A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 29. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Huszonharmadik közlemény)

950 ü JOG. A mostani helyiségek célszerűtlen, szűk volta kérdésessé teszi azt is, miképen fognak a már most is szorongó tanácsok erősített létszámukkal ülésezni ? Nem fog-e a tanácsok tartása körül annyi hátráltató körülmény felmerülni, a mi elvégre is az elérni célzott eredmény csökkentésére vezet ? Lesz-e elég jegyző? Lesz-e elég kezelőszemélyzet? Megannyi kérdések, a melyek aligha nem fogják megoldásukat követelni, ha majd be kell látni, hogy elvégre is nem teljes az elérni kivánt eredmény: a felsőbb bíróságok, különösen a tábla gyorsabb igazságszolgáltatása, ha több előadó, több ügyet készit ugyan előadásra, de alig van hely, hol a szavazó biró, vagy épen birák és a tanács elnöke az előadást meghallgathassák ; nincs elég jegyző, a ki a jegyzőkönyvet vezesse ; nincs elég kezelő-személyzet, a mely a föltorlódott kezelési munkát gyorsan végezze s a hozott határozatokat rendeltetési helyükre eljuttassa. y/ A »tőzsdejáték < jelentősége a magyar büntető törvénykönyvben.* Irta : ár. GRUBER LAJOS, budapesti ügyvéd. V (Negyedik közlemény.) Nem kisebb jelentőségű nyilatkozatok tétettek az országos gazdasági egyesület közgazdasági szakosztályának ülésében azon vita folyamában, melyet az emiitett sopronmegyei gazdasági egyesületnek átirata keltett. Ott Hegedűs Sándor kijelentette, hogy mivel az át irat aviticus nézeteket foglal magában, annak tárgyalásába nem kiván bocsátkozni s igy egyszerűen annak félretételét javasolja. (Kodolányi Antal közbeszól : »Szeretnénk hallani valamit a határidöüzlet gazdasági hasznairól!) Hegedűs Sántlor erre kifejti a határidőüzlet lényegét, a mely abban culminál, hogy megakadályozza a termelés egyenetlen megoszlását s megakadályozza azt, hogy oly árak legyenek, a melyek lehetetlenné tennék a gabona eladását; szóval az árak kiegyenlítésére s a különböző fluctuatiók mérséklésére a legüdvösebb befolyást gyakorolja. Ez üzletre — a dolog természeténél fogva — oly határozott szabályokat hozni, a melyei; minden visszaélésnek elejét vegyék, lehetetlen. — Gróf D e ssewffy Aurél elismeri, hogy a határidőüzlet, a mely a kereslet és kínálat kiegyenlítését eszközli, n e m z e t g a z d a s á g ilag szükséges intézmény, de mikor 100 és lOi) ezer métermázsa oly gabona kerül piacra, a mely tényleg nem, hanem csak fictive létezik, akkor azt ő is oly visszaélésnek tekinti, a mely nem tűrhető. Az elnök gróf Károlyi Sándor, szintén károsnak vélte a határidő megszüntetését, mert szükséges, hogy legyen mérséklő eszköz a tényleges kínálat és a tényleges kereslet között. Számos egyéb felszólalás után az elnök határozatilag kimondotta, hogy a szakosztály javasolja, hogy a sopronmegyei gazdasági egyesület átiratával szemben a választmány jelentse ki, miként a tőzsdei kötéseket olyanokul tekinti, a melyek az árak egyenletességére befolyással vannak s igy nem is nélkülözhetők, de viszont a visszaélések meggátlása végett a minisztériumhoz fordul. Egyszersmind helyteleníti azt, hogy gazdálkodó emberek határidőüzletre adják magukat s játszanak a börzén; óva inti őket az ettől való tartózkodásra, mert e játék mindazokra, a kikben kellő szakképzettség nincs, végzetessé válhatik. (Lásd »N e mz e t« 1888. évf. febr. 25. reggeli kiadásának mellékletét.) A mi a határidöüzlet visszaéléseinek az országos gazdasági egyesület által is hangsúlyozott szükséges megakadályozását illeti, az itteni tőzsde legújabban — köztudomás szerint — saját kezdeményezésből hatékony és a külföldön is elismert újításokat hozott be épen a határidöüzlet tekintetében, melyeknek bölcs tendentiája arra irányul, hogy a határidőüzletnek természetes határain belül gátat vessenek és hogy megakadályozzák, hogy a veszedelmes játékdüh és az arany után való mohó éhség ne terjedjen a lakosság oly rétegeiben is, a hol ezen különbözeti ügyletek épen nem tartoznak az illetők rendes üzletköréhez és a * Elözö közlemények a »Jog« 22., 24. és 26. számaiban. hol a határidökereskedelem üzleti oldala iránt szükséges értelem is teljesen hiányzik. Ezen prophylacticus rendszabály által sok laicusiiak vagyoni romlása meg fog akadályoztatni, a mint azok ez által meg is fognak óvatni azon természetszerű és súlyos következményektől, melyek a tőzsdejáték által előidézett vétkes bukás folytán keletkeznek. Továbbá azon nézetben is vagyok, hogy a tőzsde említett intézkedésének határozottan a vétkes bukási esetek említett nemének csökkenése lesz a következménye. Bíróságainknak következő határozataiból arról fognak a tisztelt olvasók meggyőződhetni, vájjon az igazságszolgáltatás az általam megbeszélt büntető ügyekben megfelel-e a törvény szellemének és vájjon anuál a kereskedelem követelményei azon tekintetbevételben részesülnek-e, mely nélkül ennek felvirágzása nem igen képzelhető. Első sorban felemiitek egy esetet, melyben egy vagyonbukott bőrkereskedő gabonával űzött különbözeti kereskedelem által lett nagyobb összegekkel adóssá. Ezen bűnügyben a büntető bíróságok által hozott Ítéletek szószerint következőképen hangzanak: »A budapesti kir. törvényszék, mint büntető biró ság a vétkes bukás vétségével vádolt P. G. elleni bűnügyben 1887. évi dec. hó 1-ső napján 43,281. sz. a. kelt ítéletében: Vádlott a btk. 416. §. 1., 2., 3. és 4. pontjaiba ütköző vétkes bukás vétségében vétkesnek nyilvánittatik s exért egy évi fogházra ítéltetik, stb. Indokok: Vádlott P. G. bpesti bejegyzett borkereskedő ellen 1884. évi jan. hó 16-án a csőd elrendeltetvén, a csődtömeggondnok által beterjesztett vagyonkimutatás szerint vádlott cselekvő vagyona 61,099 frt 25 krt., szenvedő vagyona pedig 129,049 frt 06 krt tesz ki. Vádlott elismeri, hogy ő gabonaügyleteket időről-időre kötött, melyeknél eleinte a gabonát valóban szállította, később pedig a gabona árának lejjebb szállítása folytán a tőzsdei árkülönbözetet fizette s hogy ezen gabonaügyletek a tőzsdei szabályzatra való hivatkozással s a tőzsdebiróságnak való alávetéssel lettek megkötve. Ezen gabonaügyletek tőzsdejátéknak nem tekinthetők ugyan, azonban a fenforgó esetben azok oly merész ügyleteknek voltak tekintendők, melyek vádlott rendes üzletköréhez nem tartoztak s fizetésképtelenségét okozták, mert vádlott beismeri, hogy 1883. év elején 38,000 frt tiszta vagyona volt s ezen év folyama alatt 102,uOü frtnyi veszteséget szenvedett ezen gabonaügyietek által s mert vádlott annak dacára, hogy bőrkereskedő volt s a gabonaüzlet rendes üzletköréhez nem tartozott, de még a rendes könyvvezetést sem értette, mégis oly üzletbe bocsátkozott, mely egy év alatt ily tetemes veszteséget s vádlott fizetési képtelenségét előidézte, minélfogva vádlott a btk. 416. §. 1. pontjába ütköző vétkes bukás vétségében bűnösnek volt kimondandó, stb. A budapesti kir. itélő tábla 1888. évi márc. hó 5-én 3,40.3/1888. B. sz. a. kelt ítéletében : A kir. itélő tábla a kir. tszék Ítéletét a bűnösségre vonatkozólag helybenhagyja, ellenben a büntetésre nézve megváltoztatja és vádlott egy évi fogházbüntetését kilenc hónapi fogházra leszállítja; mert beigazolást nyert vádlottnak az az állítása, hogy ő a gabonakereskedést nem különbözeti üzletre alapította, hanem a kötésből folyólag az árút tényleg szállítani is szándékolta és e mellett nagy kárt szenvedett, még pedig nemcsak a gabona árak alábbszállása, hanem az által is, hogy egy kukoricaszállitmánya tönkre menvén, 8,000 frtot, a Gancz-féle csődnéi pedig 25,000 frtnál többet veszített. Ezek a veszteségek kétségtelenül elősegítették vádlott anyagi romlását, a nélkül, hogy azokért vádlott vonathatnék felelősségre, miért is azok tekintetbe veendők és vádlott büntetése ahoz képest megállapítandó volt. A magyar királyi Curia 1888. évi október hó 9-ik napján 5,330,1888. B. sz. a. kelt Ítéletében: Tekintve, hogy az, miszerint közadósnak vagyonbukása a btk. 416. §-ban meghatározott cselekményekkel s illetőleg mulasztásokkal okozati összefüggésben álljon, nem képezi előfeltételét az emiitett §. alkalmazhatásának; — — — tekintve, hogy abból, miszerint a kérdésben forgó gabonaügyleteit szabályszerű elkönyvelés tárgyává nem tette, világosan kitűnik, hogy azokat vádlott maga sem tekintette rendes üzlete köréhez tartozóknak s tekintve, hogy a mentségül felhozott árhullámzásnak rendkívüli volta vádlottnak büntetőjogi felelősségét el nem enyészteti: a bűnösség kérdésében a másodbiróság ítélete ezen és az abban foglalt indokoknál fogva helybenhagyatik; a szabadságvesztés büntetés kiszabása tek.n-