A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 34. szám - Az árvaszékek megszüntetésének kérdéséhez

132 R. JOG. A magyar kir Curia: Tekintve, hogy a jelen bűnvádi ügy alapját képező ügyben a bizonyításra s a döntő körülmények megvitatására a perrendszerü alkalom hiányzott, mert tárgyalás sem tartatott s perbeszédek nélkül, azonnal a felek képviselői a főeskü által való bizonyításra nézve kiegyeztek, holott az 1868. perrendtartás 221. §-a szerint eskü általi bizonyítást a biró végitélet által akkor rendel, ha a döntő körülmény máskép nem bizonyítható ; tekintve, hogy a fenforgó esetben a kérdéses mészárszéket az 1885. évben egy más bérlő birtokolván, az évre nézve e körülmény maga oly világos bizonyítékot képezett, melyből nyilván kitűnik, hogy vádlott az időre nézve ügyvédében volt bizalomból s figyelmetlenségből tévedett, mely tévedést a perrendszerü birói eljárás azonnal kitüntetett volna ; tekintve, hogy a törvényes formák nem arra valók, hogy a jóhiszeműleg cselekvő felekre nézve kelepcéül felhasználtassanak ; tekintve, hogy vádlottnak az az állítása, mi főesküjének súlypontját képezte, hogy a panaszos neki egy évnegyedi bérrel adósa volt, a tanuk által kellően támogattatik s így a vádlott főesküje által jogtalan követelést bizonyítani nem kivánt, minélfogva a döntő körülmény, melynek bizonyítására az eskü irányoztatott, való és jogos lévén, vádlott cselekményében rosszhiszeműség s figyelmetlenségben büntethető gondatlanság fenn nem forog : a másodbiróság ítélete megváltoztatásával az eljáró kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben. (1880. január hó 29-én, 1888. évi 6,057. szám.) A büntető törvénykönyvnek csalárd és vétkes bukásra vonatkozó rendelkezései csak az esetben alkalmazhatók, ha a csőd a törvényben meghatározott módozat szerint jogérvényesen megnyittatott. — Adalék a btkv. 387. §-ához. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával, vádlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: A büntető törvénykönyvnek csalárd és vétkes bukásra vonatkozó rendelkezései csak az esetben alkalmazhatók, ha a csőd a törvényben meghatározott módozat szerint jogérvényesen megnyittatott. Minthogy pedig a vádlott ellen intézett csődnyitási kérvény beadása idején érvényben volt 1840. évi XXII. t.-c. ll. §. szerint a csőd megnyitottnak csak az e tárgyban hozott ítélet kihirdetésével volt tekintendő, a vádlott ellen hozott, különben is még felebbezéssel megtámadhatott ítélet azonban sem ki nem hirdettetett, sem pedig a csődeljárás keresztülvitele iránt intézkedés nem tétetett, ennélfogva hiányzik a törvénye0 alapja a kir. Ítélőtábla ítéletében kifejezett ama rendelkezésnek , mely szerint vádlott csalárd bukás bűntette miatt elitéltetett. De nem volt fentartható az elsőbiróságnak a btkv. 387. §-ára alapított ítélete sem, mert a csőd elrendelése tekintetében az ott megjelölt akadályok valamelyike az illető csődbíróság által meg nem állapíttatott s egyáltalán fenn sem forgott, miért is a G. S. és Trumanu Marienthali részvénytársaság érdekében csalás miatt fentartott vádra nézve kérdés tárgyát csak az képezheti, hogy ezek irányában követett-e el vádlott a büntető törvénykönyv más rendelkezésébe ütköző csalást? Ez irányban azonban, tekintve, hogy vádlott hitelét az érintett cégektől nem ravasz fondorlattal eszközölte ki s azoknak követelése az 1881. máj. 17-én megkezdett végrehajtások idején még le nem járt; tekintve, hogy a vádlott ellen vezetett végrehajtások, a vádlók részéről feltételezett csalárd eljárásra gyanualapot csak az esetre szolgáltatnának, ha a rokonok minden más hitelezőit megelőzték volna, azonban ezek előtt, a vádlottal érdekközösségben nem állott hitelintézetek a vagyont annyira kimentették, hogy azok követeléseikre csak nagyon csekély részben nyertek kielégítést; tekintve végre, hogy az eljárás folyamán nem cáfoltatott meg vádlottnak az a védelme, hogy vagyona tartozási állapotát fedezte, mert 15,947 frt 23 krnyi adóssággal szemben a végrehajtási becsű szerint 17,565 frt értékű vagyonnal rendelkezett s az ellen döntő súly nem tulajdonitható sem annak, hogy a bűnvizsgálat folyamán ismételt becslés alkalmával az árútár csak 8,976 frt 56 krra értékeltetett, sem annak, hogy