A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 38. szám - A közjegyzői törvény egy homályos szakasza - Az ingatlan birtok-arányának megállapításáról és birtokközösség megszüntetéséről

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 38. számához. Budapest, 1889. szeptember 22-én. Köztörvényi ügyekben. A kamatok elévülnek ha a hitelező azokat 3 esztendő alatt per utján nem követeli. A hitelező általi puszta szorgalmazás vagy az adósnak megintése az elévülést félbe nem szakítja. A soproni kir. járásbíróság": Azon esetre, ha H. P.-né esküt nem tesz arra, hogy neki a kereseti összeg felmondva nem lett és e szerint az nem esedékes, ugy alperes H. P.-né összes vagyonából, alperes kiskorú H. M. és J. pedig a néh. H. P. után reájuk szállott következő vagyonságból, u. m. a ritzinyi 132. sz. tjkvben C. 1,'. alatt bekeblezett 600 frt követelésből, az ugyan­azon tjkvben bekeblezett és H. P.-né által kifizetendő 230 frt vétel­árkövetelésből, végre a ritzinyi 064. és 600. sz. tkjvekben felvett s örökhagvó után reájuk hárult ingatlanokból egyetemleg és végre­hajtás terhe mellett kötelesek 100 frt tőkét, ennek 1885. január 1-től járó S '/'o kamatát, ugy 6 frt 30 kr. bekeblezési és 13 frt 20 kr. perköltséget 8 nap alatt felperes H. J. s nejének meg­fizetni. F.rdeke tehát alperesnek jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt az eskületételre késznek jelentkezni s azt a kitűzendő határnapon le is tenni, a mely esetben felperes keresetével elutasittatik. A kereset egyéb része feltétlenül elutasit­tatik. Indokok: Alperesek a kereseti követelés valóságát és fennállását elismerték ugyan, de kifogásolták annak esedékességét mégis a kamatok egy részét, valamint a bekeblezési összeg nagy­ságát. Az elsőt illetőleg a valónak igazolt A /. alatti okmány szerint a fizetésre valóban negyedévi felmondás van kikötve. Hogy tehát a kereset alperesek ellen érvényesíthető legyen, szükséges, hogy ezsn felmondás betartása első sorban igazoltassák. E tekintetben, egyéb bizonyíték hiányából, felperes alperese­ket az esküvel kínálta meg s mert ezek azt gyámjuk nevében el is fogadták, azt a prdts 225. §-a értelmében a gyám részére meg­itélni és ha ez azt le nem teszi s ily módon elismeri, hogy a kö­vetelés neki s igy közvetve az alperes kiskorúaknak is kellő módon felmondatott, alpereseket az egyébként tett beismeréseknek megfe­lelöleg a felperesi kérelem értelmében marasztalni, a mig az ellen­kező, vagyis az eskü letétele esetében és tekintettel arra, hogy Ily módon felperesnek a felmondásra vonatkozó állítása megcáfo­lást nyerne, a keresetet mint ezúttal még időelőttit visszautasítani kellett. Marasztalás esetében a fizetendő összeg nagysága jővén kérdésbe, miután itt a kamatok egy része vagyis az 1885. január l-jét megelőző időre követeltetett, a törvény szerint elévültek, felperes részére azokat csakis ezen időtől vagyis 1885. január 1-től lehetett megítélni, a mig a kamatok többi részének elutasítása ép a fentebb hivatolt elévülésnek kifolyása. A budapesti kir. itélő tábla. A kir. ítélő tábla a kir. járás­bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az első birós"ag Ítélete megfelelő indokolása alapján és még azért volt helybenhagyandó, mert a prdts 112. §-ának rendelkezéséből folyóan nem védekezett I. r. alperes, a kiskorú alperesek érdekében előterjesztett ama védekezéshez is csatlakozónak tekitendő, mely szerint a kereset a követelés fel­mondásának hiányában időelőtti és mert az 1883. évi XXV. t.