A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 2. szám - A magánvádra üldözendő vétségeknél elejtheti-e a magánvádló vádját a perújitás folyamán is? - Ki ellen állapitandók meg az ügygondnoki díjak?

JOG. Özv. K. Júlia vádlott, midőn 1888. évi január hó 10-én déltájban lebetegedését várta, P. Jánosnéhoz hivatott, azonual elment, a szüléshez szükséges előkészületeket megtette és a betegnél esteli 7 óráig időzött és valónak fogadandó el vádlottnak meg nem cáfolt védekezése is, hogy P. Jánosné állapota vádlott távoztakor aggályra épen semmi okot sem szolgáltatott, de egyelőre a szülés közelebbi bekövetkezésétől sem lehetett tartani; tekintetbe véve, hogy akkor, mikor az este másodszor hivatott, egy más betegnél házától távol volt és tekintve, hogy az időközben ránggörcsökct kapott P. Jánosné nem szülésznő, hanem szakértő orvos segélyére szorult; ezek szerint pedig tény, hogy vádlott első izben a szülési szolgálatot meg nem tagadta és másodízben, midőn t. i. a beteg segélyét igénybe venni akarta, a mennyiben távol volt, meg sem tagadhatta; inig az, hogy ő betegének veszélyes helyzetét tudva, más községbe távozott és igy a szülészi szolgálatot elhalasztotta, ellenében bizonyítottnak nem vehető: mindezeknél fogva nevezett vádlott ellen a kbtk. 93. és 94. §-ba ütköző kihágás ismérvei fel nem találhatók. Minthogy pedig abban az esetben, ha büntetendő cselekmény nem forog fenn, a felebbezés az 1883. évi VI. t-c. 7. § a ]. pontja alapján meg van engedve, vádlott ellenében pedig a kbtk. 93. és 94. §. rendelkezései nyilván helytelenül alkalmaztattak ; ennélfogva miudkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával özv. K. Júlia az ellene emelt vád alól felmentetik. Dr. F. Mór vádlottat illetőleg ellenben az 1883 : VI. t-c. 7. §. eseteinek egyike sem forogván fenn, ennek felebbezése visszautasittatik. A sértett fél indítványára üldözendő cselekményük iránti inditványozási josr másra át nem ruhilzható. A in. kir. Curia (1888. nov. 27. 1,-184/88. B. sz.) (Lopás, hatóság elleni erőszak stb. miatt vádolt G. István s tsai elleni bűnügyben) stb. 'Tekintve, hogy a bűnvádi eljárási gyakorlat szerint a hivatalból való üldözés tárgyát képező büntetendő cselekmények miatt indított bűnvádi eljárásban a felebbezési jog, ha azzal a kir. ügyész nem él, csak a közvetlenül sértett felet, illetőleg örököseit illeti meg; tekintve a btkv-ben csak a sértett fél indítványára üldözendőknek megjelölt cselekményeket illetőleg, a kizárólag személyes inditványozási jog át nem ruházható ; tekintve, hogy Cz. Ferenc, ki a kártérítési követelést a M. Sámuelné csődtömegétől vétel utján szerezte meg, közvetlenül sértett félnek nem tekinthető, tehát őt a felebbezési jog annál kevésbé illetheti, mivel szerzett jogának érvényesítésére nézve a polgári ut fenn van hagyva, nevezettnek felebbezése tehát visszautasittatik. A bíróság nem fenyítheti a védőül kirendelt ügyvédet, ha az a végtárgyalásról elmarad, sem pedig ha a végtárgyalásou későn jelenik meg1. Ily esetben a birósásr a fegyelmi eljárás megindítása iránt intézkedhetik. A budapesti kir. itélö tábla : A kir. ítélőtábla az e.-b. itéletéletének a védő ügyvédekre vonatkozó határozatát megváltoztatja és dr. H. B. és dr. R. S. ügyvédeket az 1874. XXXIV. t.-c. 67. §. a) pontja alapján fejenként 10 frt pénzbirságra itéli, mely összegek a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendők és az ügyvédi rendtartás 106. §. értelmében az illetékes ügyvédi kamara által meghatározandó célra fordítandók. A magyar kir. Curia: Mindkét alsóbb biróság határozata megsemmisíttetik s az eljáró kir. törvszék utasittatik, hogy a dr. H. B. és dr. R. S. védő ügyvédek ellen megindítandó fegyelmi eljárás végett 1874. XXXIV. t.-c. 67. §. utolsó bekezdése rendelkezéséhez képest intézkedjék. Indokok: A per bírósága az idézett §. értelmében akkor intézkedhetik, ha az ott megjelölt esetek fenforognak. A hivatolt §. a) pontja jelen esetben helyt nem foghat, mert dr. R. S. védőül kirendelt ügyvédnek a végtárgyalásróli elmaradása és dr. H. B. védő ügyvédnek a végtárgyalásoni késedelmes megjelenése az érintett t.-c. 69. §. c) pontja alá eső fegyelmi vétséget képezheti. E szerint fegyelmi vétség jelensége mutatkozván, az első bíróságok hatáskörüket túllépték az által, hogy a fegyelmi vétség tárgyában az emiitett t.