A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 34. szám - A magyar bűnvádi eljárás tervezete. 19. [r.]

288 A j o a. untalan írásbeli sürgetésre utaltattam és 4 év alatt a haláleseti felvételek és leltárak még mindig be nem érkeztek, oly elnök alatt, ki az új főispán alispáni candidatusának tekintetik. 2- szor. Újra vegyük a Temes megyei árvaszéket, ez nem G fogalmazóból áll, hanem ezekhez járul két »kisegitő elöadó«, a jegyző és két közigazgatási gyakornok, tehát 11. Igaz, hogy itt is felmegy az ügyek száma 20 ezerre, de hát a fennebb vázolt »Schieber«-modorban csoda, hogy 40,000-re nem megy. 3- szor. Az árvaszékeknek egyetlen ügyköréül csak a vagyonkezelés tekinthető, mert gyámot a tvszék is rendelhet, nagykorúsitást annál inkább, mert a kiskorúság meghosszabbitása, apai hatalom elvonása stb. ma is hozzá tartozik, igy a sok átírások, s mint az utóbbi szakmában ma épen fenforgó ügyem mutatja, hol fél év óta a gyámjavaslást a k. tvszék Temes megye árvaszékénél már háromszor kénytelenitetett megsürgetni, (Stauku-ügy) s eddig eredménytelenül, J/io dolga sem lesz a k. tvszékeknek, mint a talán nagyképűségből számot szaporító árvaszékeknek. Vagyonkezelés tekintetében pedig oly sajnos tapasztalatokat tett az ország az újabb időben, hogy a kiskorúak áldani fogják azon rendeletet, mely által vagyonuk a 4°/0 fizető, de biztos állami adóhivatalokba utaltatott. Gyámszámadások jóváhagyása, jogügyletek megerősítése stb. mind oly »Beilaufer«, melyek az árvaszékek fentartását nem igazolják, legkevésbé oly óriási személy-apparátussal s ezzel járó kiadásokkal, mint most léteznek. (Nehéz elnyomni azon toldalékot, hogy a nepotismus ellátására). 4- szer. Saját maga dr. Gyürky ur megengedi, hogy nemcsak a gyámtörvény javítása, de »szakképzett előadók alkalmazása« kívánatos, de hát minők legyenek ezek, ha nem kir. bírák ? Ezért helytelen azon megjegyzése, mint ha a mostani discussio időelőtti lenne, mig a kormány tervei nem ismeretesek, mivel épen a kormány érdekében kell hogy álljon, ugy a közönség mint a szakkörök véleményének ismerete. 5- ször. Hasonlag hibás volt dr. Gyürky ur támadása és gyanusitása dr. Róth ur ellen, mert ő Nyitra megye árvaszékét meg nem nevezte, hanem általánosságban beszélt, s ily szempontból, hogy nagyon is igaza volt, az egész ország ügyvédei bizonyíthatják ^ Ferenc, buziási ügyvéd. ym. A »Jog«-ban eddig megjelent közlemények mutatják, hogy az árvaszékek- reformálása actuális jelentőségűvé vált. A kik az árvaszékeket védelmükbe vették, azok sem tagadták meg a mostani állapot tíírhetlen voltát, melyen okvetlenül változtatni, segíteni kell. Dr. Róth Pál ur a reformot ugy óhajtja elérni, hogy az árvaszékek a törvényszékekhez osztassanak be, melyek a létszám szaporítása nélkül is elvégezhetik mindazt, a mit most az árvaszékek végeznek. Ezt én szerencsés ötletnek nem tartom. Van ugyanis az országban G3 megyei, 25 városi törvényhatósági és 113 rendezett tanácsú árvaszék, összesen 201 árvaszék, melyek munkáját — nézetem szerint - a 64 törvényszék még akkor sem végezhetné el, ha a birák létszáma hárommal emeltetnék. Róth Pál ur 11 fogalmazóból állónak állítja az árvaszékeket, a mi mindenesetre túlhajtott; én elfogadom dr. Gyürky Geyza ur számítását, mely szerint az előadók átlagos száma 3—4; tehát 3 X 201 = 603. Ezek munkáját aligha fogja a 3 X 64 = 192 tvszéki biró elvégezhetni. Ugy az árvaszékeknél, mint a tvszékeknél mindent tanácsülésben kell elvégezni; a tanácsülésbeni referádák pedig sok munkát és sok időt vesznek igénybe. Dr. Hattyuffy Dezső ur az árvaügyeket nem tartja a bíróságok hatáskörébe tartozónak, hanem a közigazgatás egyik ágának és mint ilyent önállólag akarja fejleszteni és tekintélyét öregbíteni. Sok szó fér ahhoz, vájjon az árvaügyek a közigazgatás vagy a bíróság hatáskörébe tartoznak. Téves az a felfogás, hogy a bíróság csak a polgárok közti vitákat dönti el ott, a mikor közbenjárását kikérik. A bíróságok igen sokszor beavatkoznak akkor is, mikor nem valamely vitának eldöntéséről van szó. A perenkivüli ügyeknek egész seregét ismerjük, melyekben csakis a bíróságok járnak el és még senki sem szólalt fel az ellen, hogy helytelen a bíróságok ilyen beavatkozása. Sőt épen ellenkezőleg, a bíróságok intézkedéseiben sokkal inkább megnyugszunk, mint más hatóságokéban ; sokkal szivesebben vesszük, ha ügyünket a képzett, független biró dönti el. Hogy az árvaügy mennyire fontos, és hogy a közigazgatásnál mostoha gyermekként tekintetik, azt épen dr. Hattyuffy ur mutatta