A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 36. szám - Halasztó hatályú-e a felfolyamodás a végrehajtási törvény 220. §-ának alkalmazása esetén?

142 A JO G. Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. A telepitett váltó ismérve a belykülönbség, az intézvényezett I eím helye és a lizetési hely Között. Hely alatt pedig helység ér- i tendö, azaz közigazgatási tekintetben önálló község. A külön községet képező fizetési helynek távolsága vagy közelsége az intéz­vényezett lakhelyéhez merően közömbös. A mondott esetben tehát a váltó lelepitettnek tekintendő akkor is, ha a fizetési hely az intézvéuyezett lakhelyének, a mint a váltóban kijelölve van, tő­szomszédságában fekszik, sőt azzal összeépült. Azt a kifogást, hogy a telep vagy telepes nevét nem a ki­bocsátó vagy intézvéuyezett irta a váltóra, hanem az utolsó váltó­birtokos s hogy igy a váltó telepitettnek nem tekinthető, csak a váltókötelezettek érvényesíthetik, nem pedig azon váltóbirtokos, a ki maga, bár szabálytalanul telepitette a váltót. Ha a váltó lejárata ünnepnapra esik, a következő köznapon déli 12 óra előtt felvett óvás idöelötti és szabálytalan. (1877 : I XXVII. t.-c. 24. §-a.) A rózsahegyi kir. törvényszék : üzv. T. Jozefine termé­szetes és törvényes gyám által képviselt kiskorú T. Adolf, Emma, Lajos és Géza, valamint dr. H. Gyuláné született T. Irén alpere­sek kötelesek a Liptó-Szent-Miklóson 1885. évi december hó 25-én négy rendű és pedig 3,0<)0, 3,000. 3,000 és 1,089, összesen 10,089 írtról kiállított váltók alapján, mint néhai T. Jakab váltó elfogadó örökösei, a kereseti 10,089 frt váltótökét, néhai T. Jakab utáni örökség erejéig felperesnek egyetemlegesen megfizetni. Indokok: Alperesnek a kereseti A., B., C. és D. alatti váltókon levő T. Jakab elfogadói aláírás valódiságát, valamint azon körülményt, hogy alperesi örökösökre, nevezett örökhagyó után tetemes vagyon hátramaradt volna, tagadván, védelmüket arra fektetik, hogy a kereseti váltók a telepesnél kellő időben és módon fizetés végett bemutatva nem lévén, azok felperes részére kereseti jogot meg nem állapítanak s ezért felperest keresetével elutasittatni kérik. A tagadott elfogadói névaláírás valódisága bizonyítottnak veendő, mert felperes kérelme folytán az 1887. évi június 2-án 2 198. szám alatt megejtett szemle eredményéhez képest, a meg­hallgatott szakértők összhangzó és határozott véleménye szerint a kereseti váltókon látható elfogadó aláírás, az összeegyeztetés végett felmutatott és kétségbe nem vont T. Jakab névaláírással minden vonásában teljesen megegyezőnek és ugyanazon kéztől eredőnek állíttatik, mi egyébként az aláírások egyszerű megtekintéséből is kétségtelennek tűnik elő. Ezen szakértői vélemény jelen esetben az aláírás valódisá­gára nézve a perrendt. 217. §-a értelmében teljes bizonyítékul volt elfogadandó, mert az ezen bíróságnál alkalmazott szakértők T Jakab névaláírását már számos esetben tüzetesen megvizsgál­ván, határozott véleményük felett alperesek észrevételt sem tettek. Beigazoltatott továbbá alperesek tagadásával szemben az A. alatt csatolt 1,196/86. szám alatt kelt kir. járásbirósági végzés­sel, hogy az elfogadó néhai T. Jakab nevére a most hivatolt végzésben részletezett telekjegyzőkönyvben több ingatlan van tulajdonjogilag bekebelezve, melyekre felperes kereseti követelése is előjegyeztetett; de beigazoltatott egyszersmind a B., C, D. és E. alatti végrehajtási jegyzőkönyvekkel, hogy Teltsch Jakab tulaj­donához tartozott ingók a tartozási összeget meghaladó becsérték­ben lefoglaltattak. Ezzel az örökség misége bizonyítva van, vala­mint alperesek örökösi minősége, mely utóbbit alperesek nem is tagadták és felperes által a keresethez N., O., P., Q., R., S., T., U. és V. alatt beügyelt csatolmányokkal kellőleg igazoltatott. Alpereseknek a fizetés végetti bemutatás idejére és módjára vonatkozó kifogását figyelembe venni nem lehetett, mert a kere­seti váltók telepitett váltóknak nem tekinthetők. Ugyanis eltekintve attól, hogy felperes abbeli állítása, miszerint a kereseti váltókra a/, intézvényezett telepest ki nem jelölt és hogy az az intézvénye­zett és a váltók kibocsátójának tudta és hozzájárulása nélkül, a váltókon utólag kitüntettetett, a hit alatt kihallgatott Sp. Jakab tanú vallomásával erősíttetik, jóllehet a kereseti váltókon kitünte­tett fizetési hely Verbicz-Husták és az intézvényezett lakhelyének Liptó-Szent-Miklós ugyanazonossága, illetve különbözésére vonat­kozó G. és 2. szám alatti bizonyítványok ellentétesek, minthogy köztudomás szerint, habár mindkettő közigazgatásilag külön elöl­járóval rendelkezik, előbbi utóbbival teljesen össze van épitve és a kettő között »distantia loci« egyátalán nem létezik. Hogy Liptó­Szent-Miklós és Verbicz-Husták egy egységes és nem különböző helynek tekintetik, igazoltatik az 1. alatt csatolt bizonyitványnyal, mely szerint a liptó-szent-miklósi kir. járásbíróság hivatalos helyi­ségül szolgáló épülete Verbicz-Husták területén áll és törvényileg elfogadott elnevezése liptó-szent-miklósi és nem verbicz hustákí kir. járásbíróság. Ezek szerint a fizetési hely az intézvényezett lakhelyétől különbözü nem lévén, a kereseti váltók, mint a váltótörvény 24. §-a szerinti minősítés alá nem esők, nem telepitett váltók, miért is tekintettel arra, hogy az elfogadó, illetve örököseivel szemben a keresetjog fentartására a fizetés végetti bemutatásnak óvássnl való igazolása nem szükséges, alpereseknek a fizetés végetti bemutatás idejére és módjára felhozott kifogásainak mellő­zésével, őket, mint T. Jakab váltóelfogadó örököseit, az örökség erejéig feltétlenül elmarasztalni kellett. (1888. évi január 31-én 5,358, szám.) A budapesti kir. ilélo tábla: A kir. ítélőtábla az első­biróság ítéletét megváltoztatja, s felperest keresetével elutasítja. Indokok: A váltótörvénynek a telepitett váltó fogalmát meghatározó 21. §-a szerint akkor forog fenn telepítés, ha a váltón az intézvényezett lakhelyétől »különböző fizetési helv van kijelölve mely kifejezés alatt a dolog természeténél fogva a köz­igazgatási tekintetben külön községet képező hely értendő, mely­nek az intézvényezett lakhelyétől térbeli távolsága vagy közel­sége teljesen közömbös. Minthogy a váltókon előforduló intézvé­nyezett T. Jakab Liptó-Szeut-Miklóson lakott, a fizetés pedig Verbicz-Hustákon volt teljesitendő, mely felperes beismerése sze­rint is, habár Liptó-Szent-Miklóssal összeépült, de közigazgatási szempontból különálló községet képez, kétségtelen, hogy a kereset alapját képező váltók telepitett váltók, meiyekre nézve felperes kifogásolt kereseti jogának megbirálásánál a váltótörvény 43, illetve 44. §-ai irányadók, vagyis az vizsgálandó, vájjon felperes lejáratkor törvényes időben és módon óvatolta-e azokat? A V. T. 41. §-ának utolsó bekezdése értelmében az óvás a fizetés napján déli 12 óra után vehető fel és pedig azért, mert a 33. §. szerint a fizetést a fizetési napon déli 12 óráig kell teljesíteni, miből következik, hogy az ezen időpontot megelőzőleg felvett óvás tör­vényes időben felvettnek nem tekinthető. A kereseti A., B., C. és D. alatti váltók 1886. évi március hó 2ő-én, tehét a Gergely­naptár szerinti ünnepnapon (Gyümölcsoltó boldogasszony napján) jártak le ; a fizetés tehát a V. T. 103. §-a szerint a legközelebbi köznapon, vagyis márczius 26-án és pedig fentiek szerint déli 12 óráig teljesíthető volt. Tekintve, hogy az E, E, G és H. alatt csatolt okiratok szerint az óvás mindegyik váltóra nézve márczius 26-ik napján, délelőtti 9 órakor már felvétetett, felperes az elfogadó illetve jogutódjai elleni váltókereseti jogát is az idézett 43. §-nak második pontja értelmében elvesztette. Nem volt figyelembe vehető felperesnek az az állítása, hogy a kereseti váltók azért sem tekinthetők telepitetteknek, mivel azokon Sp. Jakabot sem az intézvényező, sem pedig az intézvé­nyezett telepesként meg nem jelölte, hanem maga felperes és pedig a lejárat napján irta a váltókra, mert a váltóadós jogosítva van a váltóknak jelen alakját elfogadni és a váltóbirtokos az abból folyó váltójogi következményeknek köteles magát alávetni, már pedig a kereseti váltók jelen alakjukban, miként fentebb kifejtve volt, telepitett váltók, melyeket egyébiránt az óvások tartalmából kitetszőleg maga felperes is olyanoknak tekintett. (1888. évi novem­ber 13-án 5,717.) A magyar kir. Curia: A másodbiróság ítélete helyben­hagyatik indokainál fogva és azért: mert a kereseti váltóknak állítólag jogosulatlan telepítése ellen egyedül alpereseket illethetné meg a kifogásolási jog; de egyébként is Sp. Jakab tanú vallo­másával részbizonyiték sincs szolgáltatva arra nézve, hogy a kér­déses telepítések az erre jogosítottak előleges vagy utólagos hozzá­járulása nélkül történtek. (1889. évi március hó 21-én 98. vsz.) Az eladó a vevőtől a hordókat, melyekben az eladott árú volt, természetben követelheti-e vagy követelheti azoknak árát2 A hordók visszaküldésének határideje kereskedelmi szokás szerint. A budapesti VII. ker. kir. járásbíróság: (1888. dec. hó 29 én 30,723/1888.) Dr. Gold Simon ügyvéd által képviselt St. Gerzon felperesnek, Varasdy Károly ügyvéd által védett B. Antal alperes elleni 16 frt tőke iránti perében ítélt: alperes köteles ' a kereseti tökéi megfizetni. Az Ítélet a felebbezésre való tekintet j nélkül végrehajtható.

Next

/
Thumbnails
Contents