A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 29. szám - A gyámsági ügyek ellátása

112 A JG.O Belügyminiszteri körrendelet a z 1874. XXXV t.-c. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1886. VII. t.-c ikknek a gyámhatóságok ügykörét érintős a f. évi március hó 5-én 10,302. szám alatt kibocsátott körrendeletben nem emiitett rendelkezései egyöntetű alkalmazása iránt. 15,595/IX. szám. Tapasztaltam, hogy az 1874. évi XXXV. t.-c. módosításáról és kiegészítéséről szóló VII. t.-c. 30—34. §-ainak több rendelkezését az árvaszékek eltéröleg értelmezik. Egyöntetű eljárás céljából a felmerült eltérő értelmezésekkel szemben, miheztartás és bővebb tájékozás végett f. évi március hó 5-én 10,302. sz. a. kelt körrendeletemre hivatkozással még a következőket jelentem ki : I. Az 1886. évi VIT. t.-c. 30. és 31. §-aihoz. 1. Azon esetekben, midőn a hagyaték a helyszínén tárgyalandó, a tárgyalást ?. kir. közjegyzőre kell bízni, ha az örökhagyó utolsó rendes lakása a közjegyző, vagy az illetékes járásbíróság székhelyétől 20 kilométert meghaladó távolságra vagy azon belül esik. Sőt még ezen távolságra való tekintet nélkül akkor is, ha az örökhagyó utolsó rendes lakhelye és a közjegyző, vagy az illetékes járásbíróság székhelye közt vasút vagy hajózható folyó a közlekedést könnyíti. Szóval, hogy ha p. o. az örökhagyó utolsó rendes lakhelye az erre illetékes járásbíróságtól 5 kilométerre esik, de a közjegyző székhelye 30 km.-nyire, a hagyatéki tárgyalás a gyámhatóság által még is a közjegyzőre bízandó, mert az említett 20 km. távolság meghatározásánál, az 1886. évi VII. t.-c. 30. §. értelmében nemcsak a közjegyző, hanem a járásbíróság székhelye is tekin tétbe veendő 2. Oly hagyatékoknál, melyek az lt>86 : VII. t.-c. 31. §-a értelmében a közjegyző székhelyén, vagy ha a közjegyző hatásköre több járásbíróság területére terjed ki, a járásbíróság székhelyén is tárgyalhatók, ezek tárgyalása tekintet nélkül az örökhagyó rendes lakhelyének a közjegyző, vagy az illetékes járásbíróság székhelyétől való távolságára, a gyámhatóság által közjegyzőre bízandó. 3. A hagyatéki tárgyalás vezetésével kivételesen főszolgabírónak megbízása a 30. §. 2. bekezdése szerint csak esetröl-esetre történhetik a gyámhatóság indokolt végzésével a mennyiben a helyszínén tartandó hagyatéki tárgyalásokat a közjegyzők kellő gyorsasággal el nem végezhetnék, vagy ha a közjegyző, illetve az illetékes járásbíróság székhelye az örökhagyó utolsó rendes lakásától 20 kmt meghaladó távolságra esik és a két hely közt vasút, vagy hajózható folyó a közlekedést nem könnyíti. Megjegyzendő, hogy a főszolgabíró csak megbízható a most contemplált esetekben, de nem megbízandó. Miből következőleg a gyámhatóság a most contemplált esetekben is bizhatja a hagyaték tárgyalását közjegyzőre. 4. Oly hagyatékoknál, melyek a 31. §. értelmében a közjegyző székhelyén, vagy ha a közjegyző hatásköre több járásbíróság területére terjed ki, a járásbíróság székhelyén is tárgyalhatók, ezek tárgyalása főszolgabíróra csak az esetben bizható, ha az árvaszék az örökösödési eljárás vezetésében a kir. közjegyző részéről indokolatlan késedelmet tapasztal s e miatt attól a megbízást az 1886. évi VII. t -c. 34. S-a alapján elvonja. 5. Oly esetben, midőn kir. közjegyző bizatik meg az 1877. évi XX. t.-c. 242. § a értelmében, a leltározással, a gyámhatóság — ha egyáltalába i lehetséges — a leltározó közjegyzőre az örökösödési tárgyalás vezetését is reá bízni tartozik és nem élhet az 1886 : VII. t.-c. 30. §-ának 2. bekezdésében említett azon jogával, melynél fogva a hagyatéki tárgyalás vezetését kivételesen a járási szolgabíró, illetve a községi elöljáróságra bizhatja. Az idézett törvénycikk 30. §-a szerint ugyanis a kir. bíróságok mindig, a gyámhatóságok pedig rendszerint a kir. közjegyzőt tartoznak az örökösödési tár gyalás vezetésével megbízni és * gyámhatóságok e szabálytól csakis célszerűségi okokból térhetnek el a törvényben contemplált esetekben, de a nélkül, hogy a kivételes eltérés, tekintettel a 30. §. második bekezdésének szövegezésére kötelezendő volna, vagyis a nélkül, mint fentebb is mondatott, hogy a gyámhatóságok a 30. §. második bekezdésében foglalt esetekben a kir. közjegyzőt okvetlenül mellőzni köteleztetnének. A gyámhatóságok tehát akkor, ha akár saját kezdeményezésük, akár az érdekeltek kívánatára, a hagyatéki első leltározást az 1877. évi XX. t.-c. 242. §-a alapján a kir. közjegyzővel készíttetik el, akkor őt még az 1886. évi VII. t.-c. 30. §-nak második bekezdésében felsorolt okok fenforgásának esetében is az örökösödési tárgyalás vezetésével szintén megbízni tartoznak és pedig annál inkább, mert az ellenkező intézkedés nem volna célszerű és így nem is volna a most idézett 30. §. második bekezdésének végszavai értelmében indokolható. 6. Hagyaték tárgyalásával az árvaszék egyik tagját rendszerint megbízni nem lehet. Ugyanis az 1886. évi VII. t.-c. 30. és 31. §-ainak intézkedései következtében a 31 §. végpontja szerint az 1877 : XX. t.-c. 244. §-a, melynek alapján az árvaszék egyik tagja hagyatéki tárgyalással megbízható volt, hatályát veszté. Azon esetre azonban, ha az árvaszék az örökösödési eljárás vezetésében a kii. közjegyző részéről indokolatlan késedelmet tapasztal s e miatt attól a megbízást, az 1886 : VII. t.-c. 34. §-a alapján megvonja, az árvaszék székhelyén a tárgyalás vezetésével árvaszéki ülnök megbízható 7. Az 1877 : XX. t-c. 171. és 246. §-ai alapján a hagyaték tárgyalásával községi elöljáróság csak akkor bizható meg, midőn csupán leszármazó kiskorú, vagy nagykorú, de gyámhatóság alatti törvényes örökösök, va<*y ilyenek és nagykorú törvényes örököstársak és csekély vagy csak annyi vagyon maradt, melynek jövedelme nem több, mint a mennyi a kiskorúak eltartására okvetlen szükséges. 8. A kir. közjegyző a hagyatékot rendszerint csak saját, vagy a2 illetékes járásbíróság székhelyén, vagy az örökhagyó utolsó rendes lak. helyén tárgyalhatja. Kivételesen azonban oly esetben, midőn az érdekelt feleknek könnyebbségére szolgál és a hagyaték a közjegyző vagy az illetékes járásbíróság székhelyén az 1886 : VII. t.-c. 31. §-a értelmében nem tárgyalható, oly esetben megtarthatja a hagyaték tárgyalását a helyszíne helyett, midőn ez puszta vagy I kisközség azon közjegyzőség székhelyén is, melyhez a puszta vagy kisközség [ tartozik. 9. A hagyaték tárgyalására a kir közjegyző által az 1877 : XX. t,-c. 87 - 8*. §-ai alapján a gyámolt vagy gondnokolt nevében kizárólag annak képviselője idézendő az örökösödési tárgyalásra. A kiskorúaknak hagyatéki tárgyalásokon megjelenése törvényes alappal nem bír ; megidéztetésülcre a tárgyalást vezető kir. közjegyző nem kötelezhető. 10. A hagyatéki tárgyalás folyamatba tételére, ha kiskorúak vagy gondnokoltak vannak, azon gyámhatóság illetékes, melynek területén az örökhagyó utolsó rendes lakhelye volt. 11. Ha a kir. közjegyző végrendeleti végrehajtó, azon hagyaték tárgyalásával, melyben mint végrendeleti végrehajtó szerepel, meg nem bizható, mert ő mint közjegyző akkor oly ügyekben járna el, melyben érdekelt. Ily ügyekben pedig az 1874 : XXXV. t.-c. 49 $-ának a) pontja szerint a kir. közjegyző el nem járhat. II. A* 1886: VII. t.