A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 44. szám - Halasztó hatályú-e a felfolyamodás a végrehajtási törvény 220. §-ának alkalmazása esetén?

174 A JOG. módozatot a per során hangsúlyozta, hanem azért is, mivel a birtokost az állag sérelme nélkül elválasztható beruházások elvitele, jó vagy rosszhiszeműsége esetében egyaránt megilletik; a szőlőültetvények elvitele pedig az előbb szántás alá mívelt területről az állag sérelme nélkül elvihetők és hogy az ekként történjék s hogy az ingatlan az ültetvények elvitele esetében szántásra alkalmas karban adassék át, az Ítéletben megszabott intézkedés jogi és igy már eleve feltételezett következményét képezi; továbbá, mert az elvont haszon tekintetébeu az ingatlan jövedelmének jelenleg bizonyított mennyisége részben az alperes által tett beruházás eredménye lévén, ez összegben felperes részére meg nem Ítéltethetett; annak pótlásául tehát a rosszhiszeműség, vagyis a másodbiróság Ítéletének érintetlen hagyott részében a birtoklás jó vagy rosszhiszeműségénél követett szempontból is helyesen lett más adat hiányában csakis a felperes által valóban szenvedett kár, vagyis a birtokában maradt ingatlanért adott vételár kamatában szenvedett veszteség megítélve. Az árverési hirdetménynek nem kellő időben tett kifüggesztése vagy kézbesítése miatt a megtartott árverés ellen előterjesztésnek s nem felfolyamodásnak Tan helye. A dunaföldvári járásbíróság;: B. Sámuelnek N. Ignác elleni végrehajtási ügyében a kérelmezett árverést elrendelte s megtartására határidőt tűzött ki. Ez ellen végrehajtást szenvedő felfolyamodást adott be. A kir. tábla: végzésével annak helyt nem adott (1889. 52,095. sz. a.); mert a miatt, hogy az árverési hirdetmény felfolyamodónak nem kellő időben kézbesittetett és hogy az a törvény által meghatározott időben kifüggesztve nem lett: nem az árverési hirdetmény elleni felfolyamodással, hanem a végrehajtási törvény 179. §. a) és b) pontjai értelmében csakis a megtartott árverés elleni előterjesztés utján szorgalmazható az orvoslás. Az osztályos egyezség teljesítésére irányuló kereset örökösödési kereset jellegével nem bírván, ilyen kereset elbírálására a járásbíróság illetékes. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét a megelőző egész eljárással együtt megsemmisíti s a kir. járásbíróságot utasítja, hogy a keresetlevelet felperesnek adja vissza. Indokok: Tekintve, hogy a kereset az A) alatti szerződésen alapuló örökségi osztályrész iránt támasztatott, az örökösödési perek pedig az IS'38. évi LIV. t.-c. 37. §-a szerint akkor is, ha azok szerződésből származnak, a törvényszékek hatáskörébe utaltattak s annak utolsó bekezdése szerint azok az egyes birák hatásköréből határozottan elvonattak s minthogy a külön ügybírósághoz utalt ügyekben a törvény által megállapított illetőségtől eltérésnek helye nincs : a neheztelt ítélet az 1881 : LIV. t.-c. 39. §. C) pontja alapján megsemmisítendő s alperes az alaptalanul okozott perköltségek megtérítésére kötelezendő volt. A magyar kir. Curia: A másodbiróság neheztelt végzése megváltoztatik és a kir. itélő tábla az ügy érdemleges elintézésére utasittatik. Indokok: Felperes keresetében nem követel örökség vagy osztályrész megállapítását, hanem az alperessel kötött osztályos egyezség teljesítését, ezen kereset tehát örökösödési kereset jellegével nem bírván, a kir. járásbíróságnak különben kifogás tárgyát sem képezett illetősége nem volt leszállítható. (1889. szeptember 18-án, 1,170.) A gyógyszerészek és segédeik közötti szolgálati viszonyból eredhető peres kérdések, az iparhatóság kizárásával, egyedül birói eljárás útjára tartoznaík. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az első bíróság végzését megváltoztatja, a kir. jbiróságnak illetékességét megállapítja s ugyanazt az ügyben további szabályszerű eljárás és határozathozatalra utasitja. Indokok: A közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XIV. t.-c. 126. és 128. §-ai a gyógyszerészetet közegészségügyi intézménynyé minősitik s annak gyakorlása nem az 1884 : XVII. t.-c, hanem az 1876, évi XIV. t.-c. szabványaihoz van kötve, minélfogva az 1884 : XVII. t.