A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 31. szám - Egy büntetendő cselekménynek különböző minősítése mind a három forumon

122 a JOG. miként mindkét alperes a felperes tulajdonát képező ház konyhájában külön tűzhelyet felállítván, a konyhát is használja, a szakértük véleményéhez képest azonban a konyha használása, — mivel a szerződésben kikötve nincsen, — a helyi szokás szerint a kikötményes I. r. alperesnek nem jár: ezekhez képest I. r. alperest ezen konyha használatától eltiltani, illetve ezen konyhának, valamint a kamarának, pincének és padlásnak, mint neki ki nem kötött lakási tartozékoknak felperes birtokába leendő bocsátására kötelezni kellett. Ellenben felperes egyéb kereseti kérelmével, különösen az iránt, miszerint kimondassák, hogy I. r. alperesnek a fentjelzett házban kikötött és biztosított lakhatási joga férjhezmenetele által megszűnt; hogy ugyanazon alperes az említett ház hátulsó szobájában kikötött lakást elhagyni és bekeblezett lakhatási jognak és kikötménynek törlését tűrni tartozik : azért utasítandó el; mert az I. r. alperes részére a ház hátulsó szobájábani lakásjoga a kikötménynyel együtt a B. szerződésben feltétlenül köttetett ki és azért ezen Írásbeli szerződés tartalmával szemben a hit alatt kihallgatott M. Samu és Sch. Andrásnak azon tanúvallomása, mikép ama szerződés megkötése alkalmával szóbelileg megáliapittatott I. r. alperesnek lakhatási joga csak oly feltételezés mellett, hogy ez soha férjhez menni nem fog, figyelembe vehető nem volt. Ennélfogva tehát I. r. alperest sem a hátulsó szobában neki biztosított lakás jogától és kikötménytől és mivel neki azon szobához való juthatás végett a ház udvarán való keresztüljárás is nélkülözhetlen, sem az udvar használatától megfosztani nem lehet stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1888. évi június 14. 45,924. sz. a.): az első bírósági Ítéletnek azt a részét, a melylyel II. r. alperest arra kötelezte, hogy az ágfalvi 228. sz. tjkben felvett 1. újsz. házból kiköltözzék, megváltoztatja s felperesek keresetének erre vonatkozó részével elutasítja stb. Indokolás: R. Mária I. r. édes anyja végrendeletének 3. pontja, ugy R. György I. r. alperes édes atyjának B. a. átadási okmánya alapján az élethossziglan tartó lakás szolgalmi joga az ágfalvi 228. sz. tjkben 1. újsz. a. felvett ház hátulsó szobájára feltétlenül és minden megszorítás nélkül lett I. r. alperes részére biztosítva és telekkönyvileg bekebelezve. Az a kérdés, vájjon mi indította I. r. alperes szüleit arra, hogy e jogot I. r. alperes részére biztosítsák, szemben azzal a ténynyel, hogy e jog 1. r. alperes javára minden megszorítás nélkül telekkönyvileg biztosítva lett, a jelen per elbírálására döntő befolyással nem bír. Nem szenved kétséget, hogy I. r. alperes lakásszolgalmi jogainál fogva arra is jogosított, hogy telekkönyvileg biztosított lakhatási jogát férjével meg is oszthassa és pedig annyival inkább, mert az a körülmény, hogy I. alperes lakhatási jogát férjével II. r. alperessel megosztja, felperesnek jogsérelmével nem jár s mert abban az esetben, ha e jogát férjével meg nem oszthatná, a kérdéses jog I. r. alperesre nézve is használhatlanná válnék. Ezeknél fogva az I. bír. Ítéletnek azt a részét, a melylyel II. r. alperest arra kötelezte, hogy az ágfalvi 228. sz. tjkvben 1. újsz. a. felvett házat elhagyni tartozik, megváltoztatni kellett stb. A m. kir. Curia (1889. június 18. 7,803. sz.): A budapesti kir. Ítélőtábla Ítélete, — indokolásánál fogva annyival is inkább helybenhagyatik : mert az által, hogy I. r. alperes a neki holtiglani lakásul kikötött helyiségbe férjét, II. r. alperest befogadta, személyes szolgalmi jogát ki nem terjesztette; de ezen befogadás felperes sérelmével sincs egybekötve : jogában állván felperesnek a B. osztályos egyezség 2. pontjában foglalt vagylagos intézkedésnél és az ennek alapján eszközlött telekkönyvi bejegyzésnél fogva a természetbeni lakást annak egyenértékével helyettesíteni. Ha az örökhagyó nevén álló ingatlanra egyrészt az örökhagyó, másrészt az örökös hitelezői bekeblezéseket eszközöltek ki, az ekkép nyert zálogjogok közötti rangsorozat kérdése peren kivüli telekkönyvi kérvény alapján el nem intézhető. (Telekkönyvi rendelet 72-74. §-ai.) A székesfehérvári kir. tszék: Az A. alaft mellékelt és 1876. évi július hó 10-én kelt osztálytételi tárgyalási jegyzőkönyv, ugy a B. alatt mellékelt felzet és a felek meghallgatásáról folyó évi október 14-én felvett jegyzőkönyv alapján a zálogjog 620 frt tőke erejéig a 6% kamatláb kitüntetése mellett, a sukorói 86. számú telekjegyzőkönyvben A, I. 1—9. sorszám alatt foglalt | 2/8 telekből s ahoz tartozó legelő illetőségből néh. Sz. józsef (Pál fia) után Sz. Józsefet illető örökségi jutalékra, még pedig K. János és neje N. Éva javára 1,500 frt tőke és járulékai erejéioC. 