A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 44. szám - Halasztó hatályú-e a felfolyamodás a végrehajtási törvény 220. §-ának alkalmazása esetén?

174 A JOG. módozatot a per során hangsúlyozta, hanem azért is, mivel a birtokost az állag sérelme nélkül elválasztható beruházások el­vitele, jó vagy rosszhiszeműsége esetében egyaránt megilletik; a szőlőültetvények elvitele pedig az előbb szántás alá mívelt terület­ről az állag sérelme nélkül elvihetők és hogy az ekként történjék s hogy az ingatlan az ültetvények elvitele esetében szántásra alkalmas karban adassék át, az Ítéletben megszabott intézkedés jogi és igy már eleve feltételezett következményét képezi; továbbá, mert az elvont haszon tekintetébeu az ingatlan jövedelmének jelenleg bizonyított mennyisége részben az alperes által tett be­ruházás eredménye lévén, ez összegben felperes részére meg nem Ítéltethetett; annak pótlásául tehát a rosszhiszeműség, vagyis a másodbiróság Ítéletének érintetlen hagyott részében a birtoklás jó vagy rosszhiszeműségénél követett szempontból is helyesen lett más adat hiányában csakis a felperes által valóban szenvedett kár, vagyis a birtokában maradt ingatlanért adott vételár kamatában szenvedett veszteség megítélve. Az árverési hirdetménynek nem kellő időben tett kifüggesz­tése vagy kézbesítése miatt a megtartott árverés ellen előterjesz­tésnek s nem felfolyamodásnak Tan helye. A dunaföldvári járásbíróság;: B. Sámuelnek N. Ignác elleni végrehajtási ügyében a kérelmezett árverést elrendelte s megtartására határidőt tűzött ki. Ez ellen végrehajtást szenvedő felfolyamodást adott be. A kir. tábla: végzésével annak helyt nem adott (1889. 52,095. sz. a.); mert a miatt, hogy az árverési hirdetmény felfolyamodónak nem kellő időben kézbesittetett és hogy az a törvény által meg­határozott időben kifüggesztve nem lett: nem az árverési hirdet­mény elleni felfolyamodással, hanem a végrehajtási törvény 179. §. a) és b) pontjai értelmében csakis a megtartott árverés elleni elő­terjesztés utján szorgalmazható az orvoslás. Az osztályos egyezség teljesítésére irányuló kereset örökö­södési kereset jellegével nem bírván, ilyen kereset elbírálására a járásbíróság illetékes. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét a megelőző egész eljárással együtt megsemmisíti s a kir. járásbíró­ságot utasítja, hogy a keresetlevelet felperesnek adja vissza. Indokok: Tekintve, hogy a kereset az A) alatti szerző­désen alapuló örökségi osztályrész iránt támasztatott, az örökösö­dési perek pedig az IS'38. évi LIV. t.-c. 37. §-a szerint akkor is, ha azok szerződésből származnak, a törvényszékek hatáskörébe utaltattak s annak utolsó bekezdése szerint azok az egyes birák hatásköréből határozottan elvonattak s minthogy a külön ügy­bírósághoz utalt ügyekben a törvény által megállapított illetőség­től eltérésnek helye nincs : a neheztelt ítélet az 1881 : LIV. t.-c. 39. §. C) pontja alapján megsemmisítendő s alperes az alaptalanul okozott perköltségek megtérítésére kötelezendő volt. A magyar kir. Curia: A másodbiróság neheztelt végzése megváltoztatik és a kir. itélő tábla az ügy érdemleges elintézésére utasittatik. Indokok: Felperes keresetében nem követel örökség vagy osztályrész megállapítását, hanem az alperessel kötött osz­tályos egyezség teljesítését, ezen kereset tehát örökösödési kere­set jellegével nem bírván, a kir. járásbíróságnak különben kifogás tárgyát sem képezett illetősége nem volt leszállítható. (1889. szep­tember 18-án, 1,170.) A gyógyszerészek és segédeik közötti szolgálati viszonyból eredhető peres kérdések, az iparhatóság kizárásával, egyedül birói eljárás útjára tartoznaík. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az első bíróság végzését megváltoztatja, a kir. jbiróságnak illetékességét megállapítja s ugyanazt az ügyben további szabályszerű eljárás és határozathozatalra utasitja. Indokok: A közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XIV. t.-c. 126. és 128. §-ai a gyógyszerészetet közegészségügyi intézménynyé minősitik s annak gyakorlása nem az 1884 : XVII. t.-c, hanem az 1876, évi XIV. t.-c. szabványaihoz van kötve, minélfogva az 1884 : XVII. t.