-c. 19. §-a azzal, hogy a hitelező a kamatokat bizonyos határnaptól számítandó három év alatt követelni tartozik, különben azok mint elévültek meg nem Ítélhetők, a hitelezőt arra kötelezi, hogy a ka­matok tekintetében a pert bizonyos határidőn belül megindítsa, a mint ez a törvénynek határozott rendelkezéséből s jelesen abból is kitűnik, hogy a törvény az elévülés félbeszakításáról nem szól s igy az idézett §. nem is értelmezhető akkép, mintha a hitelező­nek puszta szorgalmazása vagy megintése, az elévülést félbesza­kítaná s mintha ilyen tények bebizonyítása esetében a különben elévült és kifogásolt régi kamat mégis megítéltethetnék. (1889. április 25-én, 36,252.) A biztosítási végrehajtáshoz való jog alperest is megilleti a felperes ellen feltétlenül megítélt viszonkövetelés erejéig. G. — B. végrehajtási ügyben alperes a részére felperes el­lenében feltétlenül megítélt viszonkövetelés tekintetében felperes ellen biztosítási végrehajtást kérelmezett, minek az eljáró biróság helyt is adott. A budapesti kir. itélő tábla az első biróság Ítéletét hely­benhagyta, mert az 1881. LX. t.-c. 221. §. rendelkezéséből két­ségtelen ugyan, hogy a biztosítási végrehajtásnak csak a pervesz­tes alperes ellen van helye, azonban a viszonkeresetileg érvé­nyesített követelésre nézve az alperes a felperes jogaiba lép és a mennyiben, mint a fenforgó esetben is, az elsőbiróságnak feltét­lenül marasztaló ítéletével felperes az alperes részére a viszon­keresetileg érvényesített készpénzbeli követelés fizetésére marasz­taltatott, felperes e tekintetben a perben alperesi minőségbe jutott és alperesnek ellene a felhívott §. értelmében a biztosítási végre­hajtáshoz joga van, ezzel szemben tehát a perbeli felperesnek ama panasza, hogy ellene a megítélt viszonkövetelés iránt biztosítási végrehajtás el nem rendelhető, törvényes alappal nem bir. (1889. jun. 5 én, 24,724.) A községek ellen indított perekről az alispáni hivatal elő­legesen értesítendő. A nagy-kanizsai kir. törvényszék : Csesznák József ügy­védnek Cs. (ánosné mint Cs. János örökösei és Oroszvári Gyula ügyvéd által képviselt Alsó-Králjovec község ellen vadászati bérlet elismerése iránt folytatott ügyében 1888. febr. 1-éu hozott Ítéletével alpereseket kötelezte elismerni s túrni, hogy elhalt Cs. János jogán A.-Králjovec községben gyakorolt vadászati jog bér­lete 1889, július l-ig kizárólag felperest illeti, s kötelesek egye­temleg 53 frt perköltséget fizetni. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét fel­oldja s azt utasítja, hogy az illetékes alispánt a Králjovec község ellen folyamatba tett jelen perről, a kereseti levél hivatalos máso­latának kézbesítése mellett, értesítse, egyidejűleg a kereset jkönyvi tárgyalására határnapot tűzzön ki. Indokok: Annak, hogy az A.-Králjovec község ellen is indított jelen per az illetékes alispánnak az 1886 : XXII. t.-c. 116. §. rendeletéhez képest bejelentetett volna, a periratok közt nyoma nem lévén : ennélfogva az illetékes alispánnak értesítését stb. elrendelni kellett. (1889. márczius 4. 21,355. sz. a.) A végrehajtő árverési hirdetmény kibocsátásáért díjat nem követelhet. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsöbiróság végzését a költségre vonatkozó neheztelt részében megváltoztatja s a bíró­sági végrehajtó részére árverés kitűzéséért díjat meg nem állapit. Mert az árverés kitűzése az 1871. évi LI. t.-c. 24. §. c) pontjában felsorolt cselekmények közé nem tartozván s az e pontban meg­határozott díjakon, valamint a 25. §-ban emiitett napidíjakon felül a bírósági végrehajtó egyéb díjat fel nem számithatván, az árverés kitűzéséért, illetve az árverésig hirdetmény kibocsátásáéit a bírósági végrehajtót külön díj egváltalán meg nem illet. (1889. szept. 2. 1,294/889. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Minthogy felperes — midőn alperes ajánlatát megváltoz­tatva fogadta el, tehát új ajánlatot tett, — egyúttal felszólította alperest, hogy ha az új ajánlatnak az előbbitől eltérő határozatain módosítani kiván, ez iránt rövid idő alatt nyilatkozzék; és mint­hogy alperes ezt megígérte, de ezen ígérete és ismételt felhívás dacára nem nyilatkozott: hallgatása a ker. törv. 320. §. alapján az új ajánlat elfogadásának tekintendő. A temesvári kir. járásbíróság- • l-v87. évi június 20. 5,900. sz. a.) : Schweiger Bertalan ügyvéd által képviselt »Fi!iale

Next

/
Thumbnails
Contents