A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 47. szám - A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. t.-c. módosítása. 2. [r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Budapest, 1889. november 24-én. Melléklet a »Jog« 47. számához. Köztörvényi ügyekben. A társadós az őt is terhelő adóssá? behajtása céljából lefog­lalt ingósásrok Iránt igénykeresetet nem támaszthat. A kiibini kir. járásbíróság: Nemesik Gyula, mint B. K. & Br. A. Vaszil csődtömege gondnoka felperesnek, Risztics Mihály ügyvéd által képviselt J. Pál végrehajtató alperes elleni ingók zár alóli feloldása iránti perében itélt: Igénylő felperesek keresetükkel elutasít látnak. Mert felpere­sektől a tárgyalási jegyzőkönyhöz becsatolt V. Andrea-féle cső­döt megszüntető végzés a reája vezetett hiteles alakban tanúsító záradék szerint jogerőssé vált, tehát az e címen támasztott igény­keresetnek a csődtömeg gondnoka részéről, mely f. évi március 20-án 396. sz. a. adatott a csődmegszünés után be, a csődvagyonra vonatkozólag helye nem lévén, miért is az alperes által megszer­zett zálogjog, mely foglalás és becslés által eszközöltetett, végre­hajtató javára továbbra is fennállónak mondatik ki, annál is in­kább, mert A. Vaszilnak 2 /. a. magáról adott nyilatkozattal sze­mélyét mint jótálló és közadósnak nyilvánította ugyan az napon, a midőn a foglalás eszközöltetett alperes javára, és e végből V. Andrea sem volt jogosítva ugyan e címen a pert még tovább foly­tatni, és mi végből is felperes A. Vaszil csődtömeg, illetőleg idő­közben ismét B. K. és Br. N. céggé vált és részéről támasztott keresettel elutasítandó volt. (1886. évi december hó 7-én, 1,912. szám alatt.) A budapesti kir. itélö tábla : Az első bíróság ítéletét meg­változtatja. V. Andrea felperes kereshetőségét, vagyis azt a jogát, hogy N. Gyula, mint a B. K. és Br. Andrea Vaszil cég csődtömeg gondnoka által indított igénypert önszemélyében folytathassa, meg­állapítja s a kir. járásbíróságot a per érdemi ellátására utasítja. Indokok: Mert az iratokból kitetszőleg a B. K. és Br. Andrea Vaszil cég elleni csőd már jogérvényesen meg van szün­tetve, s igy az annak fennállása idejében a volt tömeggondnok által indított ezen per folytatására, nevezett V. Andrea kétségtelen jogosultsággal bir. (1889. évi február hó 19-én, 30,162. szám alatt.) A magy. kir. Curia : A másodbiróság ítélete megváltoztatik s a kir. járásbíróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Habár a V. Andrea ker shetőségi jogának meg­tagadására felhozott indokolás első része a mint a másodbiróság indokaiban helyesen kifejtett, kellő alappal nem bir; de a V. Andrea mint cégtulajdonos kereshetőségi jogát megállapítani nem lehetett azért, mert nevezett V. Andrea a 2. sz. a. nyilatkozata szerint ugyanaz nap, melyen a végrehajtás B. K. és t. cég ellen foganatosíttatott, nevezett cégnek kérdésben forgó tartozásáért magát jótállónak és társadósnak nyilvánította, következőleg ugyan­ezen adósság behajtása céljából lefoglalt ingóságok iránt mint társadós igénykeresetet nem támaszthat; ez okból a másodbiróság ítélete megváltoztatandó volt. (1889. évi szeptember hó 6-án, 4,476. szám alatt.) Kielégítési sorrend, midöu nyilvánkönyvi bekeblezéssel bizto­sított váltókövetelés lefoglalása alkalmával egyik hitelező a váltót foglalta le, a másik meg alzálog .jogot nyert. (1881 évi LX. t.-c. 80. és 126. §-ai.) A kassai kir. járásbíróság: Az 1885. évi 8,088. számú megbízatás folytán Bezsilla Samu ügygondnok által folyó évi 6,793. sz. a. beterjesztett 497 frt 50 kr. összegre s időközi növe­dékére a kifizetési sorrend következőleg állapittatik meg: A fenmaradó 409 frt 87 kr. és az egész letéteménynek idő­közi növedéke A. Józsefnek Sz. Miksa és neje elleni 1,500 frt s járulékai iránti követelése törlesztésére fordittatik s kifizettetni határoztatik. A hitelbank követelésével az adós egyéb vagyonára utasittatik. Indokok: Bár a kassai hitelbank a behajtott követelés tekintetében bekebelezett biztosítási zálogjog felett még 1885. évi február havában szerzett alzálogjogot, s bár A. József javára a végrehajtás csak 1885. június 9-én foganatosíttatott, mindazonáltal utbbinak elsőbbséget kellett adni, mert az 1881. évi LX. t-cikk 80. §-a szerint váltón nyugvó követelések érvényesen csak igy foglalhatók, ha a végrehajtásnál az okmány megtaláltatik és a végrehajtási cselekmény reávezettetik; ezen törvényes feltétel csak A. József részéről forogván fenn, a követelés törvényesen és jog­hatálylyal lefoglaltnak ennek részéről tekinthető. Az 1881. évi LX. t.