A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 48. szám - Nézetek a büntetőtörvény módosítása tárgyában. 3. [r.]

190 a JOG. eskü iránti kérelmének sem volt hely adható, mert az alkeresettel nem kéretett. (1888, február hó 1-én, 10,460. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az első bíróság Ítéletét megváltoztatja, a felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A kihallgatott tanuk vallomásai bizonyítják ugyan azt, hogy a bonyhádi r. kath. hitközségnek közgyűlése P. Konrád, Tr. A. V. és Str. Benő bonyhádi lakosokat a hitközségi iskola építésének felügyeletével megbízta és a szükséges pénz ' beszerzésére felhatalmazta; de nem bizonyítják azt, hogy a hitközségnek közgyűlése a nevezetteket másnemű terhes szerződések kötésére is megbízta, annál kevésbé azt, hogy a nevezetteket teljhatalmú megbízással látta el. A megbízó a megbízottnak csak azért a tényeért felelős és a megbízóra a megbízottnak csak abból a tényéböl származik kötelezettség, a 7nely tényt vagy kötelezettséget a megbízott a megbízás korlátai között elkövet, illetve vállal el. A felperesek nem bizonyították be, hogy a hitközségnek j emiitett megbízottjai az A. a. okiratnak kiállítását a, az ebben fog- ; lalt jogügyletnek megkötésére és az ebben vállalt kötelezettségnek a hitközség nevében és terhére történt elismerésére meghatalmazva voltak; tehát az A. a. okirat alapján az alperes hitközségre i kötelezettséget róni nem lehet. Ez okból a kir. tábta az első- í biróság ítéletét megváltoztatta s felpereseket keresetűkkel elutasi- \ totta. (1888. nov. 15-én, 11,759. sz. a.) A mag-y. kir. Curia: Tekintve, hogy a hitközség által kötött terhes szerződés érvényéhez felsőbb jóváhagyás szükséges, s j ennek kieszközlése felperesek részéről nem bizonyittatott a ház I megvételére, az iskola építésére és a pénzszerzésre, ugy egyéb szükséges teendőkre való általános meghatalmazás pedig annak | különleges kieszközlését nem pótolhatja: a budapesti kir. tábla \ ítélete indokaiból helyben hagyatik, (1889. évi október hó 9 én, | 1,225. sz. a ) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Nem tekinthető Táltón a fizetési határidőnek ilyetén megjelölése: 1887. nov. l-ig, határozatlan flzelési határnapnak. Ily váltó fizetési határnap kellékének hiányéval nem hir és váltóeljárás alapján! szolgálhat. A szombathelyi kir. tszék (1888. febr. 18. 796/1888. sz.): I Szabó Ferenc ügyvéd által képviselt M. E. fiai cég felperesnek, Tulok Benő ügyvéd által védett F. Sándor és S. julia alperesek elleni 110 frt váltóösszeg iránti perében ítélt: Alperesek, mint elfogadók köteleztetnek a kereseti 110 frtot megfizetni. Indokok: Alperesek nem vették tagadásba, hogy a keresethez A. alatt eredetben becsatolt 110 frtcs váltót, mint elfogadók, aláírásukkal ellátták, ennek folytán begyőzött perdöntő ténykörülmény az, hogy a valódi váltó alapján s beismerésük folytán váltófizetési kötelezettséget vállaltak magukra. Tekintve, hogy azon kifogásuk, hogy a váltóügyletnek ugy alperesek, mint vevők és felperes cég, mint eladó közt létesült adásvételi szerződés szolgált alapul s a vételár fizetésének teljesítése megállapodás szerint a j gép használhatóságától tétetett függővé, ezen feltétel azonban, mivel alperesek az átvett gépet hasznavehetetlennek állítva, felperes ellen a szombathelyi kir. jbiróságnál szerződésbontó pert is indítottak — még be nem következett, illetve be nem töltetett — a mondott megállapodás értelmében fedezeti jog természetűnek tokintendő váltó alapján felperesnek váltókereseti joga sem lehet, a váltótörvény 92. §-ában érintett váltójogbóli kifogásnak nem ! tekinthető s illetve ha tekinthető lenne is, ily megállapodás megtörténtét alperesek, szemben felperes tagadásával, mivel sem bizonyították, mindezeknél fogva és beismerésük alapján alaptalan kifogásaikat elutasítani s alpereseket a kereset értelmében marasztalni kellett. Mert alperesek beismerték, hogy a gépet át és használatba vették, nem igazoltatván a megállapodási feltétel, az átvétel által a szerződés betöltetett s mert a beperesitett váltó nem fedezeti váltó, kétségbevonhatlanul igazolja ugy a váltó beismert tartalma, valamint azon körülmény, hogy a váltó értéket a gép átvétele által megszerzett tulajdonjoga fejében kapták. Azon polgári peri jogkérdés, hogy alperesek a szombathelyi kir. járásbíróságnál a gépvételi szerződés érvényen kívüli helyezése iránt pert indítottak, a váltójog elvei szerint korlátozó, avagy felfüggesztő hatálylyal annál kevésbé birhat, mivel a váltójoggal ' határozottan szembeütköző lenne bármely polgári perbeli ügydöntés eredményétől való függővé tevés; mert valamely váltókövetelés jogossága csupán váltói jogalapon biráltathatván el még azon esetben is, ha a szerződés a polgári biróság előtt érvénytelennek mondatnék, ugy alpereseknek a vételár visszafizetése iránt lehetne joguk. A budapesti kir. ítélő tábla (1889. febr. 6. 