-c-ben foglalt ipartörvény 10. §-áuak h) pontja a gyógyszerészekre s ebből folyólag a köztük és segédeik közötti szolgálati viszonyból eredhető peres kérdések elintézési módjára nézve ugyanannak a törvénynek intézkedései alkalmazást nem Dyerhetvén, az e viszonyból származó peres kérdések az iparhatóság kizárásával egyedül birói eljárás útjára tartoznak; miért is az első bíróság végzését megváltoztatni s a kir. járásbíró­ság illetékességét megállapítani s ugyanazt további szabályszerű eljárás és határozathozatalra utasítani kellett. (1889. május 2-án. 9,501.) Oly esetben, midőn az adóslevélben a követelés jogcime hiányzik, e hiány a keresetlevélben is pótolható. A m. kir. Curia: A kereseti 3,150 frt tőke megítélésére vonatkozólag a másod bíróság ítélete megváltoztatik és e tekin­tetben az első bíróság ítélete hagyatik helyben indokain felül még azért, mert oly esetben, midőn az adóslevélben a követelés jogcíme hiányzik, e hiány a keresetlevélben is pótolható, már pedig felperes követelésének jogcímét keresetében világosan elő­adta, midőn kiskorúsága ideje alatt vagyonának alperes által tör­tént jogtalan elidegenítését, illetve annak kárpótlását jelölte meg azon tényül, melyből követelése származik és ezen ténykörülmény a követelés érvényes jogcíméül elfogadandó, mivel alperes el­ismerte, hogy ő felperesnek gyámja volt és ennek vagyonát gyámi miuőségben kezelte, azt pedig nem bizonyította, hogy felperesnek e címen ellene követelése nincsen, sem azt nem állította, hogy a kereseti követelés más jogcímből, vagy épen a törvény által tiltott cselekményből származnék. A kamatra és a perköltségre vonatkozólag azonban mind­két alsóbiróság Ítélete megváltoztatik és az A) alatti kötelezvény­ben kötelezett 5% kamat a 3,150 frt tőke után csak 1886. június 28-tól, vagyis a kereset beadása napjától kezdve Ítéltetik meg felperes részére, a perköltség pedig kölcsönösen megszüntettetik ; mert az A) alatti kötelezvény szerint a követelés érvényesí­tése felperes tetszésétől függvén, miután ő 29 éven át sem a tőkét, sem a kamatot nem követelte, a kamatfizetési kötelezettség alperes terhére csak a kereset indítása napjától volt megállapít­ható, a perköltség kölcsönös megszüntetése pedig a per körül­ményeiben találja indokolását. (1889. szeptember 13-án. 2.) Kereskedelmi, csőd" és váltóügyekben. A keresk. törvény 354. §-a szeriut a vevő, ha a teljesítés helyett kártérítést követelni kíván, erről ugyan a késedelmes el­adót „azonnal" értesíteni tartozik, azonban ennek nem az az értelme, hogy a vevő az eladót a teljesítésre kikötve volt idö elteltével azonnal értesíteni tartozik arról, hogy a teljesítés helyett kártérítést követel, mert, ha ezt nem tenné, úgy kártérítési igényét elvesztené. Ily jogkövetkezmény ez esetben kimondva nincs. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság* (1888. június 22. 15,609/p. 1888.): Schmidl Ignác ügyvéd által képviselt St. testvé­rek cég felperesnek, dr. Haag Ödön ügyvéd által védett R. J. cég alperes elleni 97 frt 50 kr. iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes árkülönbözet megtérítését követeli alperestől, mert ezzel minium szállítására nézve szerződött akként, hogy a szállításnak 1887. év őszén kell történnie, s minthogy alperes a vétel tárgyát a felszóllitásra nem küldötte, követeli az akkor fennállott árkülönbözetet. Felperesnek kétségtelenül joga vau ilyent követelni; de csakis a szállítási határidőben fennállott árban s minthogy a tözsdeszokás értelmében ősz alatt szep­tember és október értendők, akkor pedig a minium ára a kihall­gatott szakértő véleménye szerint ugyanannyi volt, mint mikor az ügylet megköttetett, s igy ilyen árkülönbözet fenn nem forgása miatt, minthogy másrészről tényleges kárt felperes nemcsak nem igazol, de nem is állit, keresetével elutasítandó. A budapesti kir. itélö tábla (1889. február 3. 5,385/v. 1888.) : Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kt. 351. §-a szerint az a szerződő fél, ki a teljesítés helyett kártérítést akar követelni, ezt a jogát csak ugy érvényesítheti, ha erről a másik felet azonnal, vagyis közvetlenül a teljesítésre megállapított határidő lejárta után értesiti és annak egyúttal az utólagos teljesítésre, ha azt az ügyletet természete megengedi, kellő időt enged. A felek egyező előadása szerint alperes a megrendelés tárgyát képező ólompirt (minium) 1887. év ősz folyamán tartozott volna szállítani, mely határidő a budapesti keresk. és iparkamara 2-/. a. értesítése és 3-/. a. csatolt tőzsdei szokások 27. §-a szerint igazolt s az évszakra meghatározott tel­j jesitési idő megállapításánál a kt. 328. §. intézkedéséhez képest irányadó budapesti általános keresk. szokás értelmében 1887. okt. 31-én jár le. Minthogy pedig felperes maga azt adja elő, hogy | alperest a kártérítés érvényesítése iránti szándékáról, az utólagos

Next

/
Thumbnails
Contents