A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 31. szám - Egy büntetendő cselekménynek különböző minősítése mind a három forumon

268 Ausztria és külföld. A. bolgár »iig,yvédreiidtartás«. (P'olytatás ) * Hogy ha a per valamely alaki kifogása folytáu beszüntettetik, ugy az ügvéd csak egy harmadát kapja annak, a mit kapott volna, hogy ha a per érdemleges elintézést nyert volna. Ellenben hogy ha a per egyezség által ér véget, vagy hogy ha a léi indokolt ok nélkül elvonja ügyvédjétől a képviseletet, ugy az utóbbi az egész neki járó jutalomdíjt kapja, ugy mintha a megfelelő instantiában a pert végig folytatta és befejezte volna. Hogy ha az ügyvéd alapos ok néhtül leteszi a képviseletet, jutalomdíjra nincs joga; ha e letevés azonban indokolt, ugy a rendes jutalomdíj felét kapja. De ime egy eredeti intézkedés, mely ugyancsak érdemel szószerinti visszaadást: »Hogy ha az ügyvéd elveszti (nem nyeri) a pert, ugy csak felét kapja annak, a mi neki a fenti szabályok szeiint jár, melyek (szabályok) csak a pernyertesség esetére vonatkoznak, tekintet nélkül arra, vájjon a felperest vagy az alperest képviselte-e (t. i. az ügyvéd.) (A mint tehát látszik, honatyáink vagy legalább is e »salomói« törvény szerkesztői véleménye szerint az ügyvéd munkája nagyobb, hogy ha a pert nyeri s egészen megfeledkeztek arról, hogy sok per épen a birák járatlansága s hibássága folytán veszendőbe megy.) A legfőbb semmitőszék előtti eljárásáért az ügyvéd jutalomdíj fejében két harmadát kapja annak, a mi neki egy fokbani eljárásért jár. Az ügyvéd és fele között a kikötött jutalomdíj (munkadíj) tekintetében felmerülendő viszályokat azon per bírósága dönti el, mely előtt az illető per tárgyaltatott, még pedig perenkivül s mind a két féltől nyert Írásbeli nyilatkozat után. Az ekkép létrejött végzés nem felebbezhető s azonnal végrehajtható. (§. 17.) A 20-ik szakaszban ismét »eredeti« intézkedést találunk. E §. szerint ugyanis a törvényszék ügynökség szerepét veszi magára, a mennyiben »bármely fél kérelmére, hogy ha az a megfelelő munkadíjt birói kezekhez leteszi, ügyvédet nevez számára.« Szegényjogot élvező felek részére ilyen ügyvéd kirendelés hivatalból s díjtalanul történik. (§. 20.). Ily esetben a kirendelt ügyvéd alapos ok nélkül a képviseletet meg nem tagadhatja. (§. 22.). Minden félnek jogában áll rendes peruton ügyvédjétől kártérítést követelni, hogy ha ez utóbbi saját hibája folytán a határnapokat elmulasztotta, avagy más módon a fenálló rendeleteket és szabályokat megszegte. Ily esetben az ügyvédnek nincs joga munkadíjt követelni. Szándékosan felük rovására és kárára elkövetett cselekményeikért az ügyvédek előzetes vizsgálat után fenyítő uton is megbüntettethetnek. E mellett, főleg ha az általuk képviselt felek titkait, bár a per befejezése után elárulják, külön fegyelmi vizsgálat alá is vonandók. (§ 24—27.). Minden ügyvéd tartozik az általa elvállalt perekről j e g yzéket vezelni. (Közelebbi rendelkezések e részben hiányoznak s valószínűleg még sok idő fog múlni, mig a jelenlegi igazságügyminiszter e szakaszt rendeletileg fogja kibővíteni. Eddigelé csak 2 —3, a maga nemében szintén »eredeti« rendeletet adott ki és pedig csak akkor, midőn több oldalról arra figyelmeztetett, hogy e törvény egyes szakaszait nem lehet a gyakorlatban helyesen alkalmazni, ha azokat rendeletileg ki nem bőviti. E helyütt még azt is meg kell jegyeznem, hogy az ügyvédi törvényjavaslat, mint összes javaslataink, indokok nélkül lett a szobranijének beterjesztve, mi a törvénybeni tájékozást s annak helyes alkalmazását lényegesen megnehezíti.) Következik a 111-ik fejezet az ügyvédek és ügyvédsegédek fölötti felügyeletről. Föntebb megjegyeztem, hogy e törvényben több oly intézkedés foglaltatik, mely a dolog természetéből foly. Ezzel ellentétben azonban más oldalról sok fontos kérdés, milyen például a fegyelmi vizsgálat és eljárás is, mely bővebb és kimerítőbb rendezést érdemelne, laconicus rövidséggel tárgyaltatik. így a fegyelmi vétség eseteit a 30-ik §. következő rövid szövegezéssel meriti ki: »A reájuk háruló kötelességek megszegéseért az ügyvédek — a netán helyt foglalható bíinfenyitő, vagy polgári felelősségtől függetlenül — fegyelmi büntetés alá vonandók.