A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 36. szám - Az ügyvédi könyvvitel

140 ö. JOG. saját hatalmába vette és a mint 1884. okt. 2-án tett vallomásában maga mondja: előzőleg azon árúkat szállította el, a melyek a cég bizományát képezték, a társaság tulajdonából, saját állítása szerint azon árúkról rendelkezett, melyeket az adósságok lebonyolítása végett eladott. Minthogy továbbá kétségtelen, hogy 1884. évi máj. 31-én a felosztási kérvény aláírásának K. általi megtagadása és a kiegyezés iránti kísérletnek meghiúsulta után Cz. H. Dániel az eddig tényleg is fennállott közös üzletnek helyiségéről a cégtáblát önhatalmúlag levétette és a közös cég helyébe az ő saját egyéni cégét tartalmazó táblát tétette ki; és minthogy végre Cz. H. Dániel az 1884. okt. 2-án eszközlött kihallgattatása alkalmával a következő kijelentést tette: »én tudván azt, hogy az egyébiránt soha létre nem jött és igy nem is nyilatkozhatott, választott bíróságnak sententiája nem lehet más, mint hogy az üzletben létezett és a társas cégünk tulajdonát képezett összes értékek az én egyéni tulajdonomba mennek át« ; a miből egyenesen kitűnik azon egyébként a saját egyéni cégének kitűzésében is egyenes nyilvánulást nyert tény, mely szerint Cz. H. Dániel eddig a társas cég tulajdonát képezett összes árúknak önhatalmúlag azon célból tette magát kizárólagos urává, hogy az, a mi eddig a társaság, tehát részben K. Manó tulajdonát képezte, ezentúl csupán csakis az ő, Cz. tulajdonát képezze; a kir. Curia egyenesen Cz. H. Dánielt ismerte fel annak, a ki a fennállott jogi állapoton önhatalmú változást eszközölvén : a közös tulajdont, jogtalan lefoglalás és átszállítás s az imént kiemelt jogellenes cselekedet által saját tulajdonává tevés céljából önhatalmúlag uralmába és kizárólag rendelkezési körébe vette. Ezzel szemben áll K. Manónak azon szintén jogellenes cselekménye, hogy látván a közös vagyonnak Cz. általi önhatalmú átszállítását, lefoglalását és a társas cégnek erőszakos eltávolítása után a közös üzletnek és az abban még megmaradt értékeknek is a Cz H. Dániel egyéni cégének felállításával tettleges elfoglalását, a jogilag ugyan még közös üzletet képezett boltba bement és abból állítólag mintegy 2,000 frt értékű árúkat szintén önhatalmúlag kivitelvén, azokat eladás által saját részére értékesítette. A dolog ezen állásában: tekintve, hogy K. Manó a most említett cselekménye miatt az alsóbb fokú bíróságok egyező határozata által lopás bűntette miatt vád alá helyeztetvén s ezen határozatot a kir. Curia az 1830. évi XXXVII. t.-c. 45. §. következtében nem vizsgálhatván felül, az ez iránt bejelentett felebbezést a törvény rendelete követ- j keztében visszautasította ; tekintve, hogy ennek következtében a lopás miatt jogérvényesen vád alá helyezett K. Manó ellen az elsőfokú törvényszék által a végtárgyalás mindenesetre elrendelendő és meg- | tartandó; tekintve, hogy Cz. H. Dániel fentebb körülirt cselekménye l semmikép sem eshetik enyhébb szempont alá, mint a K. Manót terhelő cselekmény ; tekintve, hogy a tulajdonjog tettleges megsértése a közös tulajdon önhatalmú elfoglalását s annak egyéni hatalomba vételét egyenesen Cz. H. Dániel kezdte, sőt ezen erőszakos eljárását kiváló kitartással és következetességgel folytatta, illetőleg ismételte; tekintve, hogy a Kocsi-féle nyomdát illetőleg fentebb felhozott megállapítás folytán a kir. Curia nem fogadhatta el Cz.-nek azon, különben is helytelen állítását, hogy a közös üzletben volt értékek az ő kizárólagos tulajdonát képezhették volna ; tekintve, hogy erre vonatkozólag mindössze is csupán annak lehetősége tekintethetik ki nem zártnak, hogy a fennállott társas viszonyból kifolyólag ugy Cz. valamint K. is azon hitben lehettek, hogy az általuk elvitt, illetőleg lefoglalt dolgok nem képeznek »idegen ingó dolgot«; tekintve mindazonáltal, hogy ezen körülmény fenforgásának megállapithatása az ügyek összefüggésénél fogva is csak a végtárgyalás bizonyító eljárásának képezheti mindkét vádlottra vonatkozó megfelelő eredményét: Cz. H. Dánielt is a lopás büntette miatt vád alá helyezni kellett. Tekintve továbbá a szakértők jelentésében és véleményében kiemelt, a vagyonfelosztásra vonatkozó felszámításban előforduló és K. Manó elleni károsítást tartalmazó helytelenségeket, nevezetesen azon tényt, mely szerint K. tartozása címén Cz. H. Dániel javára 2,500 frt Íratott, a mi természetesen másrészről K. Manónak ugyanezen összeggel való tcrhtltetését vagyis vagyoni állásának ezzel való rosszabbitását jelenti, holott az emiitett összeg nemcsak nem jött be a közös üzletbe és igy nemcsak nem képezheti Cz. cselekvő állapotának tételét: hanem ellenkezőleg ki lévén derítve, hogy a K.