A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 46. szám - A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. t.-c. módosítása. 1. [r.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 46. számához. Budapest, 1889. november 17-én. Köztörvényi ügyekben. Ha készfizető kezesség vállaltatik valamely adós 3,000 frtuyi tartozásának 1,500 frtnyi része iránt és az adóstól 1,500 frt be is folyik, kiterjed-e kezesség: a ki nem fizetett 1,500 frtra A kunhalasi kir. járásbíróság: Sándor Imre ügyvéd által képviselt R. Sándor és társa felperesnek, Musa Benő ügyvéd által védett Sch. Móricz alperes elleni 1,500 frt iránti perében itélt: Felperes kereserével elutasittatik. Indokok: A keresethez A. a. csatolt kötelezvény szerint Sch. Móricz kereskedő a kötvénybeli 3,000 frt tökeösszegből 1,500 frt erejéig vállalt készfizető kezességet és kötelezte magát az esetre, ha a föadós kötelezettségének eleget nem tenne, a 3,000 frtból 1,500 frtot megfizetni, a kötvény szövege tehát máskép nem értelmezhető, mint akként, hogy felperes 1,500 frt erejéig biztosította magát a készfizető kezes kötelezettsége által is és 1,500 forinton felüli követelése már csakis az egyenes adós kötelezettségével volt biztosítva; mivel pedig felperes a kötvénybeli 3,(>00 frtra 1,808 frtot az egyenes adóstól megkapott, alperes készfizető kötelezettsége megszűnt, mivel készfizetési kötelezettséget csakis 1500 frtig vállalt. (1888. február 18-án 388. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek az 1,413 frt 03 krra leszállított tökét s jár. megfizesse. Indokok: Az A. a. mellékelt s nem kifogásolt kötelezvény szerint alperes id. St. Ignácért készfizetői kezességet vállalván, kifejezetten arra kötelezte magát, hogy az adós helyett a kötelezett 3,000 frtból 1,500 frtot megfizet a felperesnek az esetre, ha az egyenes adós kötelezettségének eleget nem tenne. Ez a kötelezvény nem tartalmaz rendelkezést az iránt, hogy az esetre, ha az adós csak részben tesz eleget fizetési kötelezettségének, a részfizetés első részben az alperes kezességével biztosított 1,800 frtba legyen betudandó s így alperes kötelező nyilatkozatának az értelme az : hogy alperes az egyenes adós részéről fizetendő 3,000 frt tekintetében csak a korlátolt készfizetői kezesi kötelezettséget vállalván el, csak az esetre és csak annyiban tartozik az egyenes adósért fizetni, ha és a mennyiben az egyenes adós 3,000 frtot tevő tartozásából 1,50() frt erejéig fizetési kötelezettségét nem teljesítené. Az id. St. Ignácz mint egyenes adós, illetve az annak csődtömege részéről időközben teljesített fizetések tehát nem mentik fel alperest attól a kötelezettségtől, hogy a tett fizetés után még fenmaradó hiánvt fizesse. (1889. évi február 20-án 12,969. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy alperesnek az adósért való lekötelezése az A alattiban foglalt főkötelezettség biztosítása szempontjából történt, azon kikötés pedig, hogy alperes csak 1,500 frt erejéig kezeskedik, utóbbira nézve, csak a kezesség terjedelmét állapítja meg; s tekintve, hogy a készfizető kezesség jogi fogalmánál fogva, a készfizető kezes, mint egyetemleges adóstárs az egész adósságért felelős lévén, nyilvánvaló, hogy itt is alperes az elvállalt összeg erejéig az adóssági követelésből azon részt tartozik kiegyenlíteni, mely az adós fizetésképtelensége folytán a lejárat idejében fedezetet nem nyert. Ezen okoknál fogva a másodbiróság Ítélete helybenhagvatik. (1889. szeptember 25-én 3.691. sz. a.) A végr. törv. 116. §-a a birói illetőséget csakis ingókra vezetendő végrehajtás esetére szabályozván, annak kivételes intézkedései nem alkalmazhatók akkor, a midőn a folytatólagos végrehajtás elrendelése ingatlanra kéretik, hanem ily esetben az általános szabályhoz képest a per birósága illetékes a kérelem elintézésére. (Hasonló határozatok 5,598/87. Dtár XVIII. 