A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 29. szám - A budapesti kir. itélőtábla félévi működéséről

248 a JOG. közigazgatási bizottság, a harmadik pedig a belügyi minis* terium ? Midőn tehát az árvaügyekbe a második fokon beleszól tanfelügyelő, adófelügyelő, kir. ügyész, állammérnök, közgazdasági előadó, tiszti főorvos és főispán, — tehát majdnem egytől egyig olyan emberek, a kik a bíráskodáshoz már állásuknál togva sem értenek, mert érteniök nem is szükséges s midőn a legfőbb fokon sem bíróság, hanem a végrehajtó hatalom egyik legfőbb közege dönti el az ügyet. Valóban csodálatos, hogy még ily állapotoknak is — mert rendszernek nevezni nem lehet — védőjük akad. Vagy kiállja-e a kritikát az árvavagyon kezelése ma ? Nomina sunt odiosa, nem nevezek meg tehát senkit! Ráutalok csupán ama nemcsak sajnos, hanem szégyenletes körülményre, hogy ha nem is hétről-hétre, de bizony-bizony nem szórványosan, hanem mintegy rendszeresen merülnek föl az esetek, melyek az árvahatóságok gondozására bizott árvavagyon hűtelen kezelését tanúsítják. Csoda-e aztán, ha az állami kezelés után sóvárgunk ? Ocsárlása-e ez a megyéknek vagy tiszta igazság? Nyugodtan bizom az olvasóra és levonom a tényekből a következtetést, mely szerint nem csak elvi okok, hanem a mindennapi élet; első sorban az árvák érdekei követelik leghangosabban az eddigi állapotok megváltoztatását és az árvák ügyeinek a bíróságokhoz, az árvák vagyonának az állami pénztárakba való áthelyezését: a közigazgatási hatóságok pedig megszabadulva a hatáskörükhöz tévesen utalt teendők ellátásától, sajátlagos feladatuk betöltésére képesebbekké tétetnének, mint a milyenek ma. A jogrend létesítéséhez egyik első lépes az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól való elválasztása volt, a második lépést ugyanezen elv követeli, mert az árvaügyek ellátása igazságszolgáltatási teendő. Annak a kérdésnek vitatásába pedig, hogy ez többe kerülne e, mint a mennyibe a mostani árvaszékek föntartása kerül ? nem tartom szükségesnek belebocsátkozni. Minden jó intézmény, mely céljának megfelel, olcsó; — minden rossz szervezet, mely mellett a kitűzött cél vagy épen nem, vagy nem elég jól érhető el — drága. Ez a kritérium, melyhez meggyőződésem gyanánt csupán még azt a megjegyzést kockáztatom, hogy az árvaügyek állami ellátása semmi esetre sem igényelne nagyobb költségtöbbletet, mint a mennyi a mostani árvavagyon kezelés mellett . . . elkallódik. ^ A budapesti kir. Ítélőtábla félévi működéséről. (A) Bevégződött a június hónap s azzal az 1889. év első fele. Alig egy hét volt utána a rendes működés hete, azután beállt a törvénykezési szünet; szétment a táblának legtöbb birája s maradtak csupán azok, a kik a szüneti ügyek elintézésére hivatvák. Januártól június végéig ilyen létszám még nem működött a táblán. E félév egyetlen és bizonyára utolsó a maga nemében, s ki tudja : következik-e még utána sok azok közül is, a melyek alatt már az újabban behívandó kisegítő erők is közreműködni fognak? A tábla szétosztása már a közel jövő műve. Addig a hátraléknak föl kell emésztődni. Fog e hát és mikor ? Mert hát van még hátralék. Még mindig sokkal több, mint az egészséges ügymenetelnél megengedhető volna. Kevesebb ugyan majdnem 14 százalékkal: 4,670-nel, mint az 1888. év végén volt, kevesebb 4°/o-kal: 1,271-gyel, mint a mult év június végén mutatkozott, kevesebb 11,000-rel, mint a mult évi törvénykezési szünidő végével, 40,000-et meghaladó számban föltorlódott: de még mindig 29,321. Ennyi a táblai hátralék még mindig, dacára annak, hogy több, mint 5°/o-kal: 3,571-gyel több ügyet intézett el a tábla megerősített bírói létszámával az elmúlt félév alatt, mint | a mult év megfelelő