ki; miért kelljen tehát azt ott hagyni ? A mostoha gyermek, kivel mostohául bánnak, ritkán szokott derék emberré válni; az árvaszék, melyikkel mostohán bánnak, ali°ha lehet valami jó. Érzi ezt a közönség és az árvaszékekben nem bizik. Dr. Róth Pál ur ezen érzésnek adott kifejezést, csakhogy nem mondott meg mindent, a mit akart; mindazáltal köszönetet érdemel nemcsak a közönség részéről, hanem az árvaszékek védelmére felszólalt uraktól is; mert övé az érdem, hogy egy elkorhadt intézményre felhívta a figyelmet. Abban mindnyájan megegyezünk, hogy az árvaszékek ugy a hogy most vannak, fenn nem tarthatók, valamit kell velük tenni, hogy életképesek lehessenek. Én részemről közelebb állok Róth Pál, mint Gyürky és Hattyuffy urakhoz és nem irtózom attól, hogy az árvaügyek a bíróságokhoz utaltassanak. De nem tartom szükségesnek, hogy épen a törvényszékek járjanak el ez ügyekben, elég garantiát találnánk a járásbíróságokban, annál is inkább, mert a hagyatéki ügyeknek egy igen jelentékeny részét most is a járásbíróságok végezik. A járásbíróságokhoz közelebb vannak az érdekelt felek, az egyes biró gyorsabban dolgozik; mert a tanácsülés nem akadályozza. Az igazságügyminister ur nagymérvű reformokat helyezett kilátásba a bírósági szervezetben. Még nem tudjuk, vájjon megmaradnak-e a járásbíróságok ugy, a mint azok most vaunak, vagy pedig szenvednek-e ezek is bizonyos változást hatáskör, személyzet és székhely tekintetében. Csak ha a vonatkozó adatok birtokában leszünk, mondhatjuk meg azt is, vájjon pénzügyileg melyik megoldás volna előnyösebb. A mennyiben a járásbíróságok mostani szervezetét vesszük irányadóúl és ha a járásbíróságok létszáma csak 2 bíróval emeltetnék, ezek könnyen elvégezhetnék, az árvaszékek munkáját és ez sokkal olcsóbb volna, mint az árvaszék és a mi fö munkája jobb, tevékenysége megbízhatóbb. Dj, Koppán}li Dávidy ügyvéd (iyöngy'ósön. / IV. A nélkül, hogy dr. Róth Pál ur védelmére kelnék, ő tudja honnan vette indokait s hiszem, hogy nem a levegőből, de ha a kérdést akként tennék fel »feltartandó-e az árvászék jelen alakjában«, határozottan »nem«-mel felelnék. Eltekntve az azzal járó mindenféle költséges sallangoktól, iktató, kiadó lajstromozó, irodaszemélyzet, tiszti ügyészet, külön személyzetű pénztár s azok helyiségei, csupán a practicumát vegyük Mirevaló az olyan >Szék«, a melyiknek semmi gyakorlati hatásköre nincs, hisz az csak egy drága mulatság. Megtörtént velem, hogy az árvaszék kimondta a kiskorúság meghosszabbitá?át s megkereste iránta a reális bíróságot, a törvényszékét s a kir. törvényszék azt eldobta s a már 24 évet haladott nagykorúnak át adta a vagyonát. Beküldik hozzá a hagyatéki ügyet s ha betárgyalná s nem csinálna közben szóló költségeket a közjegyző által, akkor még megérdemelné a fizetést, de azt nem teszi s igy ő csak regisztrator, mert ha kiegyezés nem történik, akkor hatásköre megszűnt mennyiben ő előtte perelni nem lehet, ha pedig kiegyeztek, akkor többnyire csak a pecsétet üti reá, a teendő a törvényszék, járásbíróság vagy a telekkönyv dolga. Hát mit mondjunk ahhoz, hogy a szolgabiróságoknak mennyi teendő jut s hány iv jegyzőkönyvet írnak az árvák és gondnokok ügyében s mennyit irkál össze a külön fizetést szedő árvagyám. Ha egy kölcsönt kiutal, miért nem kebelezted be a tiszti ügyész által, minek csinál költséget a feleknek közjegyző közbenjötte mellett s fizettet annak, a ki a bekebelezést eszközli? Ha egyes telekkönyvi birát felruházhatnak oly hatáskörrel, hogy kisebb vagy nagyobb vagyonkérdéseket eldöntsön s mint az Zemplén megyében, egy ilyen törvényszéki biró egy egész irodai személyzetet lát el munkával, dr. Róth urnák talán van egy kevés igazsága. Hogyha tartanak tiszti ügyészeket, számvevőket, végezzék azok a gyámi számadásokat, a kik azt különben is ellátják.Hátha a német korszak alatt kezelhette az árvapénzeket az állami adóhivatal s győzte a munkát, mért nem lehetne azt most is? Hát a megyei pénztárral nem lehetne összecsapni? Már ha egyéb nem, külön helyiségre sem volna szükség. Én egy kiskorúnak voltam gondnoka, bizton állithatom, hogy a hagyatéki iratcsomó az árvaszéknél — ha ugy kilószámra menne — kitenne 4 kilót, midőn egyik árvabiró elintézte s a telekkönyvbe is keresztülment, azon biró elhalt s jött egy másik, az még nem találta elég nagy csomónak, ismét tárgyaltá egy néhányszor, mig végre a kiskorúból nagykorú lett s végeszakadt a tárgyalásoknak s ebbe beletelt vagy 10 — 12 év. A tiszti ügyészek az ily sok mindennemű retortán keresztül-