-c. 75. és 76. §§-ai ellenére ítélkeztek. Egyébként is a kir. ügyész, eltekintve attól, vájjon a fenforgó esetben volt-e vagy nem inditványozási joga, indítványát arra I állapította, hogy a védő ügyédek a törvszék iránt nem voltak tarI tozó köteles figyelemmel s a törvszék rendeletei iránt tiszteletlenséget tanúsítottak, a védő ügyvédek e ténye pedig nem esik a 67. §. fogalma alá. Ennélfogva az alsóbb bíróságok e részbeni intézkedését meg kellett semmisíteni s az eljáró kir. törvszéket utasítani, hogy a fenforogni látszó fegyelmi vétség tekintetében ! a törvény rendeletéhez képest intézkedjék. (1888. okt. 25. 6,695.) Zugirászat esetén pénzbírság szabandó ki, mely az ügyvédi kamara Altul kijelölendő célra fordítandó és behajtatlansága esej tén elzárásra nem változtatható. 11874 : XXXIV. t.-c. 39. §.) Az abád-szalőki kir. járásbíróság: Vádlott T. Károly az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-ába ütköző kihágásban vétkesnek I mondatik ki és ezért az 1887. évi VIII. törvénycikkben kijelölt i alap javára tizenöt nap és végrehajtás terhe alatt fizetendő ]0 frt I pénzbüntetésre, behajthatlanság esetén a kbtk. 22. §-a alapján ! egy napi elzárásra Ítéltetik. A felek képviseletétől, azok részére j beadmányok készítésétől eltiltatik stb. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla a kir. járásbíróság ítéletét a büntetésre vonatkozó részében megváltoztatja s vádlottat az államkincstár részére fizetendő 10 frt pénzbirságra itéli; egyéb részét az ítéletnek helybenhagyja. Indokok: Az életbeléptetési törvény kimondja ugyan, I hogy az 1874. évi XXXIV. törvénycikk 39. §-ában körülirt cselekmény kihágást képez, ámde tekintettel arra, hogy a most idézett törvény kivételes intézkedést tartalmaz s azt az életbeléptetési törvény egész hatályában fentartotta s igy az abban meghatározott büntetés neme nem jöhet változás alá, a kir. itélö tábla a vádlottra kimért büntetést nem pénzbüntetésben, hanem egyedül pénzbirságban tartja törvényszerűen megállapíthatónak. A btk. 27. §-a, valamint az 1887. évi VIII. t.-c. is kizáróan a pénzbüntetés hováforditásáról rendelkezik, ellenben a pénzbírságok eme törvények intézkedésének keretében fel nem találhatók. Ehezképest ama bírságok, melyek iránt a kivételes törvény határozott rendelkezést nem tartalmaz, az államkincstárt illetik s igy e célra állapitandók meg. Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-a a birságnak a szabadságvesztésbüritetésre leendő átváltoztatását el nem rendeli, az életbeléptetési törvénynek sem 5 , 11. és 12. §-ai nem intézkednek arról, hogy ez a bírság elzárásra átváltoztatható s minthogy a törvényben meghatározott büntetési nemtől a törvény különös rendelete nélkül eltérni, vagy az egyik büntetési nemet egy másik büntetési nemre átváltoztatni nem lehet; de a kbtk. 22. §-ának hatálya csakis a kbtk.-ben megjelölt büntetendő cselekményre ' terjed ki, ehezképest ennek, mint törvényhasonlatosságnak alkalmazása az 1884 : XXXIV. t.-c. 39. §-ának rendelkezésével szemben, a fenforgó cselekmény megbirálásánál irányadóul nem szolgálhat. : (1888. május hó 16-án, 1887. évi 42,857. sz.) A m. kir. (Juria: Az 1883. évi VI. t.-c. 7. §-ában foglalt esetek egvike sem forogván fenn: a felebbezés visszautasittatik. (1888. szept. 28. 6,453. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. Csődök : Hedricll Rudolf e., erzsébet-városi tszék, bej. ápr. 3, félsz. ápr. 9, csb. Graeser Dániel, tmg. dr. Wolf Mór. — Tamási Gyula e., deési tszék, bej. márc. 20, félsz. ápr. 16, csb. Pap Farkas, tmg. dr. Faikas János. — líródy Adolf e, kolozsvári tszék, bej. febr. 27, félsz. márc. 14, csb. Csiszér Károly, tmg. Incze József. — Szikszay Ferenc e., budapesti t ker. és váltótszék, bej febr. 20, félsz. márc. 16, csb. Bubla Ferenc, tmg. j dr. Vetsey István. — Schreiber Mór e., bpfisti ker. és váltó tszék, bej. ' febr. 12, félsz. márc. 2, csb. Antos Károly, tmg. dr. Burszky Dániel. — Koller M. e., soproni tszék, bej. febr. 25, félsz. márc. 4, csb. Takáts I Dénes, tmg. Szenté Pál. — Albert Frankfurter e., pécsi tszék, bej. febr. I 16, félsz. márc. 4, csb. Kaufmann Nándor, tmg Bolgár Kálmán. — C/ir.jÚk Ignác e., pécsi tszék, bej. febr. 8, félsz. febr. 15, csb. dr. Porges Miksa, | tmg. dr. Lammer Károly. — „Held Hermán fia" e., n.-váradi tszék, bej. márc. 16. félsz. ápr. 3, csb. Jelentsik István, tmg. Pallay Lajos. — Welni feld Mór e., újvidéki tszék, bej. febr. 15, félsz. márc. 5, csb. dr. Sárfv Guidó. tmg. dr. Davidovácz Milán. Pályázatok : A szécsényi jbságnál a 1 b i r ó i áll. jan. 19-ig. — A kolozsvári tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. 19-ig. — A pancsovai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jan. 20 ig. — A zombori tszéknél aljegyzői áll. jan. 20-ig. — A pancsovai jbságnál II. oszt. jegyzői áll. jan. 22-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társasáq-'-nál. (Hold-utcza 7. szam.l