időszakában; dacára annak, hogy a táblához fölebb vitt ügyeknek számában némi (470 ügyet j tevő) apadás is mutatkozott. De nem kell feledni, hogy az igy is óriási mennyiségben érkezett 67,357 ügy, a tavalyról i maradt 33,991 ügygyei az elintézendő ügyeknek tömegét 101,348 szám ráemelte; és igy elintézendő ügyeknek halmaza több, mint 2°/o-kal: 2,300-zal haladta meg azt a számot, a mely tavaly a megfelelő időszak alatt elintézendő volt. E feladat — e számadatokból könnyen érthetöleg nagyobb volt, semhogy a már most is páratlanul álló bírói testület óriási létszáma mellett is megbírhatta volna azt. Több, mint egy negyede (29,321) a munkaanyagnak földolgozatlan maradt. Akkor, midőn a tábla a mult félév alatt 72,027 fölebbezett ügyet intézett el. Hallatlan nagy szám ez, de az elintézendő volt mennyiséghez képest még sem elég. Nem volna igazságos dolog a tábla egyes bíráinak a föntemlitett eredmény létrehozása körül kifejtett működését minden tekintet nélkül a részükről előadott ügyek minőségére, csupán a száraz, magukban véve üres számadatok szerint mérlegelni. Tudja azt minden szakember, hogy egy-egy bonyolult örökösödési, zálogvisszaváltási, birtok- vagy egyéb magánjogi viszonyból eredő pernek áttanulmányozása, előadásra elkészítése, sőt gyakran maga az előadása is nagyobb feladat, mint egyszerű perek egész csapatának fölülbirálása. Pedig az előbbi is épen ugy csak egyet számithat a kimutatásban, mint az utóbbiak közül bármelyik. A gyakran hosszas tanulmányt igénylő úrbéri-, csődügyek, a nagy kereskedelmi, zavart kötelmi jogviszonyból eredő, számtalan tétellel összekuszált számadási perek stb. éppen ugy egy-egy elintézett számnak szerepelnek, mint a legkönnyebb visszahelyezési, igény-, vagy egyszerű, átlátszó sommás perek, tény- és jogkérdésbe/i tisztán álló váltóperek, könnyen megoldható végrehajtási ügyek stb., stb. Az alább részletezett kimutatásnak tehát nem lehet célja a legtöbb esetben különben is igazságtalanná l válható osztályozása a munkaerőknek, hanem egyszerű cso] porlositás és annak alapján egy átlagos munkaeredmény föl! tüntetése. Az elintézettképen föltüntetett összegből le kell vonni azt a 19,847 ügyet, a melyet a tábla jegyzői intéztek el az elmúlt fél év alatt ülésen kívül; — ezek az ügyek képezik i a Curiához fölterjesztendő és a Curiától leérkezett ügyeknek elintézését. Marad tehát a táblai birák részéről elintézett ügyekül az elmúlt félévben 52,180. A félévi kimutatás szerint a polgári osztálynál 100, a büntetőnél 56, a váltó-, kereskedelmi, csőd és bányaügyek elintézésével foglalkozó tanácsban 12 és az úrbéri tanácsban 3 biró, tehát összesen 171 bíró működött volna az elmúlt félév alatt. A kimutatásnak fölüle te s áttekintése azonban téves adatot szolgáltathatna. A váltótanácsnak 10 birája a polgári osztálynál is szerepel, mint a polgári természetű, tehát ilyen szám alatt iktatott, de ministeri rendelet értelmében a váltótanácsban előadandó megtámadási pereknek előadói, hasonlóképen két helyen szerepel az úrbéri tanács három birája, kik az úrbéri ügyeken felül még polgári ügyeket is adnak elő ; épen igy kétszer fordul elő az évközben a polgári osztályból a büntetőbe áthelyezett biró neve. E tizennégy biró leszámításával még mindig 157 biró működött volna hosszabb-rövidebb ideig az elmúlt félév folyamán. Nem lehet számítani azonban a büntető szakosztálynak azt a bíráját, kit súlyos betegsége az egész félév alatt teljes tétlenségre kárhoztatott; kinek tehát csakis neve szerepel a kimutatásban, de a kinek azelőtt kitűnő és fáradhatlan munkaerejét a tábla sajnosán nélkülözni kénytelen. Maradna igy 156 biró; de aligha lehet számítani a működöttek közé a már az év elején a Curiához kinevezett