A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 48. szám - Nézetek a büntetőtörvény módosítása tárgyában. 3. [r.]

404 £L JOG. XII. A vételár leszállítása iránti kereset az árú hiányos minősége miatt (actio quanti minoris, Minderungsklage) és az ugyanezen jogot igénylő kifogás (exceptio quanti minoris.) Midőn a vevő a küldött árú nem conveniálása okán a szerződéstől egyszerűen csak elállni kiván, ezen jogát már az által is megszerezheti, ha az árút annak megérkezte után — lehetőleg haladék nélkül -- megvizsgálván, azt mint nem kellő minőségűt, azonnal az eladó rendelkezésére bocsátja és őt erről s illetve mihez tartás végett azonnal értesiti. (915/882. sz. curiai Ítélet. Dtár új folyam. I. 267. lap.) Olyan esetben azoüban, midőn az eladó részben már teljesített és a mennyiben megosztható teljesítésről van szó: az ese ben csakis a kellő minőségben és kellő időben nem teljesített árúhiánylatra nézve van a vevő jogosítva elállni a szerződéstől és pedig ha fi x-ügyletröl van szó, minden előleges jelentés és utólagozási határidő engedés nélkül; míg a nemfixügyleteknél az utólagozási idő (modicum tempus s illetve morae purgatoriae) sikertelen elmúlása után.1 A kereskedelmi törvény 3.j8. §. a csak részbeni teljesítés okán feljogosítja bár a vevőt az egész szerződéstől elállni; de ezen jog nem azon esetre szól, midőn az eladó kellő időben és egész mennyiségben teljesítvén, a teljesítés az árúnak részbeni nem kellő minősége folytán hézagos ; hanem midőn az eladó egyáltalán csakis egy részét szolgáltatja az eladott árúnak.2 Ily esetben (vagyis midőn a kötelezett árúmeunyiségnek csakis egy részét küldi az eladó) a v e v ő csakis akkor kötelezhető a részbeni teljesítés elfogadására, mennyiben o erre szerződésbeli, avagy törvényes alapon kötelezve van.3 (L. ktrv. 358. §.) múlva, tehát nem azonnal történt. Ennélfogva az első bírósági ítélet megváltoztatásával alperest a kereseti tőke s annak nem kifogásolt kamatában el kellett marasztalni«. (L. »Jogtud. Közi. 1889. szept. 13. lapszám.) 1 L. ném. bir. kftszék 1871. márc. 7. »stb. Ist mit der Erfüllung erst der Anfang gemacht, so wird in Gemássheit des Art. 359. §. a. a. o. die Theilbarkeit der Leistungen erheblich. Ist diese vorhanden, erfordern alsó die schon bewirkten Lieferungen nach ihrer Natúr nicht nothwendig die Nachlieferung der ausstehenden, so wird der Verkáufer mindestens betreffs dieser durch den Zahlungsverzug des Káufers zum Rücktritt befugt, ohne Ankündigung bei F i x gescháften, nach fruchtloser Ankündigung bei den übrigen nicht Fíxgeschaften. (L. Dr. Apáthy »Keresk. Jog« 659. lap.) 666. lap ném. bir. k f t s z é k. >In dritter Instanz handelt es sich darum: ob Verklagter wegen der mangelhaften Qualitát der 25 Dutzend berechtigt, das ganze Kaufobjekt zurückzuweisen oder ob er verpflichtet sei die guten 51 Dutzend stb. anzunehmen und zu bezahlen ? Das R. O. H. G. hat das Letztere angenommen und zwar in Erwágung, dass nach den Vorschriiten des gemeinen Rechtes der Kaufer wegen mangelhafter Beschaffenheit eines Theils der gekauften Gegenstande, falls weder der Kaufpreis in einer Gesammtsumme bedung e n, noch die Kaufobjekte untrennbar sind, nur die mangelhaften nicht aber zugleich die contraktmássigen Sachen zu redhibit i r e n berechtigt ist, dass die Vorschrift des Art. 359 des H. G. B. zunáchst nur den Fali der theilweisen Nichterfüllung, nicht den Fali beziiglich der Qualitát eines Theiles der Kaufobjekte mangelh after Erfüllung zum Gegenstande hat.