5. és 6. sorszám alatt előjegyzett és C. 8. sorszám alatt bekebelezett zálogjogot megelőző rangsorozattal Sz. János sukorói lakos javára előjegyeztetik s ezen rangsorozati elsőbbség a C. .">., 6. és 8. sorszám alatt is kitüntettetik. A rangsorozati elsőbbség megállapítandó volt azon okból, mert a zálogjog K. János és neje N. Éva javára a telekkönyvi rendtartás 75. §-ában foglalt fentartással lett előjegyezve s illetőleg bekebelezve, folyamodó Sz. János pedig az A. alattival igazolta azt, hogy követelése a hagyatéki tárgyalásnál előfordult igényből s illetőleg örökségi osztályrészből ered. (1887. október 16-án, 8,570. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla az elsőj bíróság végzését nem neheztelt részében érintetlenül hagyván, j felfolyamodással megtámadott, az előjegyzett zálogjog rangsorozatának megállapítására vonatkozó részében megváltoztatja s kérvényezőt az iránti kérelmével, hogy a javára most előjegyzett zálogjog a kérdéses ingatlanra a felfolyamodók javára C. 5. és 6. s illetőleg 8. rendszám alatt már bekebelezve volt zálogjogot megelőző rangsorozatba helyeztessék, elutasítja, mert a telekkönyv 61. §-a értelmében az egyes bejegyzések közötti rangsorozatot az illető telekkönyvi kérvények beiktatásának sorrendje határozza meg. az a kérdés pedig, hogy valamely hagyaték átadásával összefüggő követelésen alapuló zálogjog, az örökségi jutalékra előzőleg a telekkönyvi rendtartás 74. § ában foglalt fentartással bejegyzett zálogjogot a rangsorozatban megelőzheti-e, vagy sem, a kérvényező által és nem a hagyatéki bíróságnak a perrendtartás 581. §-ához képest intézett megkeresése folytán indított j jelen ügyben elbírálás tárgyát nem képezheti. (1888. okt. 10 én, 34,033. "sz.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a sukorói 86. számú telekjegyzökönyvben felvett birtokra tulajdonosul még elhalt Sz. József van kitüntetve és ennélfogva mivel Sz. József örökös nevére a tulajdonjog a mellékelt osztályos egyezség szerint jutott osztá/rrészére még be nem kebeleztetett, az utóbbi ellen az őt terhelő követelésekre nézve a zálogjog bejegyzése csakis a telekkönyvi rendtartás 74. §-ában foglalt fentartással eszközölhető, a mint ez K. János és neje részére is csak ily feltétellel eszközöltetett; azon kérdés pedig, hogy az ily módon zálogjogot nyert hitelezők közül az elsőbbség kit illessen, ezen peren kivüli kérvényre el nem intézhető : a budapesti kir. itélő táblának fentebbi keletű és számú végzése indokaiból helybenhagyatik. (1889. május 14-én, 1888 évi 9,843. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Nem tekinthető fogadásszerü szerencseszerzödésnek a vételi bizomány még akkor sem, ha a ker. törv. 881. §-a értelmében eladóként maga a bizományos, vevőként pedig a megbízó szerepel és ha az eladó bizományos az eladáskor még nem volt az érték« papírok birtokában. A ker. törv. 327. §-a csak materiális romlásnak kitett árúra alkalmazható. Ellenben értékpapírokat a bizományos a megbizó rovására csak a ker. törv. 380., illetve 305. §. értelmében bírói úton adathat el. A budapesti királyi kereskedelmi és váltőbiróság (1888. február 14-én 55,447. sz. a.): dr. Iricz Adolf által képviselt J. Ti G cég felperesnek dr. Flesch Salamon ügyvéd által képviselt W. Móric alperes ellen 22,941 márka 60 .fillér és jár. iránti perében itélt : Éelperes keresetével elutassittatik, stb. Indokok: Az oly ügylet, melynél a megvettnek jelzett árú valóságos átadása és átvétele a szerződő felek szándéka szerint előre ki van zárva s melynél a felek szándéka csupán arra irányul, hogy az árúnak meghatározott időpontban jegyzett tőzsdei árai között mutatkozó különbözetek kölcsönösen megtéríttessenek, pusztán a tőzsdei árkülönbözetek fizetésére irányuló, a fogadásszerü szerencsejáték természetével birván: az ily ügyletből eredő követelés rendes polgári bíróság előtt nem érvényesíthető. A felperes keresetének alapjául szolgáló ügylet pedig ily árkülönbözeti ügyletet képez, a mi okszerűen következtetendő (pts 155. §) a következő bizonyított tényekből: 1. A felek között létrejött ügyletnek tárgyát felperes előadása szerint 100 db. a H. a. elszámolás szerint az állítólagos vételkor