-c-ben foglalt ipartörvény 10. §-áuak h) pontja a gyógyszerészekre s ebből folyólag a köztük és segédeik közötti szolgálati viszonyból eredhető peres kérdések elintézési módjára nézve ugyanannak a törvénynek intézkedései alkalmazást nem Dyerhetvén, az e viszonyból származó peres kérdések az iparhatóság kizárásával egyedül birói eljárás útjára tartoznak; miért is az első bíróság végzését megváltoztatni s a kir. járásbíróság illetékességét megállapítani s ugyanazt további szabályszerű eljárás és határozathozatalra utasítani kellett. (1889. május 2-án. 9,501.) Oly esetben, midőn az adóslevélben a követelés jogcime hiányzik, e hiány a keresetlevélben is pótolható. A m. kir. Curia: A kereseti 3,150 frt tőke megítélésére vonatkozólag a másod bíróság ítélete megváltoztatik és e tekintetben az első bíróság ítélete hagyatik helyben indokain felül még azért, mert oly esetben, midőn az adóslevélben a követelés jogcíme hiányzik, e hiány a keresetlevélben is pótolható, már pedig felperes követelésének jogcímét keresetében világosan előadta, midőn kiskorúsága ideje alatt vagyonának alperes által történt jogtalan elidegenítését, illetve annak kárpótlását jelölte meg azon tényül, melyből követelése származik és ezen ténykörülmény a követelés érvényes jogcíméül elfogadandó, mivel alperes elismerte, hogy ő felperesnek gyámja volt és ennek vagyonát gyámi miuőségben kezelte, azt pedig nem bizonyította, hogy felperesnek e címen ellene követelése nincsen, sem azt nem állította, hogy a kereseti követelés más jogcímből, vagy épen a törvény által tiltott cselekményből származnék. A kamatra és a perköltségre vonatkozólag azonban mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik és az A) alatti kötelezvényben kötelezett 5% kamat a 3,150 frt tőke után csak 1886. június 28-tól, vagyis a kereset beadása napjától kezdve Ítéltetik meg felperes részére, a perköltség pedig kölcsönösen megszüntettetik ; mert az A) alatti kötelezvény szerint a követelés érvényesítése felperes tetszésétől függvén, miután ő 29 éven át sem a tőkét, sem a kamatot nem követelte, a kamatfizetési kötelezettség alperes terhére csak a kereset indítása napjától volt megállapítható, a perköltség kölcsönös megszüntetése pedig a per körülményeiben találja indokolását. (1889. szeptember 13-án. 2.) Kereskedelmi, csőd" és váltóügyekben. A keresk. törvény 354. §-a szeriut a vevő, ha a teljesítés helyett kártérítést követelni kíván, erről ugyan a késedelmes eladót „azonnal" értesíteni tartozik, azonban ennek nem az az értelme, hogy a vevő az eladót a teljesítésre kikötve volt idö elteltével azonnal értesíteni tartozik arról, hogy a teljesítés helyett kártérítést követel, mert, ha ezt nem tenné, úgy kártérítési igényét elvesztené. Ily jogkövetkezmény ez esetben kimondva nincs. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság* (1888. június 22. 15,609/p. 1888.): Schmidl Ignác ügyvéd által képviselt St. testvérek cég felperesnek, dr. Haag Ödön ügyvéd által védett R. J. cég alperes elleni 97 frt 50 kr. iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes árkülönbözet megtérítését követeli alperestől, mert ezzel minium szállítására nézve szerződött akként, hogy a szállításnak 1887. év őszén kell történnie, s minthogy alperes a vétel tárgyát a felszóllitásra nem küldötte, követeli az akkor fennállott árkülönbözetet. Felperesnek kétségtelenül joga vau ilyent követelni; de csakis a szállítási határidőben fennállott árban s minthogy a tözsdeszokás értelmében ősz alatt szeptember és október értendők, akkor pedig a minium ára a kihallgatott szakértő véleménye szerint ugyanannyi volt, mint mikor az ügylet megköttetett, s igy ilyen árkülönbözet fenn nem forgása miatt, minthogy másrészről tényleges kárt felperes nemcsak nem igazol, de nem is állit, keresetével elutasítandó. A budapesti kir. itélö tábla (1889. február 3. 5,385/v. 1888.) : Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kt. 351. §-a szerint az a szerződő fél, ki a teljesítés helyett kártérítést akar követelni, ezt a jogát csak ugy érvényesítheti, ha erről a másik felet azonnal, vagyis közvetlenül a teljesítésre megállapított határidő lejárta után értesiti és annak egyúttal az utólagos teljesítésre, ha azt az ügyletet természete megengedi, kellő időt enged. A felek egyező előadása szerint alperes a megrendelés tárgyát képező ólompirt (minium) 1887. év ősz folyamán tartozott volna szállítani, mely határidő a budapesti keresk. és iparkamara 2-/. a. értesítése és 3-/. a. csatolt tőzsdei szokások 27. §-a szerint igazolt s az évszakra meghatározott telj jesitési idő megállapításánál a kt. 328. §. intézkedéséhez képest irányadó budapesti általános keresk. szokás értelmében 1887. okt. 31-én jár le. Minthogy pedig felperes maga azt adja elő, hogy | alperest a kártérítés érvényesítése iránti szándékáról, az utólagos