terjeszthető ki: akkor kétségtelen, hogy az egri kir. törvényszék kijelentése téves és elvi jelentőséggel egyáltalán nem bir. Véleményem szerint a végrehajtás hatálytalanítása iránt indított megtámadási per a váltóbiróság hatásköréhez nem tartozik. A váltóbiróság ugyanis oly kivételes bíróság, melynek hatáskörébe csak azon ügyek tartoznak, miket a törvény, vagy törvényerejű rendelet kifejezetten oda utasit A váltóelj. szab. ig. ü. min. rendelet 3. §-a meg is mondja, mely ügyek tartoznak váltóeljárásra, sőt azt is kijelenti, hogy »csupán« az 1 — 7. pontok alatt taxatíve felsorolt ügyek valók oda. Tekintve pedig, hogy a szóban forgó megtámadási per a váltóelj. szab. ig. ü. min. rendelet 3. §-ának egyik pontja alá sem foglalható; tekintve, hogy ezen min. rendelet 4. a értelmében, a 3. §. szerint a váltóeljárásra nem tartozó kereset feltétlenül visszautasítandó ; tekintve, hogy a csődtörvény III. fejezete alapján indított megtámadási perek külön ügybirósághoz sem törvény, sem törvény• erejű rendelet által nincseuek utalva s igy a polg. törvk. rdtts. általános szabályai szerint bíráltainak el: ez okból kétségtelen, hogy az ilyen megtámadási pert nem ' lehet a váltóbiróság jogkörébe utalni. Ha a törvény az 1881: XVII. t.-c. 111. fejezete alapján I indítandó pereket ügybirósághoz akarta volna utasítani, vagy I azokra nézve külön eljárást akart volna megállapítani, akkor ezt épen ugy megteszi vala, mint a csődtörvény 145. §-ában emiitett megtámadási perekre nézve tette. Hogy azonban a megtámadási perekre vonatkozólag váltóeljárást nem akart törvényhozásunk megállapítani, ezt leginkább bizonyítja a csődtörvény 14,"). § ának azon intézkedése, mely szerint még azon megtámadott váltókövetelések is elvonattak a váltó' eljárás alól, melyek máskülönben váltóeljárás alá tartoznának.