-c. 126- §-a, mely szerint zálogjogilag bekebelezett követelések tekintetében való elsőbbséget a telekkönyvi bekebelezés rangso­rozata állapítja meg, a hivatkozott 80. §-ban körvonalozott köve­telésekre vonatkozó végrehajtási eljárással szemben itt annál ke­vésbé alkalmazható, mert A. József a váltó birtokában követelését más uton is, nem csupán a jelzálogból, kielégítéshez juttathatta és a befolyt pénzösszeg csakis ezen váltó átadása mellett fizettetett ki. (1887. április 21-én, 3,930. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla a kassai hitelbank felfolyamo­dására : A kir. itélö tábla az első bíróság végzését megváltoztatja, a Bezsilla Samu ügyvéd által letétbe helyezett 497 frt 50 kr. a jelzett követelések kielégítése után fenmaradó 409 frt 87 krt a letéti kamatokkal együtt a kassai hitelbank 2,500 forint és járulé­kaiból álló követelésének résztörlesztésére sorozza. Indokok: jóllehet a végrehajtást szenvedő követelésének alapját képező váltóra az 1881. évi LX. t.-c. 80. §-ának megfele­lően csak az A. József javára történt foglalás van feljegyezve ; mind­azonáltal a nevezett végrehajtatónak követelése a jelen esetben a kassai hitelbank követelését megelőzőleg nem sorozható, mert végrehajtást szenvedőnek a kérdéses váltón alapuló követelése a 21,788/87. számú rendelvény következtében pótlólag felterjesztett biztosítási okiratból és a buzafalvi 47. számú telekjegyzőkönyvnek az iratoknál levő hiteles másolatából kitünőleg telekkönyileg biz­tosítva van; ily esetben pedig a kielégítési sorrend megállapításá­nál az 1881. évi LX. t.-c. 126. § ának világos intézkedése szerint a telekkönyvi rangsorozat az irányadó ; minthogy pedig a jelzett telekkönyvi kivonat szerint a végrehajtást szenvedő javára a buza­falvi 47. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanra C. 12. alatt 500 frt erejéig bekeblezett zálogjogra vonatkozólag a végrehajtási zálogjog C. 19. alatt a kassai hitelbank javára 2,500 frt és járu­lékai erejéig az 1885. évi május 23-iki rangsorozattal, tehát a végrehajtási zálogjognak az A. József javára C. 20. alatt az 1885. évi június 9-iki rangsorozattal történt felülkeblezését megelőzőleg lett felülkebelezve, az első bíróság végzését, a mennyiben az elő­nyös követelések kielégítése után fenmaradó összeg A. József ja­vára soroztatott, megváltoztatni kellett. (1888. évi november hó 14-én, 6,116. sz. a.) A magy. kir. Curia: A másodbiróság végzése neheztelt részében pedig iudokolásánál fogva annyival is inkább helyben­hagyatik, mert a felosztás tárgyát képező pénzösszeg nem az A. József által lefoglalt váltó elárverezéséből folyt be, hanem a telekkönyvi hatóságnak sorrendi végzése alapján a C. 12., 15., 19. és 20. sor­szám alatt es; közlött zálog s alzálogjogi bekeblezések folytán a buzafalvi 17. számú telekjegyzőkönyvben foglalt azon ingatlanok vételárából lett kiutalva és a követelés behajtására kirendelt ügy­gondnok által bírói letétbe helyezve, mely ingatlanokra a kérdéses követelés biztosítására a b'Ztositéki zálogjog 500 frt erejéig végre­hajtást szenvedő javára C. 12. alatt bekebelezve lön ; minthogy pedig a biztosítéki zálogjogra szerzett alzálogjog, ha a biztosított követelés igazoltatik (a mi jelen esetben megtörtént^, ama köve­telésből a biztosítéki összeg erejéig való kielégítésre az alzálog­jogos hitelezőt az alapkövetelésnek végrehajtás utján való külön lefoglalása nélkül is feljogosítja, a kielégítési elsőbbség helyesen lett a másodbiróság által a telekkönyvi sorrend szerint a kassai hitelbank javára megállapítva. (1889. évi szeptember hó 18-án, 506. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents