A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 31. szám - Egy büntetendő cselekménynek különböző minősítése mind a három forumon

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 31. számához. Budapest, 1889. augusztus 4-én. Köztörvényi ügyekben. A uü .jogosítva van a legszükségesebb tárgyakat férjétől az esetre is visszakövetelni a házasság tartania alatt, ha azokat mint hozoniiinyi dolgokat hozta férje házához. A nő tulajdonjogát nem szükséges ez esetben külön bizonyítani, a házhoz hozatal ténye elesendő alapot képezvén a visszakövetelésre. A gödöllői kir. járásbíróság (1888. évi január hó 11-én, 122. sz. a.): Bencsik József ügyvéd által képviselt V. Jánosné felperesnek Polyák Miklós ügyvéd által védett V János el'en; 257 írt 60 kr. értékű ingók kiadása és jár. iránti sommás perében következő Ítéletet hozott: Ha alperes leteszi a föesküt arra, hogy nem való az, hogy az alperestől történt első elválása utáni felpereshezi visszatértekor a keresetben emiitett 1—39. sz. a. felsorolt ingóságokat alperes házához vitte ; és nem való, hogy ezen ingóságokat felperes akkor, a midőn alperes házát, elhagyta, vagyis 1887. szeptember utolsó napjaiban alperes házánál hagyta és nem való, hogy ezen ingóságok jelenleg is alperesnél vannak, illetőleg birtokában volnának, alperes azokat elidegenítette, illetve más helyre szállította volna; és nem való, hogy ezen ingóságok kiadatására felperes alperest felszólította és azok kiadatását alperes megtagadta: az esetben felperes keresetével elutasittatik különben köteles lesz alperes a keresetben 1 — 39. sz. a. összeirt és felsorolt ingóságokat felperesnek természetben kiadni, vagy esetleg ha ezek meg nem volnának, a keresetben felszámított értéket megfizetni az esetre, ha felperes az ezennel mégitélt becslőesküt leteszi arra nézve, hogy a keresetben 1—39. sz. a. felsorolt ingóságok a keresetben kitüntetett értéket a mai körülmények között mégérték, stb. Indokok: Alperes azon tagadásával szemben, hogy felperes eltávozásakor összes ingóságait elvitte és midőn ismét alpereshez visszatért a keresetben emiitett ingóságokat alperes házához nem vitte vissza és hogy azok alperes birtokában nem maradtak és hogy azokat alperes el nem idegenítette és más idegen helyre el nem szállította és hogy azok kiadását nem kívánta és azok kiadását megtagadta volna, felperes a kereseti állításának beigazolására egyéb bizonyíték hiányában az alperesnek felajánlott és az által elfogadott tagadó főesküt kellett megitélni és enn°k le vagy le nem tételétől a felperesi kereseti követelést függővé tenni. Szintén alperes tagadásával szemben azon körülményre nézve, hogy a keresetben felsorolt és kiállitni kéretett ingóságok értékének megállapítása végett felperes részére becslőesküt kellett megitélni és ennek le vagy le nem tételétől a kereseti ingóságok érékének megfizetésében alperes marasztalásától függővé tenni. Ezen becslőeskü csak másodsorban, vagyis az esetben teendő le felperes által, ha előbb a megítélt főesküt alperes le nem tenné, mert azon esetben, ha alperes a részére megítélt főesküt leteszi, a keresetnek azon tárgya, melynek értéke a becslőesküvel megállapítandó lenne, megszűnik és igy a becsüeskü tárgytalanná válik. Igaz ugyan, hogy a hozomány a házasság fennállása alatt nem követelhető, azonban itt a jelen perben oly női ingóságok követeltetnek kiadatni, melyek a nőnek legnélkülözhetlenebb ingóságai (ruhái) és olyan ingóságok, melyek a mindennapi háztartáshoz legszükségesebbek, sőt ugy lehet mondani, nélkülözhetetlenek ; ily ingóságok kiadatása, még hozományt képeznének is : a humanitás elvénél fogva meg nem tagadható; ennélfogva alperes azon kifogása, hogy ezen ingóságok felperesnő hozományai a válóper jogérvényes befejeztéig ki nem adhatók, igy keresete időelőtti : bírói figyelembe nem vétetett. Úgyszintén nem vétetett tekintetbe alperesnek a bíróság illetékessége ellen tett azon kifogása sem, hogy miután felperes oly ingóságokat követel, melyek női hozományát képezik, a női hozományt pedig csak is a házasfelek között