ezekért árverésen csak 7,639 frt 11 ]/2 kr. folyt be, arra nézve sem forog fenn bizonyító adat, hogy vádlott magánvádlók ellen a csalásnak bármelyik nemét elkövette volna, miért is öt az ellene emelt vád alul minden tekintetben felmenteni kellett. (1889. március 15-én 1,027. sz.) Közjegyzői rendtartási ügyekben. Közjegyzőnek díjkövetelése, mely roagánmegbizásból teljesitett munkálatokért jár, összegére való tekintet nélkül nem a kisebb polgári peres eljárásra, hanem a sommás bíróság hatáskörébe tartozik. I A magyar kir. Curia : A budapesti kir. ítélő tábla végzése megváltoztatik és a sommás bíróság hatásköre megállapittatván, a másodbiróság az elsőbiróság Ítéletének érdemében megvizsgálására utasittatik. Indokok: A keresetlevél 2. tétele közjegyzői díjat és költséget képezvén, az 1874. évi XXXV. t.-cz 202. §-a alá esik s mint ilyen, a birói díjakkal hasonló módon hajtatik be; annak raegbirálása tehát, vájjon a peres eljárás tárgya lehet-e, a sommás bíróság hatáskörébe tartozik. A keresetievei 1., 3. és 4. tételeiben felszámított illetmények pedig a felek megbizása folytán merülvén fel, az 1880. évi Ll. t.-c. 27. §-ának, illetőleg az 1874. évi XXXV. t.-c. 55. §-ának rendelkezései alá sorozandók, s mint olyanok, összegükre valótekintet nélkül nem a kisebb polgári peres eljárásra, hanem a sommás bíróság hatáskörébe tartoznak. Ezen okoknál fogva tehát a másodbiróság végzését megváltoztatni, a sommás bíróság hatáskörét megállapítani s ugyanazon bíróságot az ügy érdemleges elbírálására utasítani kellett. (1889. május 21-én, 782. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1.260. Márkakereskedők, ha földet is bérelnek, mindkét haszonhajtó foglalkozás után külön-külön róvandók meg kereseti adóval. (1889. évi 1,187. sz-) 1.261. Járadékadó törlése azért, mert a járadékot az annak élvezetére jogosított fél hitelezője lefoglalta, nem igényelhető. (1888. év.) 1.262. Pusztán azért, mert a közös vagyon elkülönítése alkalmával valamelyik közös tulajdonos valamivel nagyobb adóértékü ingatlanrészt kapott, mint a másik, illetékköteles vagyonátruházást feltételezni nem lehet. (1888. évi 12,4.70. sz.) 1.263. A hűti kérvények, tekintet nélkül a tárgy értékére, ivenkint jó kr., az azokhoz csatolt felzetek pedig íj kr. bélyegilleték alá esnek. (1888. évi 10,871. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Hirt Lajos <=., szatmár-németii törvényszék, bejegyzés szeptember 1, félsz, szept. 24, csb. Kölcsey Sándor, tmg. dr. Adler Adolf. — D. Drngudinovits e., temesvári tszék, bej. szept. 23, félsz. okt. 12, csb. Virter Antal, tmg. Uugurián Manó. — Fischer M. Igllácz és Gutvrillig László e., budapesti tszék, bej. szept. 14, félsz. okt. 5, csb. Csery Gábor, tmg. Szitár Dénes. — Itai'dach Károly nyitrai tszék, bej. szept. 6, félsz. okt. 6, csb. Névery Ignác, tmg dr. Angyal Lajos. — Pigay László e., m.-szigeti tszék, bej. szept. 22, félsz, szept. 26, csb. dr. Baloghy György, tmg. Politzer Ármin. — Palesch (iéza e., r.-szombati tszék, bej. aug. 31, félsz, szept 18, csb. Vozáry György, tmg. Kiss Bertalan. — Vitályos testvérek e, sz.-udvarhelyi tszék, bej. szept. 22, félsz. okt. 7, csb. Illyés Ferenc, tmg. dr. Gross Frigyes. Török Lajos e., zilahi tszék, bej. okt. 7, félsz. okt. 21, csb. Maniu János, tmg. dr. Feldmann Gyula. — Strausz Ignác és Kegina e., eszéki tszék, bej. szept. 30, perügyelö és ideiglenes tömeggondnok dr. Stefinovics Mátyás. — Nissim M. Kalef e., temesvári tszék, bej. szept. 12, félsz. okt. 12, csb. Virter Antal, tmg. dr. Henrich István. Pályázatok : A budapesti ker. és váltótszéknél birói áll. aug. 25-ig. — A pécsi tszéknél birói áll. aug 17-ig. — A békés-gyulai tszéknél birói áll. aug. 17-ig. — A m.-óvári jbiróságnál al birói áll. aug. 17-ig. — A bndapesti kir. tszéknél birói áll. aug. 17-ig. — A trencséni tszéknél díjas joggyakornoki áll. aug. 17-ig. — A szombathelyi törvényszéknél birói áll. okt 17-ig. — A szabadkai tszéknél birói áll. okt 17-ig. — A veszprémi ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. aug. 29-ig. — A hátszegi jbságnál albirói áll. aug. 29-ig. — A veszprémi, újvidéki és pozsonyi tszékeknél birói áll. aug. 29-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. Hold-utcza 7. szám.