A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 29. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Huszonharmadik közlemény)

252 A JOG Midőn ugyanis az indokolás kiemeli, hogy a kérdés az osztrák jogászok között is vitás azért, inert az osztrák polgári törvénykönyv »az elidegenítési tilalmak jogi hatálya felett határozott útmutatást nem nyujt«, ez által határozottan megjelöli a codificatio ama feladatát, mely szükségképen magával hozza, hogy — a fen forgó controversiák eloszlatása végett — a kérdés a magánjogi törvénykönyvben elvi szabályozást nyerjen. A tervezet azonban ezt a konsequentiát magára nézve le nem vonja. Feladatát teljesen megoldottnak találja akkor, a midőn a javasolt törvényszövegbe csakis a közérdek oltalmára rendelt törvényes tilalomról szóló intézkedést veszi fel, a többi tilalmakat illetőleg pedig egyszerűen a törvénykönyvnek a kötelmi és örökösödési jogra vonatkozó részeire s egyéb külön törvényekre utal. Nyilt kérdések és feleletek. Kérdés az örökösödési jogból. Teljesen tisztában vagyok a vérségi osztályon alapult ősiség és az országbírói értekezlet 10. és 11. §-ai által felmutatott családi ági és szerzeményi vagyon közt értendő. Egygyel azonban nem vagyok tisztában s több kartársaimmal e felett értekezvén, elágazó véleményekre találtam és őszintén megvallva, e tekintetben több ellentétes curiai döntvényekre bukkantunk. A mi az ági családi vagyonra nézve az örökösödést illeti, még legjobban találtuk S u h a y d a magánjogában definiálva, a hol hogy rövid legyek, csak ezeket idézem: »az apai ágról származott vagyon az apára, az anyai ágról az anyára, illetőleg ezektől leszármazott örökösök, oldalrokonokra száll; tehát most az a kérdés: Az itt feltüntetett vázlatból kitűnik: Nagyanya t 1804 örökhagyó örökhagyó Pál örökölt Nina anyja után 10,000 frtot, leszármazott örökösök és végrendelet hátrahagyása nélkül elhalálozván, az ági vagyon visszamenne Nina édes anyjára, de mimán ettől több leszármazó örökös, tehát örökhagyónak több oldalrokona nincs, elóbb száll-e a vagyon örökhagyó nagyanyja után leszármazó oldalrokonokra, avagy miután örökhagyó Nina anya utáu leszármazó örökös nem maradt s igy az ági vagyon itt fennakadt, orökli-e a vagyont örökhagyó Ottó édes atyja, illetőleg annak Péter nevű fia, tudniillik Pál örökhagyó édes atyai ágon saját testvére? Mi az ági vagyont az ősitől ugy véljük megkülönböztetni, hogy az ősi mindig visszaszáll a felmenők és illetve azoktól leszármazó oldalrokonokra, mig az ági családi vagyon csak az apára és anyára, illetve ezektől leszármazókra. De ha az örökhagyó édes atya, avagy édes anyai ágon, ezektől leszármazók nincsenek, akkor az örökhagyó szülője örökli az örökhagyónak akár szerzeményi, akár ági vagyonát s szóval ennek leszárrnazói, tudniillik az örökhagyó atyai testvére, megelőzi örökhagyó anyai ágoni nagybátyját. Jelen példában, miután Pál az örökhagyó, utána ági örökség utján a vagyon Nina anyára szállna, de ez leszármazók nélkül halt el, igy jogosítva van-e örökhagyó édes atyja Ottó, illetve annak fia: Péter örökölni, avagy örökhagyó felmenő ágoni oldalrokonai ad infinitum számolva. Nézetem szerint, midőn Pál örökhagyó Nina nevű écles anyját túlélte és a vagyon örökség utján reá szállott, az ő elhalta után a vagyon édes atyja és annak leszármazóira, nem pedig a távolabbi oldalrokonokra száll, mert ugy Suhayda, mint az orsz. bir. ért. 10., 11. stb. §-ai szerint az apai vagyon az apára, az anyai az anyára, illetve ezektől leszármazó oldalrokonokra száll, mert az örökösödés természete, hogy az lefelé és ne felfelé ad infinitum haladjon. Nemcsak nekem, de számos kartársnak rendkívül nagy szolgálatot tesz a tekintetes szerkesztőség, ha e kérdésben véleményadásra felszólítani kegyeskednék t. kartársainkat. Zavaros örökösödési törvényeink között bajos eligazodni. Kuna Jenő, versed ügyvéd. II. Tolmács-miseriúk. Minthogy sem a budapesti, sem egyéb hazai törvényszéknél tudtommal a portugall és spanyol nyelvekre nézve bírósági hites tolmácsi állás nincs rendszeresítve, a ministerelnökség alatt álló központi fordító osztály által eszközölt fordítások pedig bíróságok előtt hitelességgel nem birnak, naeron le volnék kötelezve, ha e lapok tisztelt olvasói megmondani szíveskednének: hol szerezhető portugall és spanyol nyelvű okiratnak oly magyar fordítása, mely bíróságok előtt hitelességgel bir? Egy ügyvédjelölt. S é r e 1 e m.* I. Mily gyorsan dolgoznak a szabadkai kir. járásbíróságnál ? (Felelet.) A szabadkai kir. járásbiró ur válaszára csak azt tehettem, hogy az ügy megvizsgálása végett az igazságügyminister úrhoz fordultam, a ki elé beterjesztettem a postahivatal elismervényét, hogy a kérdéses kérvény 1888. augusztus 10-én kézbesittetett. A vizsgálat lesz most már hivatva eldönteni, hogy kit illet a gúny. Dr. Heumann József, moiri ügyvéd. II. A stainpigliák birói használata kiküszöbölendő. »Az alsóbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik.« Ezt nevezik a vidéken stampigliáuak, mit a központon csak ráütnek a per hátára, az ügyes-bajos ember véleménye szerint, de az ő nagy keserűségére, nem megnyugtatására. Mióta az 1836 : XVI. t.-c. három sorban elrendelte, hogy a polgári Ítéletek indokolandók s az 1840. évi XII. t.-c. szintén három sorban a kötelezettséget a bűnvádi Ítéletekre is kiterjesztette, anomáliának is látszik egyetlen sorban ítélni és indokolni. Még azon ritka esetben is, ha a felebbezés nem indokoltatik, illőbb azt mondani, hogy »felebbező az alsó Ítélet indokait meg nem cáfolván, a periratok által pedig erősíttetvén, felsőbiróságilag is megerősittetik«, csak ugy, mint az elsőfokon valóknak tartandók, mert őket sem alperes, sem a felperesi okmányok meg nem cáfolták. Mindazon esetekben pedig, ha a felebbezés indokolva van, erkölcsi kötelezettsége a felsőbirónak azon tételeket kifejteni, bármi röviden is, melyek az indokoknak nem méltatását, vagy pedig azoknak helytelenségét vonták maguk után, csakúgy, mint az elsőbiró a vesztes fél védekezésének cáfolatát szokta indokolásában felhozni, vagy annak az ellenfél érveivel szembeni elégtelenségét kimutatni. Soha sem neheztel tehát a fél az öt marasztaló biróra, ha az Ítélet indokolásából vélelmezheti, hogy az a bírónak meggyőződése és a részletekből látja, hogy a bíró a vádiratokat behatóan átnézte, nemcsak a fogalmazó, kivált mióta a perkivonat a kir. táblákon abban hagyatott, mi különben rendén volt, tudjuk okát valamennyien. De épen e feletti kétsége keseríti a felet, ha perére a felsőbiró csak a stampigliát üti fel, ugy okoskodván, hogy a fennebb idézett törvénycikkek nem csupán az elsőfokú bírót kötelezik, hanem a felebbvitelit is, ha tehát ez utóbbi Ítéletét nem indokolja, ha az ő felebbezésének csak iktatószámára hivatkozik, csak parancsolatot lát az ítéletben, nem az ő meggyőzését arról, hogy téved és nincs igaza. Legújabban, mióta a jogászkörök nemcsak a gyorsaságot, melynek leghathatósabb előmozdító és * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. ^ szerkesztősig.