A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 37. szám - Hol kell felvenni az óvást egy olyan nem telepített váltónál, melyen telepes van kitéve?

a JOG. 313 A méltánytalannak és igazságtalannak látszó illeték- és bélyegadó-tételeket elejti; többeket egymás között progressiv adótételek által arányosabbá alakit. Az elveket össz hangzásba hozza és ez által egyöntetűséget ér el. A fizetési kötelezettség eddig határozatlan sorrendjét megállapítja és az egyetemlegességből és kezességből folyó kötelezettségeket, az elévülés kérdéseit, az eddigi homályos intézkedéssel szemben, jogi elveken nyugvó méltányos módon rendezi. A vagyoni kárral járó felelősséget (felemelt bélyegadó, vagy jogilleték avagy bírság tekintetében) az igazság és méltányosság szerint igyekszik meghatározni; az eddigi törvények és szabályok többféle elavult és gyakorlati értékkel nem biró intézkedéseit mellőzi; az eljárást gyorsabbá, egyszerűbbé teszi; mindazt, a mit különleges hitelviszonyaink kimélendőknek parancsolnak, magasabb állami érdekből a csábitó fiscalitási tekintetek mellőzésével erősebb nyomástól mentesiti. Az egész kezelésben az igazságot a szükséges szigorral és szabatossággal párosítja. A jogorvoslatok rendszerébe több világosságot hoz be. A felebbezéseket korlátoz.a, de ennek igen becses ellenértékekép — a kir. pénzügyigazgatóságok eddigi judicaturájának elejtésével — a független bírósági judikaturának már az első felebbezési fokon való alkalmazását veszi célba s e mellett a kincstár eddigi, a bélyeg-adó és illetékek körül úgyszólván védtelen helyzetének javítását is eszközli. Reform-javaslataiban ugyanis elejti a pénzügyigazgatósági judicaturát s ennek helyébe felállítani kivánja az »e 1 s ő folyamod ású pénzügyi biróságok«-at, melyek a kir. adóhivatalok által megszabott rendes vagy felemelt bélyegadó, jogilleték és bírság jogossága és helyessége ellen benytjtott felebbezéseknek, valamint a bélyegadónak vagy jogilletéknek a törvény által megengedett eseteiben való visszatérítése, bélyegjegyeknek vagy bélyegzett űrlapoknak kicserélése és a bélyeg-adó, jogilleték vagy bírság elévülése iránti ügyekben a kir. pénzügyigazgatóság által hozott végzések ellen beadott felebbezések elbírálására volnának hivatva. A felebbezések megszorítására hozott javaslata abban áll, hogy a felállítandó elsőfolyamodású pénzügyi biróság eme határozata ellen a felek részéről csak abban az esetben lehet felebbezni, ha a neheztelt rendes és felemelt bélyegadó, jogilleték vagy bírság, továbbá ha a visszatérittetni vagy elévülés címén töröltetni, vagy visszaadatni kért bélyegadó, jogiíleték vagy bírság összege, valamint a kicseréltetni kért bélyegjegyek vagy bélyegzett űrlapok értéke 25 frtot meg nem halad. A míg eme megszorítást mulhatlanul szükségesnek tartja azért, hogy sokszor végtelen csekély, csak krajcáros ügyek vitetnek fel jelenleg a pénzügyi Curiához, a m. kir. pénzügyi közigazgatási birósághoz, mely legmagasabb és nagy költséggel fentartott fórum, emez érdemükben kevés értékkel biró ügyekben kell, hogy munkaerejét, tevékenységét elforgácsolja; addig az elsőfolyamodású teljesen független pénzügyi bíróságban oly felebbezési fórum állíttatnék első fokban fel, mely felebbezési fórumban — ennek a kincstárral szembeni teljes függetlenségénél fogva — az adózó közönség bizalma teljes mértékben helyezhető. Ezeknek az elsőfolyamodású pénzügyi bíróságoknak felállítását pedig a felebbezések korlátozása mellett oly »sine qua nou«-naI kivánja a nagy szerző, hogy az elsőfolyamodású pénzügyi bíróságok felállítása iránti javaslatának netáni elejtése esetén, határozottan ragaszkodik a felebbezések teljes korlátozatlanságához. Ebben az utóbbi esetben azonban a pénzügyi közigazgatási biróság birói karának szaporítását látja szükségesnek, hogy az oda intézett nagyszámú felebbezett ügyek meg ne torlódjanak, hogy azok gyors elintézhetése által ugy az adózó közönség, mint a kincstár érdeke gyors megoldást, megvédést nyerjen. A bélyegadó és jogilletékek körül a kincstár eddigi védtelen helyzetének javítását pedig abban célozza, hogy az elsőfolyamodású pénzügyi biróság határozata a kincstár képviselője (az eljáró kir. adóhivatal főnöke, illetőleg a pénzügyigazgatóság főnöke) részéről is mindazokban az esetekben megfelebbezhető legyen, melyekben az elsőfolyamodású pénzügyi biróság a kir. adóhivatalnak bélyegadó és jogilleték vagy bírságkiszabásait,* vagy * Mert 1889. évi augusztus 1-től ezeket az 1889. évi XXVIII. t.c 1. és 17. §-ai alapján a kir. adóhivatalok szabják ki. a pénzügyigazgató már előbb körülírt határozatait a kincstár hátrányára megváltoztatja. Az itt felsorolt reformjavaslat oly haladás, melyet a jogászvilág s a nagy közönség teljes megnyugvással üdvözöl és fogad s melyeknek törvénynyé emelését az eddigi határozatlan, bizonytalan és sokszor az elkeseredésig zaklató állapotból leendő kiszabadítás ünnepéül fogná tekinteni s ü d y ö z ö 1 n i. Az elsőfolyamodású pénzügyi biróság felállítását illetőleg nézetünk a következő: A pénzügyi közigazgatás jelen rendszerében az elsőfokú felebbezési hatóság a m. kir. pénzügyigazgatóság s a m. kir. pénzügyigazgatóság, mint ilyen, illeték ügyekben két tisztet teljesít ; kincstár képviselője elsősorban és biró másodsorban; védi a kincstár jogait hivaialos kötelezettségénél fogva és halároz a kincstár törvényes követelései felett akkor, midőn az adózó felek jogorvoslat keresései alkalmával — a követelt bélyegadó és jogilletékre stb., az »enyém tied« feletti kérdés vitássá válik; tehát birói tisztet is teljesít, vagyis a peres felek között egyik peres fél és biró egy személyben. Eme szervezetnél fogva a m, kir. pénzügyigazgatóság, mint felebbezési elsőfokú hatóság, — kimondandó határozataiban kell, hogy fiscalis szempontoktól vezettessék; kell, hogy hozandó határozataiban az általa képviselt kincstárt védje; kell, hogy a másrészt védtelen ellenfél ellen, annak jogorvoslati indokait ellensúlyozza s igy az általa elbírált felebbezett ügyek eldöntésénél a végeredmény az, hogy felette sok esetben a kincstár érdeke hivatalból lévén előtérbe tolva, hogy a másodfokú határozat nem hozatott függetlenül, nem hozatott elfogulatlanul s igy nem hozatott, de nem is hozathatott a teljes igazságosságnak megfelelően; minek legvégső végeredménye ismét az, hogy a legfelsőbb fokban már teljesen — a törvény alapján — független biróság, a pénzügyigazgatósági határozatokat halomra dönti. A legfelsőbb fórumban fenálló független bírósággal, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bírósággal mint pénzügyi Curiával szemben az elsőfokú felebbezési hatóság illeték-ügyekben jelen szerkezetében tovább, ha a fent jelzett nem egészséges állapotok elhárítása is céloztatik : alig tartható fenn. Hogy illeték-ügyekben az elsőfokú felebbezési hatóság alapjában szervezendő, szervezendő pedig a legfelsőbb fórumnak megfelelően független bírósági alapon; ennek kimondására RIadarassy Pált, ki az absolut kormány megszűntével a magyar pénzügyi administratio alapmegvetöje volt, ki mint pénzügyi államtitkár, a pénzügyi közigazgatás élén évek során állott, ki Széli Kálmán volt pénzügyminiszter visszalépte után tudomásunk szerint a pénzügyminiszteri tárcával is megkínálva lett, de azt el nem fogadta s ki jelenleg a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak fenállása óta érdemekben gazdag elnöke: tartjuk legilletékesebbnek s épen ez a Madarassy Pál terjeszt elő »reformjavaslatai«-ban egy törvényjavaslatot »az elsőfolyamodású pénzügyi biróságok«-ról, mely törvényjavaslatnak célja javítani a helyzeten, oda vinni a pénzügyi administratio terén is a jogszolgáltatást, hogy Themis istennő ezen a téren is bekötött szemmel tarthassa fennen mérleg-jogarát. Eme törvényjavaslat szerint az elsőfolyamodású pénzügyi biróság a társasbiróságok mintájára volna alakítandó, mert szerinte felebbezések elbírálására a társasbiróságok eszméjét el kell fogadni s e mellett meggyőződése szerint nem kell, hogy jövőre — ennek a javaslatnak elfogadása esetén — a legfelső fórumban a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnál ne három, hanem öt biró határozzon, mert nem a bírák számába helyezendő a legfelsőbb fórumon a súly, hanem az itt működő birák szakismereteibe, tapasztalataiba s a legfelsőbb fórumnak a bizalmat nem a birák száma adja meg, hanem azok szakismerete, tapasztalata, tekintélye s mindezekből folyó tisztelet s a bennük helyezett megnyugvásfénye, mely őket körülveszi. Az elsőfolyamodású pénzügyi bíróságnál tehát, miként most az elsőfolyamodású kir. törvényszékeknél, egy tanácsban, hogy határozatot hozni képes legyen, a tanácselnökön kivül két b i r ó t állit. Magyarországon hét, Horvát-Szlavonországokban pedig egy s igy összesen nyolc első folyamodású pénzügyi bíróságnak felállítását célozza, egy-egy elnök vezetése alatt