A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 43. szám - Az árverés és megsemmisítési kereset

170 tatólag tartott tárgyaláson felperes kereseti követelését 2,966 írtra I leszállította a B., C. a. kötlevelek értelmében. A tőzsdebiróság f. év jun. 24-én 564. sz. a. következő végzést hozott: tekintve, hogy a kereset szerint felperes »vett« alperes bizoraányában 5,000 és 2,000 m.-mázsa búzát, holott a kereset alapját képező kötlevelek és a tárgyalás során becsatolt elszámolás szerint felperes »eladott« alperes bizományában; tekintve továbbá, hogy ugyancsak a kereset szerint a B. a. kötlevelen alapuló 5,000 m.-m. búzára vonatkozó ügylet 9 frt 40 kr. áron, a tárgyalás során becsatolt G. a. számla szeriDt pedig 9 frt 91 krnyi áron bonyolittatott le; a kereset tehát sem világos, sem határozott: utasitja végzésileg felperest a tárgyalás során módosított keresetének írásban leendő újbóli előterjesztésére. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróságnak azt a végzését, mely által felperes a tárgyalás során módosított keresetének Írásban leendő újbóli előterjesztésére utasíttatott, megsemmisíti s azt további szabályszerű eljárásra utasitja ; mert a budapesti árú- s értéktőzsde választott bírósága a bizonyítékok mérlegelésénél s azok alkalmazásánál a polg. törv. rendtartás szabályaihoz kötve nincs ugyan, az 1881 : L1X. t.-c. 95. §. szerint pedig a perbeli tényállás tisztába hozatala végett magukat az érdekelt feleket is megidézheti s hozzájuk kérdéseket intézhet; de épen, mert a tényállást a most jelzett módon kiderítheti, nem lehet joga egy az alperes ellenbeszédje után módosított keresetet, mely ellen fenforgó esetben alperes viszonkeresetet is támasztott, egyszerűen félretenni s felperest új kereset beadására utasítani. E rendelkezés ellenkezik a polg perr. 67. s köv. §-ainak oly parancsoló rendelkezéseivel, melyek a választott biróságok által is feltétlenül követendők: ugyanazért a választott bíróságnak a perrend szabályaiba ütköző határozatát megsemmisíteni kellett. (1889. jul. 15. 5,168. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A vasúti üzletszabályzat 70. §-a szerint a vaspálya által fizetendő kártérítés fejében az esetben, ha a rendes szállításhoz kötött érdek iránt bevallás történt, a bevallott összeg: fizetendő; mely szabály által a k. t. 401. §-ának azon intézkedése, hogy a kikötmény összegét meghaladó kár is követelhető, a k. t. 424. §-a alapján érvényesen módosítva lett. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság-(1883. május 29 én 13,278/p. 1888.) : Dr. Misner Ignác ügyvéd által képviselt J. A. és A. C. cég felperesnek dr. Reinitz József ügyvéd által védett in. kir. államvasutak igazgatósága alperes elleni 49 frt 90 kr. iránti perében ítélt: felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes kereshetősége a keresk. törvénynyel ellentétben nem álló és törvényerővel bíró vasúti üzleti szab. 69. §. értelmében elévült, mert kártérítési igényét az árú kiadása és a szállítási díjak kifizetése után 8 napi időközben be nem jelentette. De elutasítandó volt felperes keresetével érdemileg is, mert a vasúti társaság csakis a szenvedett károkért vonható felelősségre, már pedig felperes ilyen valóban megtörtént kárt nem igazol, a mennyiben maga sem állítja, hogy a kérdéses szilvát eladta s a vevőnek kárösszeget kellett volna fizetnie, valamint azt sem igazolja, hogy ő mint vevő mily árban vette a kérdéses szilvát, s hogy a vasút késedelmessége miatt a vételárnál mily összeggel kisebb árért volt kénytelen azt eladni az alperes késedelmes szállítása folytán. A budapesti kir. itélö tábla (18«9. február 11-én 4,758. 1888.): Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja: Okok: A keresk. törvény 396. §-a szerint, melynek intézkedése a 410. §. utolsó bekezdése értelmében a fuvarozók tekintetében is alkalmazandó, az árú elveszése, megsérülése, vagy elkésett kiszolgáltatása miatt támasztható keresetek egy esztendő alatt évülnek el; a 424. §. pedig azt rendeli, hogy a vaspályák a 410. §. intézkedéseit saját előnyükre szabályok, vagy külön megállapodások által nem módosíthatják, miből következik, hogy az alperesnek a kereset elévülésére alapított kifogása nem vehető birói figyelembe, mert az árú kiszolgáltatásától (1887. évi november 14.) a kereset megindításáig (1888. február) egy év még el nem mult. Mégis helyben kellett hagyni az első bíróság ítéletét az abban felhozott egyéb indokok alapján és azért, mert felperes nem csupán a szállítás elkésését, hanem azt is tartozott volna hizonyitani, hogy a késedelem által valósággal kárt szenvedett, ezt azonban mivel sem igazolta. A m. kir. Curia (1889. szeptember ll-éu 423/v. 1889.): Tekintve, hogy alperes az árú felének elkésett beérkezését elismerte, hogy az elévülési kifogása, a kir. Ítélőtábla helyes indokolása szerint alaptalan, hogy felperes az elkésésből származható kárát már eleve a fuvarlevélben 100 frankban megállapította, hogy a vasúti üzletszabályzat 70. §-a szerint a vaspálya által fizetendő kártérítés fejében az esetben, ha a rendes szállításhoz kötött külöuös érdek iránt bevallás történt, a bevallott összeg fizetendő, mely szabály által a ker. törvény 401. §-ának azon intézkedése, hogy a kikötmény összegét meghaladó kár megtérítése is követelhető, a ker. törvény 424. §-a alapján érvényesen módosítva lett; mindkél alsó bírósági Ítélet megváltoztatásával alperes köteleztetik ő0 frankot árfolyam szerinti országos pénznemben megfizetni. Többlet követelésére nézve felperes keresetével elutasittatik. Midőn a vevő, eltéröleg a kereskedelmi törvény 347. és 348. §-aiban öt megillető jogoktól, az eladóval olykép állapodott meg, hogy az eladó egy évi időtartamon belül az eladott t írgy jóságáért jótállást vállal, a vevő, ha a tárgy be nem válik, nincs jogosítva a jótállási időn belül a szerződéstől elállani, hanem csak arra hogy vagy a nem szerződésszerű részek visszavételét, vagy az egész h. lyett mást követeljen. Ha azonban a vevő nem ezen szerződésszerű, hanem a ktv. 347. és 348. §-aibau öt megillető jogot a szerződéstől való elállásra akarja igénybe venni, ö dacára az egy évre kikötött jótállási időre, elállás iránti keresetét a 349. §-ban megállapított (> hónap alatt tartozik megindítani. A uagybecskereki kir. törvényszék (1887. május 18-án, 6,569/1887. p. szám.): Popovits Axent ügyvéd által képviselt R. Mátyás felperesnek Schwarz Mihály ügyvéd által védett Ph. M. és társa bécsi cég alperes elleni adásvevési szerződés érvénytelenítése, 515 frt vételár visszafizetése és 140 frt kár megfizetése iránti perében ítélt: A peres felek által 1883. évi július 8-án egy cséplőgépre vonatkozólag kötött adásvételi szerződés felbontatik, alperes köteleztetik, hogy 285 frt vételárt és a felperes által részére 243 frt 80 krról kiállított váltót és ha ez már beváltatott volna, annak értékét 243 frt 80 krt, valamint az ugyanezen géphez felperes által hajtókerékért és villáért fizetett 66 frtot megfizesse. Indokok : A keresethez A. alatt csatolt, alperes által nem kifogásolt nyilatkozat szerint alperes cég a felperesnek eladott cséplőgép teljes használhatóságáért egy évi jótállást vállalt. Felperes a H. alatti alperes által nem tagadott levéllel bizonyitá, hogy ezen adásvételi ügylettől való elállását alperessel 1883. évi szeptember hó 28-án tudatta s a gépet alperes rendelkezésére bocsátá. Az pedig alperes beismerésével van bizonyítva, hogy a keresethez C /. alatt csatolt számla szerint felperes által rendelt s kifizetett hajtókerék és villa ugyanezen cséplőgéphez rendeltetett. A megtartott szakértői szemle, mely ellen alperes által a periratban támasztott kifogások figyelembe nem vehetők, annál kevésbé, mert alperes a szemle felett észrevételeket be nem adott s mert Kn. Pál tanuja azt, hogy mikor ő a gépet 1883. augusztus közepe táján megvizsgálta, az jó lett volna, nem igazolja, azt deríti ki, hogy az alperes által felperesnek eladott cséplőgép járgánya aránytalanul gyenge a cséplőládához képest s így a gép működésbe hozatalakor el kell törnie s hogy ennek folytán a gép hasznavehetetlen s szerkezeténél fogva céljának megfelelni nem képes. Ezzel szemben tehát a birói szemlének későn lett megtartására vonatkozó alperesi kifogás is elesik, mert a szerkezeti hiba a teljesen elromlott gépeken is kimutatható. A kereskedelmi törvény 349. §-a értelmében tehát alperes felperes által a gép ellen tett kifogásokról és felperesnek az ügylettől való elállásáról a törvényes időben értesítve lett s ellene felperes keresetét 1884. június 29-én, tehát az A. alatti okmányban kikötött egy évi jótállási időn belül megindította. Ennek folytán s mert az alperes által eladott gép használhatlansága beigazoltatott, az arra vonatkozó adásvételi ügylet az azt kiegészítő s a felperes által később megrendelt hajtókerék és villa vételére vonatkozó ügylet is felbontandó, alperes a felvett vételár visszafizetésére, felperes pedig az ügylet tárgyát képező cséplőgép és ahhoz tartozó hajtókerék és villa visszaadására kötelezendő volt. A budapesti kir. itélö tábla (1888. május hó 14-én 5,850/1887. v. szám.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: A kereskedelmi törvény 347. és 3i8. §-ai értelmében jogában áll ugyan a vevőnek, ha a más helyről küldött árú a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, azt az eladó rendelkezése alá bocsátani s a vételi ügylettől elállani; de az az intézkedés csak akkor nyer alkalmazást, ha a felek szerződésileg másképen nem állapodtak