51. sz. és 1,929/87. Dtár nj folyam XVII. 92. sz.) A m. kir. Curia: Azon illetőségi összeütközési ügyben, mely a bécsi biztosító társaságnak V. István elleni végrehajtási ügyében a nagy-atádi kir. járásbíróság és a kaposvári kir. törvényszék között felmerült, a m. kir. Curia a folytatólagos végrehajtás elrendelésére a kaposvári kir. törvényszéket mondta ki illetékesnek. Mert az 1881 : LX. t.-c. 116. §-a a birói illetőséget csakis ingókra vezetendő végrehajtás esetében szabályozván, annak kivételes intézkedései a jelen esetre, melyben a folytatólagos végrehajtás ingatlanra kéretett elrendeltetni, nem alkalmazhatók; az ingatlanokra vezetendő végrehajtás elrendelése tekintetében tehát az általános szabály lévén alkalmazásba veendő, az 1881. évi LX. t.-c. 2-ik §-a értelmében a kért folytatólagos végrehajtás elrendelésére és illetőleg az ez iránt beadott kérvény elintézésére a per bíróságát kellett illetékesnek kimondani. (1889. szeptember 26-án. 7,686. sz. a.) A vevő az általa megvett ruhákért a fizeté»t az iparosnak iparüzletében tartozván teljesíteni, ez tekintet nélkül arra, vájjon az iparos cégét bejegyeztette-e vagy sem, követelését azon hely birósága előtt érvényesítheti, hol a megrendelés idejében üzlettel birt. A budapesti kir. itélti tábla: A kir. ítélő tábla a felfolyamodással megtámadott végzést megváltoztatja s ez ügyben az eljárt kir. járásbíróság illetékességét megállapítja s ugyanazt utasítja, hogy az ügynek érdemben leendő tárgyalására határnapot tűzzön ki. Indokok: Az alperes a ruhákat Budapesten felperes iparüzletében rendelvén meg s azok neki Budapesten szolgáltatván ki, miután a megrendelési hely a fizetés helyének tekintendő, alperes a fizetést a felperesnek mint iparosnak iparüzletében tartozik teljesiteni. E szerint alperesnek a birói illetékesség ellen tett kifogása a trts. 35. §. alapján figyelembe nem jöhetvén, az elsőbiróság végzését megváltoztatni s az eljáró kir. járásbíróság illetékességét megállapítani kellett. (1889. szeptember hó 2-án. 26,611/889.) Kereskedelmi, csőd*- és váltóügyekben. Értékpapírok tőzsdei vétele és eládása iránt adott megbízás, bizományi ügylet vagy fogadásszerü szerencsejáték i A kereshetőségtől megfosztott tőzsdei játékra irányuló színlelt ügylet fogalommeghatározása. Külföldi anyagi jog bizonyításának kellékei. A kt. 372. §-ban meghatározott joga a bizományosnak, hogy az árút szabad kézből eladhatja, csak az esetre szoritkozik, ha az árú anyagi romlásnak van kitéve, következőleg nem terjed ki azon esetre, midőn az árúnak ára más oknál fogva (értékpapírok árfolyamcsökkenése) csökken. A budapesti kir. keresk. és Táltótörvényszék 1887. november 2-án 42,539/1887.): Dr. Szilasi Adolf ügyvéd által képviselt A. de. G. cég felperesnek, dr. Schmidt Titus ügyvéd által védett P. M. alperes elleni 28,395 frank 25 ct. iránti perében itélt: felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperesnek megbízása folytán, mint ennek bizományosa, részére a keresetben felsorolt értékpapírokat a párisi tőzsdén megvette s hogy a papirok árfolyamának leszállása következtében az alperesnek, mint megbízónak hitelezett vételárra nézve a papirok kellő fedezetet nem nyújtván, azokat 1887. február 9-én hites ügynök közbenjöttével a párisi tőzsdén eladatta és követeli a vételár és az eladásnál állítólag' befolyt összeg közötti különbözetnek s bizományosi díjai és kiadásainak megtérítését. De alperesnek tagadásával szemben felperes azt : hogy a felek között tényleg bizományi ügylet forgott fenn, hogy felperes, mint bizományos, tényleg megvette és eladta a papírokat, hogy az eladást, a mennyiben azt tényleg foganatosította, törvényes módon eszközölte s hogy a befolyt eladási ár követelésénél kevesebbet tett ki, nem bizonyította. Igaz ugyan, hogy az E., F., G. és H. alatti levelek szerint alperes felperesnek azon értesítését, hogy a keresetben emiitett papírokat (100 db. Egyptes unifiés kötvény