« 2 Német birodalmi kftszk. 1872. febr. 10. hozott határozata ez irányban világosan nyilatkozik, mondván, »stb. Auch in dem Falle, wenn die Erfüllung des Vertrags dem Gegenstande nach theilbar ist, ein Contrahent nur dann verpflichtet ist eine t h e i 1 w e i s e E e i s t u n g anzunehmen, wenn ihn der abgeschlossene Vertrag oder sonstige rechtliche Gründe hierzu verpflichten stb.« (1. Apáthy »Keresk. Jog« 664. lap.) 3 A keresk. törv. 358. §-a következőleg rendelkezik : Ha a 352., 3.">3. és 355. §§. eseteiben a körülményekből, különösen az ügylet természetéből, a szerződő felek akaratából, vagy a szerződési tárgy minőségéből az tűnik ki, hogy a teljesítés mindkét részre nézve felosztható: a felek egyike a szerződésnek csak azon részére léphet vissza, mely a másik által még teljesítve nem lett. 352. §. Ha * vevő a vételár megfizetésével késik, saz árú még átadva nem lett, az eladó tetszése szerint vagy a szerződés teljesítését s a késedelemből eredő kár megtérítését követelheti, vagy az árút a jelen törvény 347. íj-ban foglalt határozatok megtartása mellett a vevő rovására eladhatja s egyúttal akár megtérítését igényelheti, vagy végre a szerződéstől egyszerűen elállhat, mintha az meg sem köttetett volna. 353. §. Ha az árú átadásával az eladó késik, a vevő tetszése szerint vagy a szerződés teljesítését s a késedelemből eredő kár megtérítését, vagy a teljesítés helyett a nem teljesítés miatt kártérítést követelhet, vagy végre a szerződéstől egyszerűen elállhat, mintha az meg sem köttetett volna. 355. §. Ha a szállitásnak határozottan kijelölt határnapon vagy határidőben kell történni, az előbbeni §. határozatai A vételár leszállítás iránti kereset (actio quanti minoris, Minderungsklage) és illetve az ugyanazt célzó kifogásnak (exceptio quanti minoris) célja a szállított árúnak a megrendeltnél silányabb (pl. legfinomabb minőségű helyett középfinom) minősége, avagy olcsóbb fajbelisége folytán, a kikötött vételárnak a minőség hiánylathoz képesti aránylagos leszállítása. Ezen, a vevőt illető jogigény érvényesítésnek akkor van helye, ha az eladó a kölcsönösen megállapítottnál silányabb minőségű, vagy olcsóbb fajú árút, avagy pedig, habár nem silányabb árút, de a szerződésben megállapítottaktól eltérőleg oly módon bocsátotta felperesi vevő rendelkezésére, mely mellett az árú tényleges értéke a vevőre nézve a kikötött rendes módoni szállitottnál kevesebb értéket képvisel.4 Oly esetben, midőn a hiányolt árú vételára — a hiányos minőség felfedezése s illetve közlése előtt — az eladónak már kifizettetett, az árú silányabb (p. o. legjobb minőségű helyett közép) minősége okán visszajáró vételártöbblet, mint quasi tartozatlan fizetés (conditio indebiti) visszakövetelhető a keresk törv. 348. §. alapján és illetve az actio quanti minoris segélyével. (L. dr. H a n a u s c h e k »Die Haftung des Verkliufers« Berlin, 1887. II. Abth. 2. Halfte 215.) A vételár leszállítására irányuló jogigény érvényesithetésének feltétele pedig (mint azt előzőleg más szempontokból részleteseit kimutattuk), hogy a vevő a hozzá küldött nem kellő minőségű árú ebbeli fogyatkozását — az árú megvizsgálása alapján — azonnal constatálja5 és a vizsgálat eredménye s illetve a minőségi hiánylatról az eladót azonnal értesítvén, a szerződésellenes minőségű árú helyett a különbeni jogkövetkezmény s illetve a