megindított házassági válóperben van joga követelni, hogy mint vagyoni kérdés szabályoztassék, a válóper pedig mindez ideig folyamatba nem tétetett, mivel az illetékességi kifogást mindjárt a tárgyalás kezdetén kellett volna megtenni; nem a per érdemében megtartott tárgyalás alkalmával; és mert felperes által, mint fentebb is említve lett, nem annyira a hozományi tárgyak, hanem a legszükségesebb testi ruházat és a legszükségesebb háztartási eszközök követeltetnek, melyekre felperes tulajdoni és használati jogát a házasság tartama alatt sem veszti el. A kiadatni kért ingóságokra nézve felperes tulajdoni jogát igazolni a per során igazolni köteles nem volt, mert ezen ingóságok természetüknél fogva olyanok, melyek a nő használatára vannak szánva; azt pedig alperes nem is állítja, hogy ezen tárgyakat alperes vásárolta volna felperesnek, ennek használatul adta volna őt; de sőt ettől eltekintve, maga alperes azt állítja, hogy ezek a nő hozományait képezik. Ennélfogva tehát alperesnek már a tárgyalás végén tett azon kifogása, hogy első sorban felperesnek a kiadatni kért ingóságokra vonatkozó tulajdoni jogát kellene igazolni és csak az után annak kiadatását követelni, még azért sem jöhetett bírói figyelembe, mert az egész tárgyalás során tagadásba nem is vette alperes azt, hogy a kiadatni kért ingók felperes tulajdonai, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1889. évi január hó 14-én, 7,915. sz. a.) : Az eljárt bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, stb. Mert alperes a keresetben felsorolt ingóságokról maga azt állítja, hogy csak az ö hozományának tárgyai; minthogy azonban a hozomány a házassági kötelék fennállása alatt vissza nem követelhető : felperes pedig nem bizonyította, hogy közte és alperes között fennálló házassági kötelék felbontatott volna; sőt maga beismeri, hogy a válópert meg sem indította; ily körülmények közt felperest keresetével elutasitani kellett, stb. A magy. kir. Curia (1889, március 7-én, 1,966. sz. a.) : A másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett az első bíróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik, stb. A lakhatási jog személyhez kötött szolgalom ugyan, de ennek oly értelmezés nem adható, hogy a lakhatásra jogosított nő azt férjével együtt ne használhassa. A soproni kir. törvényszék (1887. július 16. 31,281. sz. a.) : Dr. Boor Jenő ügyvéd által képviselt özv. R. szül. G. Erzsébet felperesnek dr. Schreiner Károly ügyvéd által képviselt R. Jeni és férje D. József elleni szolgalmi jog megszüntetése és birtokból kihelyezés iránti perében következőleg ítélt: Felperes kereseti jogának megállapítása mellett, II. r. alperes köteles .. az ágfalvi 228. sz. tjkben felvett 1. új számú házból kiköltözni; I. r. alperes pedig köteles az ugyanazon házban levő konyhát, kamarát, pincét és padlást felperesnek birtokába bocsátani. Egyéb keresetével felperes elutasittatik stb. Indokok: Tekintve, hogy felperes az A. a. telkvi kivonat szerint az abban felvett 1. újsz. ház, udvar- és kertnek tulajtionosa, jogosítva van az ugyanarra a házra I. r. alperes részére C. 11. alatt biztosított lakhatási jognak harmadik személy vagy túlterjeszkedés általi élvezetét ellenezni és igy azon jognak szoros betartását követelni; ehhez képest felperes erre irányult kereseti jogának megállapítása mellett az ez ellen emelt alperes kifogás elvetendő volt. Tekintve már most azt, hogy az emiitett lakhatási jog csakis I. r. alperes részére van telekkönyvileg biztositva és igy ezen az alperes személyéhez kötött szolgalmi jog ennek férje II. r. alperes általi élvezete betolakodásnak lévén tekintendő: ehhez képest II. r. alperest a kérdéses lakásból kitiltani, illetve a házból leendő kiköltözésre kötelezni kellett. Tekintve pedig azt, hogy I. r. alperesnek az érintett lakhatási jog bekeblezéséül szolgált B. a. szerződésben az ágfalvi 228. sz. tjkben felvett 1. újsz. háznak hátulsó szobájában az életfogytiglani lakhatási jog kikötve; és tekintve, hogy az 1887. április 7-én a helyszinén tartott birói szemlén megállapittatott,