-nak hitelben adott árúkat 2,500 frt helyett 913 frt értékben Cz. H. Dániel maga foglalván vissza, a közös üzlet feloszlatása esetére Cz. javára csakis a 913 írt levonása után fenmaradandó 1,587 frtnak fele, vagyis 793 frt fogadható el és lett volna felszámitható; tekintve, hogy gyanuokok forognak fenn arra, miszerint a 2,500 forint helytelen felszámitásából Cz. tudomással bírván, azt azon célra akarta felhasználni, hogy az üzletből általa önhatalmúlag kihelyezett K. Manó vagyoni állapotát a valódinál kedvezőtlenebbnek tüntetvén fel, ez utóbbinak megkárosításával magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen : Cz. H. Dánielt ez utóbbi cselekményeért csalás bűntettének kísérlete miatt kellett vád alá helyezni, stb. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Fegyelmi yétségit köret el azon üsryvéd, ki egy kartársával szemben tett ígérete dacára az ellen makacssági jkvet Tesz fel. A debreceni ügyvédi kamara: Dr. K. S. ügyvéd és dr. B. S. ügyvédjelölt, jelenleg már szintén bejegyzett ügyvéd ellen az 1874. XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontjában jelzett fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárás elrendeltetik. Indokok: A megküldött iratokból kétségtelen, hogy F. F. és fia cégnek U. B. és társa elleni csődkér vény ezési ügyében, a debreceni kir. törvényszék előtt 2,100/86. sz. a. felvett jegyzőkönyv kiigazittatott oly módon, hogy annak a költségekre nézve ellenkező értelme lett Ezen kiigazítást dr. B. S. ügyvédjelölt tette főnöke dr. K. S. ügyvéd utasítása folytán. Ezenkívül dr. K. S. ugyanazon ügyben dr. B. M. ügyvéd azon kérése dacára, hogy várja be őt a pertárban, azonnal menni fog az ügy letárgyalására, nevezett ügyvédtársát be nem várta, hanem makacssági jegyzőkönyvet vett fel ellene, mely csak akkor tépetett szét, mikor dr. B. M. szintén megjelent s azután vétetett fel a később kiigazított jegyzőkönyv. Minthogy pedig dr. K. S. ügyvédnek nem lett volna szabad a rendelkezése alatt álló ügyvédjelöltjének oly utasítást adni, hogy egy már szabályszerűen felvett s berekesztett jegyzőkönyvet ellenkező értelművé igazítson ki, minthogy továbbá nevezett ügyvédnek azon eljárása, hogy egy kartársa kérése dacára s Ígérete ellenére az ellen makacssági jegyzőkönyvet vett fel, nélkülözni látszik azon eljárást, melyet az ügyvéd kartársával szemben tanúsítani köteles ; minthogy végre dr. B. S. mint ügyvédjelöltnek tudnia kellett, hogy főnökének utasítását szószerint venni s azt teljesíteni s egy berekesztett jegyzökönyvet az ellenfél beleegyezése s a pertárnok tudta nélkül kiigazítani nem lehet. Ennélfogva mindkettőjüknek eljárásában dr. B. M.-nak s a pertárnoknak bizalmával való visszaélés, de másfelől oly tény tűnik fel, mely őket a bizalomra méltatlanná tette. Ezek miatt a jelzett fegyelmi vétség látszik ellenök fenforogni s ugyanazért ellenök a fegyelmi eljárás elrendelendő volt. A magy. kir. Curia : Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fenti keletű és számú határozatának dr. B. S. ügyvédre vonatkozó nem neheztelt részében érintetlenül, dr. K. S. ügyvéd részéről felebbezett részében pedig megfelelő indokánál fogva helybenhagyatik. (1889. június 22-én, 145. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Klinrátll Adolf e., eszéki tszék, bej. és félsz. okt. 8> ideigl. gondnok dr Winter Vilmos. — Riedl József e., szombathelyi tszék. bej. okt. 19, félsz. nov. 11, csb. Tura József, tmg. dr Feldmann Bódog. — KreisllT Simon e., nyíregyházai tszék, bej. szept. 10, félsz, szept. 28, csb. Dudinszky Gyula, tmg. Imre János. — Klein Sámuel e., szatmárnémeti! tszék. bej. okt. 23, félsz. nov. 25, csb. Kölcsey Sándor, tmg. dr. Zakariás Adolf. — Reiter Fanni c, újvidéki tszék, bej. okt. 10, félsz, oki. 10, csb. dr. Devich László, tmg. dr. Rottmann Miksa. Pályázatok : A szolnoki tszéknél díjas joggyakornoki áll. szept. 11-ig. — A nagy-becskereki tszéknél II. oszt. jegyzői áll. szept. 11-ig. — A sümegi jbságnál birói áll. szept. 14-ig — A sárkányi jbságnál aljegyzői áll. szept. 14-ig. — A bajai jbságnál díjas joggyakornoki áll. szeptember 14-ig. — A zentai járásbíróságnál birói áll. szeptember 14-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyowda-reszvény-tarsaság"-nál. Hold-utcza 7. szám.