célba vett vételár leszállítás iránt támasztandó jogigényéről az eladót haladék nélkül értesítse s illetve hozzá ily megintést juttasson. Az imént említett sikertelen értesítés, felhívás és megintés után, a vevő az árút megtarthatja és egyben, a mennyiben a vételár végett még perelve nincsen, annak aránylagos leszállítása iránt, vagy pedig a mennyiben a vételárt már előzőleg kifizette, annak aránylagos leszállítása és egybeni visszafizetése iránt az eladó ellen keresetet indíthat. A mennyiben pedig a vevő időközben a vételár k ialkalmazást nem nyernek. A vevő úgymint az eladó az őket a 352. és 353. Jószerint illető jogokat tetszésük szerint gyakorolhatják. Azonban ily esetben is az, ki a szerződés teljesítéséhez ragaszkodni kiván, erről a másik felet a határidő vagy határnap elteltével azonnal értesíteni tartozik, ellenkezőleg a későbbi teljesítést nem követelheti. 4 U. Das O. A. G. Lübeck vom 30. Juni 1870 (Kierulfs »S a m m 1 u n g« II 341. Dr. Goldschmidt »Z e i t s c h r i f t« 25. kötet, 1880. évf. 275. lap.) »Erwágt man den Grund und Zweck der actio quanti minoris, so soll bei ihr gefunden werden, um wie viel weniger der Kaufer gégében habén würde, wenn er den F e h 1 e r der Sache gekannt hátte. Es ist der Procentsatz zu ermitteln, zu welchem die durch den Fehler bewirkte Werthverniinderung anzuschlagen ist, und um diesen Procentsatz wird dann der Kaufpreis als konventionelle Messung des Werthes, den die Sache in gutem Zustande habén würde, herabgesetzt. Ist die Waare bereits bei Abschluss des Kaufs auf dem Transport nach einem bestimmten Ort begriffen, wo sie durch Weiterkauf verwerthet werden soll, so hangt für den Kaufer die pekuniáre Veranschlagung eines Fehlers der Waare naturgemáss eben davon ab, zu welchem Preise die gute und zu welchem P r e i s e die fehlerhafie Waare am Bestimmungsort verwerthet werden kann.« 5 A m. kir. C u r i a 1889. január 18-án 1,295. sz. a. hozott elvi kijelentésével (szemben egy korábban hozott és általunk fentebb megrótt helytelen elvi kijelentésével) újabban ily értelemben határozott. A m. kir. Curia ugyanis — az egri jbrsággal szemben, mely alperest a kereseti 76 frt 87 krban (mint a mennyivel a vitás árúk a szakértők szerint a kellő minőségű árúnál kevesebbet érnek) marasztalta — a budapesti kir. itélő tábla 1888. évi október hó 16-án 2,826. sz. a. hozott Ítéletét tette magáévá, mely is kimondotta, hogy a birói szakértők abbeli véleménye, miszerint a kereskedők kalmük nevezetű szövetárút azok megérkezése után azonnal csak mennyiségileg szokták megvizsgálnt és hogy azok minőségét rendszerint csak az árúbabocsátas és illetve a vég-darabnak e végetti megbontásakor szokták minőség szerint megvizsgálni: a keresk. törv. 346. §-nak — mint puszta a b u s u s — nem derogál. Ezen ítélet szerint az actio quanti minoris (a visszaküldött, de az eladó által vissza nem fogadott árúkat illetőleg) igénybe vétele nem eszközölhető, ha a gyáros által a kereskedőnek küldött kalmukárú hiányos szövése miatti minőség kifogásnak alapul szolgáló árú megvizsgálás nem azonnal, az árú megérkezésekor (s illetve, mihelyt az rendes üzletember gondossága mellett lehetséges), hanem csak 6 héttel később a végszámra kapott árúnak tovább eladása alkalmával (az azt borító árúlepel alkalmi eltávolításakor) eszközli a vevő és csak ekkor értesiti az eladót az észlelt (de tagadott) hiányról (L. Jogtud. KözU 1889. május 17. lapszám.)