-c. 32. szakaszához 1. A közjegyzői díj megállapításánál kulcsul nein az adó és becslési bizonyítványban meghatározott érték szolgál. A 32. §. világos rendelkezése szerint »a díjszámítás alapja a hagyatéki vagyonnak a terhek levonása nélküli leltár értéke <. Igaz ugyan, hogy a mennyiben a leltározásnál az ingatlannak becslése az adó szerinti legkisebb értéken alúl történt, ez hibássá teszi a leltárt, a mennyiben azonban a kir közjegyző ezen hibás leltár alapján tárgyalt, e ténye következményeit viselni tartozik, kénytelen beérni a leltár alapján eszközölt díj megállapítással, tekintettel az 1886 : VII. t -c. 32. § intézkedéseire annyival is inkább, mert a 437/1. M. 1886. sz bel- és igazságügyminiszteri körrendelettel (1 Rendeletek Tára 1883. 1. sz.) a leltár helyes felvételénél követendő eljárásra a kir. közjegyzők is figyelmeztetve lettek 2. Oly esetben, ha a hagyaték állaga vitás, a kir. közjegyző felszámított dijainak megállapítása függőben hagyandó mindaddig, míg a hagyaték állaga meg nem állapittatik. Ezen megállapítás után a leltár ekként kiigazítandó és a hagyaték tárgyalásáért a díj ennek alapján állapítandó meg És az esetre ha a hagyaték vitás állaga a végleges megállapítás után 100 frton alúli, ugy az 1886; VII. t -c. 32 §-a első bekezdése rendelkezései alkalmazandók. 3. Ha egy vagy több örökös nem volt a hagyatéki tárgyalási költségekben marasztalva s ebbe a kir. közjegyző belenyugodott, ha a marasztaltakon a díj be nem hajtható, a kir közjegyző nem követelheti, hogy utólagosan a költségekben az egy vagy több nem marasztalt örökös marasztaltassék. (Folyt, küv.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny "-böl. Csődök : Deutsch Károly e., komáromi tszék, bej. jul. 13, félsz, jul. 23, csb. Hegymeghy László, tmg. Csuthy Károly. — Golduer RÓZ.1 c, nyíregyházai tszék, bjj. aug. 3, félsz. aug. 26, csb. Fejér Barna, tmg. Milotai Gábor. — Zárug Liíszló e., székely-udvarhelyi tszék, bej. aug. 22. félsz, szept. 9, csb. Illyés Ferenc, tmg.Márton János. — „D.íI)lVCZenÍ l'lsö ipartársulati bank felszámolás alatt" e . debreceni tszék, bej. szept. 15, félsz. okt. 3, csb. Komlóssy Dezső, tmg. Kovács József. — Ekler Egmonil Zsi&rmoud e.,temesvár itszék, bej. jul. 27, félsz, aug 10, csb Virter Antal, tmg. dr. Székely Mihály. — Ant. J Arnold e., fehértemplomi tszék, bej. aug. 31, félsz, szept. 26, csb. dr. Lallossevits János, tmg. Szőllösy István. — Milin György fia e., fehértemplomi tszék, bej. aug. 31, félsz, szept. 28, csb. dr. Lallossevits János, tmg. Spatariu Vladimír. — 'Weisz Kálmán e., szatmár-németi tszék, bej. aug. 10, félsz, szept. 10, csb. Kölcsey Sándor, tmg. Almásy Ignác. — Schuller József e., erzsébetvárosi tszék, bej. jul. 30, félsz. aug. 3, csb. Zakariás Ede, tmg. Szántó Sándor. - Friedmann és Mandula e., s.-a.-újhelyi tszék bej. szept. 10, félsz, szept. 27, csb. Oroszy Géza, tmg. dr. Kovácsy Pál, — Ligeti Zsigmond e.. miskolci tszék, bej. szept. 16, félsz, szept. 24, csb. Kaffka Ignác, tmg. dr. Ferbstein József. — Vinkovits József e., fehértemplomi tszék, bej. aug. 31, félsz, szept. 28, csb. dr. Lallossevits János, tmg. Traila Illés. Pályázatok : A zirczi jbságnál és a zilahi tszéknél díjas joggyakornoki áll. jul. 23-ig. — A kézdi-vásárhelyi tszéknél bírói áll. jul 24-ig. — A galanthai és miskolci jbságnál aljegyzői áll. jul. 24-ig— A kaposvári tszéknél díjas joggyakorn oki áll. jul. 24-ig. — A dévai tszéknél bírói áll. jul. 25-ig. -- A halmii jbságnál és a gyulafehérvári tszéknél birói áll. jul. 25-ig. — Az ungvári jbságnál albirói áll. jul. 25-ig. -- A módosi jbságnál albirói áll. jul 26-ig. — A kassai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jul. 26-ig. — A kassai jbságnál aljegyzői áll. jul. 26-ig. — A nagy-bittsei jbságnál albirói áll. jul. 27-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-ré5zvény-tarsaság"-nríl. Hold-uteza 7. szám.