« Fegyelmi hatóság rendszerint az illető törvényszék, de ha a törvényszék területén ügyvédi tanács (advokátszki szövet), * Előző közlemények a »Jog« 29. és 30 számaiban. ! melyről alább szó lesz, létezik és az ott bejegyzett^ ügyvédek ' háromnegyede azt kívánja, e jog a nevezett tanácsra átruházható. (§. 31. és 38.) A tárgyalás teljes tanácsülésben történik. (S,. 31.). (Vájjon nyilvánosak avagy zártak ez ülések, arról meg. feledkezett intézkedni a törvény. Talán ez is majd rendeletileg fog szabályoztatni.) (Vége köv,) Dr. Sismanov St. Milán, a szófiai /"eltöruényszék birája. Nyilt kérdések és feleletek. A végrehajtási törvény 84. §-a. A fenti §. alapján, ha a végrehajtató a kérvényben kijelenti, hogy a végrehajtást csupán a kérvényben határozottan megjelölt és végrehajtást szenvedettet valamely közpénztárban megilletg követelésére, vagy birói letétbe helyezett összegre kívánja vezetni, a kiküldött kirendelése mellőzendő és a foglalásról a pénztár a végrehajtást elrendelő végzésbe foglalandó meghagyás által értesítendő. A törvény e §-a eddig elég tisztán és félremagyarázhatatlanul iutézkedik, kimaradt azonban e §-ból azon intézkedés, miszerint az esetre, ha a közpénztár, vagy letéti hivatal, a melyben az adóst megillető pénz elhelyezve van, nem a végrehajtást elrendelő, hanem egy más bíróság területén fekszik, az esetre az elrendelő biróság egyenesen keresi-e meg az illető k ö /.pénztárt vagy letéti hivatalt, mellőzésével a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságnak, vagy pedig meg kell-e keresnie a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságot a letiltás eszközlése végett? Dr. Imling kir. táblai biró ur a végrehajtási törvény magyarázata című könyvének 147. lapján határozottan azt állítja, hogy a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság a végrehajtást elrendelő biróság által a letiltás eszközlése céljából okvetetlenül megkeresendő, mert a foglalási eljárás jogerőre emelkedése után a letoglalt pénzbeli követelést a végrehajtató részére a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság utalványozza. Már pedig, ha a végrehajtás foganatosítására illetékes bírásig mellőztetnék, nem volna azon helyzetben, hogy az utalványozás iránt intézkedjék. Egy concret eset felmerülése alkalmából vetem fel c kérdést. Az aradi kir. jbiróság M. M. vingai lakos ellen elrendelte a végrehajtást és a végrehajtató kérelmére kizárólag adósnak a vingai adó-, mint letéti hivatalnál kezelt vételár feleslegből befolyt pénzére rendelte el s megkereste az illetékes vingai kir. jbiróságot a szükséges példányok átküldése mellett, hogy a letiltást eszközölje. A vingai jbirsság visszaküldé az összes iratokat az aradi jbiróságnak azon végzéssel, hogy a letiltást d i r e c t eszközölje. Az aradi jbiróság az itt elmondottakat bőven kifejtve, újból visszaküldötte az iratokat a vingai kir. jbiróságnak, hogy a letiltást nekie kell eszközölnie és a vingai jbiróság ezt újból megtagadta, ismételten kijelentvén, hogy ő erre nem illetékes. Ezek után két kérdést vagyok bátor felvetni: 1-ször, melyik biróság járt el helyesen s a végrehajtási törv. 84. §-ának megfelelően, az aradi-e, vagy a v i n g a i ,J 2-szor, ha e huza vona által egy más hitelező időközben lefoglalja M. M-nek a vingai adóhivatalnál letétben levő összes pénzét, ugy hogy e kanapé processus által meghurcolt végrehajtató megelőztetik, ki lesz a felelős a végrehajtató elvesztett követeléséért ? Lukácsy Lajos, ügyz éd Aradon. Sérelem.* Szemelvények a vidéki judicatura köréből. A »Jog« f. é. július 28-án megjelent 3 k számának »Sérelera« rovatában fenti cím alatt megjelent, de már mintegy egy év előtt irt közlemény sok tekintetben helyreigazításra szorul. Helyreigazításra szorul pedig nemcsak igazságügyi kormányzatunknak a felsőbb bíróságoknál felhalmazott hátralékok megszüntetésére vonatkozólag tett intézkedését, de különösen a * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadóit panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kivántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.