A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 31. szám - Egy büntetendő cselekménynek különböző minősítése mind a három forumon

R. JOG. 269 szolnoki k i r. törvényszék működésére vonatkozólag adott képet illetőleg. Nem csekély elégtételül szolgálhat ugyan nekem, mint az érinteti közlemény irója és az igazságszolgáltatás egyik leg­igénytelenebb napszámosának, hogy az általam mondottak szerint tartotta helyesnek jelenlegi igazságügyérünk, mondhatni hivatalba lépése első napján eljárni, a midőn a törvényhozásnak oly irány­ban tett előterjesztést, hogy nemcsak a kir. táblához behívott 18 kisegíti) biró helyét kívánja betölteni, de szükségesnek tartotta azt is, hogy a még behívandó kisegítő birok helye ne maradjon az elsöbiróságoknál üresen. E tekintetben tehát teljesen találkozott az én igénytelen felfogásom igazságügyi kormányzatunk személyesitőjének nézeté­vel, midőn ö is akkép gondolkozott, mint azt én megírtam, hogy t. i. az elődje áltál követett azon rendszer, mely kisegítő bírákat rendelt be az elsöbiróságoktól és ezek helyeit üresen hagyta, célra nem vezet. Közleményem tehát, mint a mely idejét multa, ez irányban helyreigazításra szorul. A mi már most a szolnoki kir. törvéuyszék működéséről irt képet illeti, első sorban erkölcsi kötelességemnek tartom kijelenteni, miként őszintén sajnálom, hogy köz­leményem napvilágot látott. Sajnálom pedig különösen azért, mert ha az ott vázolt állapotok megfeleltek is a valóságnak, ma azt nem irtam volna meg; 1-ször, mert a törvényszék az időbeli elnöke ma már jobblétre szenderült s igy semmiesetre sem tehettem volna azt, hogy egy egyébként köztiszteletnek örvendett férfiú működését bírálat alá vegyem annak holta után, már csak az elhunyt emléke iránti gyöngéd figyelem és tisztelet­ből sem; 2- szor, azon férfiú, ki in illo tempore a fenyítő osztály vezetésével megbízva volt, saját kérelmére a jól megérdemlett nyugalmat élvezi; 3- szor, ha már azon látszólagos hibába estem, hogy méltán Livöngédtelenséggel válloltathatom, kötelességein kijelenteni azt is, hogy az ott vázolt állapotok csak voltak s azt is, a hogy azok inkább az elhunyt agg kora és azzal járó betegeskedésének tulajdonithatók, mert ma, hála igazságügyig kormányunk gyors intézkedésének, törvényszékünk vezetése Örley Béla, volt nagyváradi törvényszéki biró elnökké törtéi.t kineveztetése folytán egy életerős, szigorú, pontos és rendszerető férfiú vezetése alatt áll. És ha nem alkothatunk is még magunknak tiszta képet működéséről új állásában léte rövid tartama miatt, az már előre veti árnyékát annak, hogy óhajtása miként a rend, pontosság, szorgalom és munkásság, legyen otthonos ezen törvényszék kebelé­ben. És ha még nem minden van is ugy, mint kellene lenni, az az ö működési idejének rövid voltán kivül még annak is tulaj­donitható, hogy a bírói létszám már hosszabb idő óta nem teljes. Különben meggyőződésem, hogy a még fen forgó hiányok is orvosolva lesznek és pedig nemcsak a törvényszék kebelében, de az ahoz tartozó járásbíróságok, mint a milyen különösen maga a szolnokinál észlelhető bajok, ha ott majd rész­letesebb szemlét tart az új elnök s esetleges előterjesztései is felsőbb helyen kellő támogatásban részesülnek. Az idejét mult közlemény tehát e tekintetben is helyre­igazítást igényelt az ott vázolt tényeket illetőleg. Ennyit az igazság érdekében és az esetleges félreértéseknek elejét veendő, erkölcsi kötelességemnek tartottam nyilvánosság előtt kijelenteni. Nemo Vegyesek. Emlékezetes végtárgyalás volt e hét folyamán a buda­pesti törvényszéknél Székács Ferenc, a kir. törvényszék alelnö­kének ismeretes mintaszerű vezetése alatt. Mindenki tudja, hogy a kivándorlási szédelgés ügyében tartott végtárgyalást értjük. Mellőzzük itt a részleteket, melyeket t. olvasóink a napi lapokból amúgy is ismernek ; de meg kell emlékeznünk az elnöklő Székács Ferenc urnák azon kijelentéséről, hogy az ügyvédek bizonyos tekintetben a birák kartársai, mert jó igazságszolgáltatás úgymond csak a birák éj ügyvédek együttes működésével lévén lehetséges, ezeknek egymás mellé rendelt közegek gyanánt kell és lehet csak működniük egy közös cél érdekében. Vajha ezen természe­tes elv, melynek ily illetékes helyről jövő kijelentése nagy hord­erövel bir, mennél általánosabban ismertetnék el a jó igazság­szolgáltatás érdekében. Székács urnák pedig mindenesetre köszö­nettel tartozunk azon fáradhatatlan buzgalmáért, melylyel minden alkalommal az igazságszolgáltatás érdekeinek helyes felfogását terjeszti és pedig nemcsak a jogászvilágban, hanem terjeszti nyil­vános végtárgyaláson a nagyközönség előtt. A végtárgyalás egyéb (elette