3,3o7/1888. v. sz.): Tekintve, hogy a váltótörvénynek az idegen váltó lényeges kellékeit meghatározó 3. §. 4. pontja szerint a váltó fizetési ideje csak határozott napra, látra (bemutatásra, tetszésre) lát vagy kelet után bizonyos időre, vagy valamely vásárra szólhat. Tekintve, hogy a keresethez A. alatt csatolt váltó, melyen a fizetési határidő így van kitéve: 1887. évi november hó l-ig, miután abból minden kétséget kizárólag megállapítani nem lehet, hogy a fizetés november hó l-ig mely napon teljesítendő? a fizetési idő határozatlanságánál fogva az idézett 3. §. 4-ik pontjában meghatározott lényeges kellék hiányában szenved; tekintve, hogy oly okiratból, melyen a váltó lényeges kellékeinek valamelyike hiányzik, váltójogi kötelezettség nem származik és az ily okiratokra vezetett nyilatkozatok váltójogi hatálylyal nem birnak ; (vt. 6. §-a) tekintve, hogy a váltóeljárási rendelet 4. §-ának 2-ik bekezdése értelmében az oly váltókereset, melynek alapját képez"' okiratból a váltó lényeges kellékeinek valamelyike hiányzik, hivatalból utasítandó vissza és a 37. §. értelmében a felsőbb bíróságok által is figyelembe veendő alaki sérelmet képez, ha az érintett 4. §-a értelmében hivatalból visszautasítandó kereset vissza nem utasíttatott ; a kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét váltóbirói hatáskör hiánya miatt hivatalból megsemmisíti s a kir. tszéket utasítja,, hogv a keresetet felperesnek adja vissza. A m. kir. Curia (1889. nov. 6. 562/1889. v. sz.) : A másodbiróság végzése megváltoztatik, az alsóbb bíróságoknak váltóbirói hatásköre megállapíttatik s a kir. itélő tábla utasittatik, hogy az ügy érdemében hozzon határozatot. Mert a felperesi követelés alapjául szolgáló váltón a fizetési határidőt illetőleg az év, hó és nap határozottan kitéve találtatnak s ily körülmények közt az ezen szabatosan kitett fizetési nap után következő »ig« szótagnak, mint értelmetlen kitételnek, oly hatás nem tulajdonitható, mely a fizetési határidő határozottságát befolyásolná. 1. A csődtörvény 145. §-a az ott megjelölt külön perekre nézve csak az eljárást szabályozza, rendelvén, hogy azok a kereskedelmi eljárás szabályai szerint tárgyalandók, ellenben az anyagi jogot nem érinti, a miből következik, hogy minden ügyben az érdemleges elbírálás tekintetében azok az anyagi jogszabályok irányadók, melyek alá az ügy jogi mivoltánál fogva tartozik. 2. A külön perre utasított hitelező a pert a csődbejelentésben kitett jogalaptól eltérő jogalapon meg nem indíthatja. A sz.-németii kir. törvényszék: A kir. törvényszék felperes keresetének helyt adva, a követelésbe vett 462 frt 46 kr. tőkét, 1887. évi jul. 21 tői járó 6% kamatait valódinak kimondja,, s a II. osztályba sorozza. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A csődtörvény 145. §-a az ott megjelölt külön perekre nézve csak az eljárást szabályozza, rendelvén, hogy azok a kereskedelmi eljárás szabályai szerint tárgyalandók, ellenben az anyagi jogot egyátalán uem érinti, a miből következik, hogy minden ügyben az érdemleges elbírálás tekintetében azok az anyagi jogszabályok irányadók, melyek alá az ügy jogi mivoltánál fogva tartozik; jelen esetben tehát tekintettel arra, hogy felperes a kereseti követelést váltó alapján érvényesiti, a váltójog alkalmazandó. Minthogy" pedig a kereseti követelés alapját képező váltó telepitett váltónak tekintendő; továbbá, minthogy a váltótörvény 43. §-a szerint akkor, ha a telepitett váltó a telepesnél kellő időben nem óvatoltatik, a váltóbirtokos nemcsak a kibocsátó és a forgatók elleni visszkeresetét, hanem az elfogadó elleni váltókeresetét is elveszti és minthogy felperes azt, hogy a kereseti váltót óvatoltatta volna, nem is állította s igy a fentebb idézett törvényhely szerint a csődbe jutott elfogadó, illetőleg ennek csődtömege elleni váltókeresetét elvesztette: az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett. A in. kir. Curia: A másodbiróságÍtélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik és pedig annyival inkább, mert felperes 4,750/87. sz. beadványában követelését a vételügylet megemlitése nélkül a B. a. váltó alapján határozottan mint váltókövetelést jelentette be a csődtömeg ellen ; mert továbbá a csődbejelentésben kitett jogalaptól eltérő jogalapon a külön per meg nem indítható ; de felperes válaszában különben is kijelentette, hogy a kereset jogalapját meg nem