érdekes mozzanataira ezúttal nem terjeszkedünk ki. A m. kir. Curia büntető osztálya 1889. évi 61. sz. alatt következő határozatot hozott: A helyiség nyilvános, vagy nem nyilvános volta nem annak térfogatától, hanem attól függ, hogy az közhivatali helyiséget képez-e, vagy pedig, hogy a rendelteté­séhez képest a közönség mindenkori szabad használatára rend­szerint nyitva áll-e vagy nem. A községháza nyilvános helyiség. Ugy áll ás. P. Pál dunapataji másodbiró, Sz. Sándor vádlottat K. Jánosné részére 12 frt kereseti összegben elmarasztalta, az ítéletben vádlott nem nyugodván meg, az ügy a kalocsai királyi járásbíróság elé került, mely szintén marasztaló Ítéletet hozott, a végrehajtást elrendelte, annak foganatosítására P. Pál másodbirót küldte ki. Midőn ennek következtében P. Pál másodbiró Sz. Sándort 1876. szept. 25-én a községháza tanácstermében a fizetésre fel­szólította, az B. József és Sz. Sándor esküdtek, mint a marasztaló ítélet hozatalában résztvevők, valamint B. János és L. Ödön tanuk jelenlétében hangosan azt mondta: »Betyárok voltak azok, kik az Ítéletet hozták« ; illetőleg a végtárgyaláskor tett kijelentése szerint az elsöfokban hozott itélet megállapításában résztvevők ellen azon kifejezéssel élt: »Betyármunkát követtek el irányom­ban.« P. Pál másodbiró közhatóság tagja ellen elkövetett nyilvános becsületsértés miatt panaszt emelt Sz. Sándor tettes ellen a kalo­csai kir. törvényszék előtt, mely a vádlottat azon okból, mivel a sértést egy kis helyiségben csakis két tanú előtt, tehát nem nyil­vánosan követte el, a nyilvános becsületsértés vádja alól fel­mentette s csupáu magánbecsületsértés vétségében marasztalta el. A kir. tábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyta. A kir. Curia fenti számú határozatával az alsóbb bíróságok Ítéletét megváltoz­tatta és vádlottat a nyilvános becsületsértés vétségében mondta ki bűnösnek, 14 napi fogházra ítélvén. ítéletének főbb indokai következők: Tekintve, hogy a helyiség nyilvános, vagy nem nyil­vános volta nem annak térfogatától, hanem attól függ, hogy az közhivatali helyiséget képez-e, vagy pedig hogy az rendeltetéséhez képest a közönség mindenkori szabad használatára rendszerint nyitva áll-e vagy nem ; tekintve, hogy a községháza közcélok el­érése végett a törvény által rendelt hatóság, illetőleg hivatal hivatásának gyakorlására rendelt és e célból az ügyekre vonat­kozólag érdekelt egyének részére nyitva álló helyiség, tehát már természeténél és rendeltetésénél fogva közhelyiség, vagy nyilváuo; helyiség lévén, az ott elkövetett becsületsértés a nyilvánosan el­követett vétség ismérvét képezi. A m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége 1889. évi Julin ^ hóban. I. Beérkezett: Polgári 918, váltó stb. 181, úrbéri 10, büntető 1,480, fegyelmi 54 ; összesen 2,643. — II. E 1 i n t é z t e t e 11 : Polgári 313, váltó stb. 51, úrbéri -, büntető 356, fegyelmi 2; összesen 722. — III Hátralék 1880 július 31-én: Polgári 4,055, váltó stb. 518, úrbéri 33, büntető },909, fegyelmi G7 ; összesen 8,582. Bírósági kinevezések. Kineveztettek: Biróvá a veszpréni i (székhez : dr. Kukorelly Ferenc ottani alügyész ; járásbirákká a szikszói jbsághoz : dr. S z e n t 1 é 1 e k y László tornai és a nezsideri jhság­hoz: dr. Karsay Béla magyaróvári albirák ; alügyészekké a dévai ügyészséghez: dr. Szász Iván hátszegi és az újvidéki ügyészséghez: dr. S c h u 1 e k Kálmán palánkai albirák. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek tlíjfalamtí szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kifidóltivatalunlilioz intézni. Azon ügyeket, melyekben e rovat alatt egyszer számot adunk, ha még elintézetlenek, figyelemmel kisérjük mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor minden további kérdezés nélkül is közöl­jük az elintézés mikéntjét. Arad. A. F. és L. L. A jövő számban. — St. P. Ad 1. özv. St. V —L J. érk. 15.05/89 sz. a., n. e., eld. Orosz; ad 2. K. & Sz. — S. érk. 62947/88 sz. a., n. e., eld. Szily ; ad 3. ugyanezen felek közti idei ügy érk. 15351/89 sz. a n. e., eld. Danilovics ; ad 4. R. B. K. — H. R. ügyet a T. már jul. 6-án rend ; ad 5. Z. A. és B. B. — H. I. érk. 32911/88 sz. a, n e , eld. Danilovics ; ad 6. M M. és u. — K. P. ügy még n. j. fel. Folytatjuk. — Baja. H. (Jv. Ad 1. Weidingei II. — Waher A. érk. 34554 89 sz. a., n. e., eld. Seyfried ; ad 2. Poth J. - Vittner J. érk. 31551/89 sz. a., n e., eld. Vargha; ad 3. Gyallos J. és neje — Inngabel M. és tsai érk 34548/89 sz. a , n. e , eld. Debreczeny ; ad 4. Hesser I. — Fehér J. ügy még n. j fel ; ad 5. Tetresovits F. és neje ügy érk. 33268/89

Next

/
Thumbnails
Contents